Hidrológiai Közlöny 1993 (73. évfolyam)
3. szám - EMLÉKSZÁM A FŐVÁROSI VÍZMŰVEK FENNÁLLÁSÁNAK 125. ÉVFORULÓJÁRA - Csernyánszky László–Várszegi Csaba: A Fővárosi Vízművek partiszűrésű víztermelő rendszerének kialakítása, üzemeltetése
CSERNYÁNSZKY L. - VÁRSZEGI CS.: A partiszffrésű rendszer 137 A Fővárosi Vízművek ismertetett telepeinek építési idejét, vízhozam mérésének módját, jellemző vízszállítását az 1. táblázat mutatja be. A telepek elhelyezkedése az 1. ábrán látható. 4. A partiszú'résű rendszer járulékos létesítményei Egy ilyen hatalmas, 90 km hosszan elhúzódó és gyakran a zavartalan természetbe behatoló ivóvíztermelő műtárgytömeg kiépítése rendkívül sok, a kutakat kiszolgáló egyéb létesítményt igényel. A teljesség igénye nélkül kiemelnénk a legfontosabbakat: — A kutak vizét összegyűjtő gravitációs, illetve alacsonynyomású vezetékrendszer a Duna alatti átvezetésekkel. A rendszer méreteit, anyagát a 2. táblázat mutatja be. A mintegy 180 km összhosszúságú hálózat zöme 1,61,8 m átmérőjű járható betoncső. A korábbi helyszínen gyártott monolit először vasalatlan, majd vasbeton csatornákat 1973 óta felváltották az ún. Rocla csőelemekből épített vezetékek. Említésre méltó a szigeű rendszer és a Duna partok kapcsolata. A Szentendrei-szigetről 2 járható alagút, 4 teltszelvényű alagút (bújtató) és egy Duna medret keresztező acél cső (Váci Regionális Vízmű felé) segítségével jut az alacsonynyomású víz a partokra. A Csepel-szigeten csak az Érd felé menő acél medervezeték az egyetlen összeköttetés, a többi víz a szigetről a nyomott hálózaton keresztül kerül a városba. A két alacsonynyomású rendszer vízkormányzását néhány zsilipen kívül 137 nagy átmérőjű (0 1000-2000 mm között) csapózár biztosítja. (2. táblázat) — A saját kezelésű 10 000 V-os energiaellátó rendszer. Tekintettel arra, hogy a víztermelés céljára megfelelő területek általában messze vannak nagy teljesítményű energiafelvételi lehetőségektől, a Fővárosi Vízművek kénytelen saját erőből megépíteni és saját erőből üzemeltetni a nagyfeszültségű távvezetékeket. A rendszer részletes leírása jelen folyóirat más helyén megtalálható. Tájékoztatásul cs? 1 , ít adat: több, mint 200 km hosszú a 10 000 V-os kábelhálózat, 41 dbl0/0,4 és 2 db 5/0,4 kV-os transzformátorház épült a kutak kiszolgálására. — Telemechanikai rendszer. A Szentendrei-szigeten a surányi és tahi telepen, a városban a budaújlaki gépházban, Csepel-szigeten pedig a csepeli, szigetújfalui és a ráckevei telepen épültek távjelző és távműködtető diszpécser állomások. Az állomások és az ellenőrzött kutak között nyomvonalas gyengeáramú összeköttetés került kiépítésre. 5. A partiszú'résű rendszerekkel kapcsolatos fejlesztési elképzelések Az elmúlt 25 év a már említett okokból folyamatosan növekvő vízigények következtében a mennyiségi fejlesztés jegyében telt el a Fővárosi Vízműveknél. Természetesen egyre korszerűbb gépek, technológiák, erőátviteli berendezések kerültek felhasználásra, de a beruházások legfontosabb oldala a vizet termelő kutak számának növelése volt. Az 1990-től kezdődő drasztikus lakossági vízdíjemelés, valamint az ipari termelés visszaesése megállította a vízigények növekedését, sőt valamelyest csökkentette azokat Ez a jelenség lehetőséget adott a mennyiségi fejlesztés erős visszafogására és a belterjesebb kútüzemeltetés előtérbe helyezésére. Nagyobb hangsúlyt a közeljövőben a vízminőség javítása, az 50-100 éves kúttelepek felújítása, az energiatakarékos kútüzem megvalósítása, a Szentendrei szigeti telemechanikai rendszer teljes kiépítése fog kapni. 5.1. Vízminöségjavítás A Csepel-szigeten az említett leállított kutak mellett jónéhány üzemelő kút is a megengedett határérték körüli vasés mangán koncentrációjú vizet termel. Budapest déli területein csak költséges évenkénti öblítésekkel, illetve csőmosásokkal lehet a lakosság részére elfogadható minőségű vizet szolgáltami. A kutak vize folyamatosan romlik, így néhány év múlva további termelő elemeket kellene leállítani.1993ban megkezdődik egy 150 000 m 3/d kapacitású vas-mangántalanító telep építése a csepeli nagynyomású gépház mellett. A ráckevei vízkezelő műhöz hasonló technológiával a csepeli és a halásztelki vízmű összes kútja által termelt víz tisztításra kerül, így a csepeli gépház szivattyúival a hálózatba emelt ivóvíz kifogástalan minőségű lesz. 5.2. Kútfelújítás A kutak közül a legtöbb probléma a század első felében épült csőkútsoroknál van. Egyrészt a kolmatáció jelentősen csökkentette a vízadóképességet, másrészt a kutak és a kútfejek állaga annyira leromlott, hogy beomlásukra bármikor sor kerülhet. A Fővárosi Vízművek elképzelése szerint amennyiben az anyagi lehetőségek megengedik - 5 éven belül felújításra kerülnének a Balparti II. telep aknakútjai (23 db) és a horányi, valamint a monostori telepek összes csőkútjai (343 db). 5.3. Energiatakarékos kútüzem A Fővárosi Vízművek által létesített 182 csáposkút mindegyike egy külön kis autonóm vízmű. A felépítmény tartalmazza a szükséges elektromos berendezéseket, minden kútnak saját vízszintméróje, térfogatáram mérője, áramfelvétel mérője stb. van. A kút kapacitásától függően 1-3 búvárszivattyú szállítja az ivóvizet a gyűjtővezetékekbe vagy közvetlenül a csőhálózatba. Ezen kis vízműveknek legnagyobb problémája a víztermelés szabályozása. Jelenleg csak gépváltással (ha több gép van a kútban), vagy a nyomóoldali tolózár fojtásával van mód a gyakran szükséges vízmennyiség szabályozásra. Ezen energetikai szempontból nem kívánatos helyzetet frekvenciaváltó beépítésével lehet megváltoztatni. Ez a berendezés egy szabályozó segítségével a búvárszivattyú fordulatszámát mindig akkorára állítja be, hogy a kút által termelt víz mennyisége megegyezzék a kút mindenkori vízadóképességével. A partiszűrésű, alacsony szállítómagasságú vízkitermelés esetén az autonóm kútszabályozással 30 % energiát lehet megtakarítani. A Fővárosi Vízművek 1993-tól kezdve folyamatosan vezeti be a frekvencia-szabályozós, energiatakarékos kútszabályozást a partiszűrésű rendszerekben. 5.4. Északi telemechanikai rendszer A 3.1. alatt ismertetett szentendrei-szigeti és bal parti termelő telep együttesből csak a már említett tahi és surányi kútrendszer rendelkezik telemechanikai ellenőrző központtal, ebből is a surányi technikailag elavult. A nyári hónapokban 800 000 m 3/d vízmennyiséget termelő hatalmas egység irányítására egy három szintű működtetési rendszer kiépítése kezdődött meg. Helyi működtetés, diszpécser alközpont és a káposztásmegyeri irányító központ a három lépcső. Végső ki-
