Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Szilágyi Mihály: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep története

Szilágyi M.: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 361 épített újabb csepegtető testre. Innen a tisztított szennyvíz a Sósmocsár árokba folyt. A délnyugati szivattyúállomás szívóterébe a szennyvíz homokfogón és rácson át került. Innen két szivattyú juttatta a szennyvizet a kétkamrás oldómedencébe. Az oldómedence kamráinak mérete 2,00 X8,00 X3,94 m

3, befogadóképessége pedig 137 m

3 szennyvíz. Az oldómedencéből a szennyvíz 2,00X7,67 X4,60 m

3 méretű és 190 m

3-es hasznos térfogatú csepegtető testre került. A csepegtető test többnyire elárasztva, töltőtestként üzemelt. A csepegtetőtestet elhagyó vizet szivattyú továbbította, vagy a mai telep területén levő csepegtető testre, vagy az öntözési idényben a teleppel határos bolgár kertészetnek. Végső soron tehát mind a két szivattyúállomás szennyvize végül is a mai telep területén levő csepegtető testre került és innen a Sósmocsár árokba. Ez a csepegtető test 24 kamrás volt, alapterülete 8,50X32,50 m

2, magassága pedig 2,70 m. Ma már nincs benne töltőanyag, iszapgyűjtőként, illetve szárítóágyként működik. A Nagy-Budapest létrehozásáról szóló törvényt az országgyűlés 1949. december 20-án fogadta el. A Fővárosi Csatornázási Művek Községi Vállalat azonban a peremvárosok csatornahálózatának átvételét már korábban elkezdte, így az ,,Állami lakótelep" csatornázási létesítményei is 1948-ban a Vállalat kezelésébe kerültek. Az átvételkor a tisztítóberendezések részben elhanyagolt, részben pedig túlterhelt állapotban voltak. A szennyvíz elhelyezésének kérdését tehát valami módon feltétlenül meg kellett oldani. Gravitációs csatornával elvezet hető lett volna a szennyvíz a Kispest—Erzsébet-i főgyűjtőbe. Tehát vagy megépítjük a gravitációs csatornát, vagy egy megfelelő kapacitású tisztítótelepet létesítünk és akkor továbbra is a Sósmocsár árok marad a tisztított szennyvíz befogadója. A két változat közül, gazdaságossági megfontolások alapján, az 1 millió forintos előirányzatú tisztítótelep megépítése mellett döntöttünk, mivel ez a megoldás a másik változat költségének csak 1/5-ét tette ki. A hatékonysági vizsgálatnál feltételeztük, hogy a kerület e telepének igényeit az új tisztítóberendezés mintegy 10— 15 évig ki fogja majd elégíteni. A nagyüzemű szennyvíztisztítótelep A lakótelep két részes csatornahálózatát egy mélyebb fekvésű szennyvízgyűjtővel fogtuk össze és azt az új tisztítótelep tervezett helyéig saját Vállalati munkában építettük meg. A tisztító-telep terveit Gvalokay Géza gépészmérnök 1949. decemberére készítette el. A szennyvíztisztító telep eredetileg tervezett terhelése: 8000 fő, így a szennyvíz mennyisége 800 m

3/nap, ez átlagban 9,3 l/sec, csúcsban pedig 22 l/sec. A tisztítótelep építését a Vízépítő Nemzeti Vállalat 1949 őszén kezdte el részleges dokumentációról. 1953-ban helyeztek üzembe. A tervezett és megépült, üzemelő műtárgyak: Szűrőrács: 2 db rács van egymásután elhelyezve. Szélességük 770 mm, magasságuk 1500 mm, szabad pálcaköz 34 mm. Kézi erővel húzhatók fel és tisztíthatók. A kiemelt rácsszemetet japánerbe gyűjtik és elássák. 2. ábra. A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep helyszínrajza Jelmagyarázat: ]: A telepre bevezető szennyvízcsatorna. 2: Szennyvíz gépház. 3: Nyomóvezeték az Imhoff medencéhez. 4: Imhoff medence. "): Előülepített szennyvíz vezetéke a csepegtetőtest forgópermetezőjéhez. 0: Csepegtetőtest. 7 : Vezeték a csepegtetőtestekről és ItocylaktiV berendezéstől az utóülepítőbe. 8: Csepegtetőtestes berendezés utóülepítője. <>: Tisztított szennyvíz vezetéke a Sósmocsár árokba. 10: Recirkuláeiós és iszapleeresztő vezeték. 11: A gépház szívóterének vészkiömlője. 12: Az élesztett iszapos berendezést tápláló ülepített szennyvíz vezeték. 13: Levegőztető medence. 14: Vezeték az utóülepítőbe. 15: Levegőztető berendezés utóülepítője. 10: Kecirkulációs vezeték. 17: Az élesztett iszapos berendezés elfolyó tisztított vizének vezetéke. 18: Iszapvezetékek a szárítóágyakra. 19: Iszapszikkasztó ágyak. 20: Csurgalékvíz vezeték. 21: Rocylaktív berendezés. 22: Kis csepegtetőtest. 2:i: Tisztított szennyvízvezeték és gépház öntözéshez. 24 : Kezelő épület és Diesel gépház Abb. 2. Lageplan der Abwasserkláranlage in Pestlőrinc 1: Abwasser-Einlaufkanal zur Anlage. 2: Abwasser-Maschinenhaus. 3: Druekleitung zum Imhoff-Becken. 4: Das Imhoff-Becken. 5: Leitung des vorgeklárten Abwassers zum Drehsprenger des Tropfkörpers. G: Tropfkörper. 7: Leitung von den Tropfkörpern und von der Rocylaktiv-Einrichtung zu den Nachkl&rbecken. S: Nachklárbecken der Tropfkörper-Einrichtung. 9: Leitung des gekliirten Abwassers in den Sósmocsár-Graben. 10: Rezirkulations- und Schlammablassleitung. 11: Notauslass des Saugraumes im Maschinenhaus. 12: Die die Belebtschlammeinrichtung speisende, geklártes Abwasser fördernde Leitung. 13: Belüftungsbecken. 14: Leitung in das Nachklárbecken. 15: Nachklárbecken der Belüftungseinrichtung. Iti: Kezirkulationsleitung. 17: I.eitung des aus der Belebtschlammeinriehtung abfliessenden geklárten Wassers. 18: Schlammleitungen auf die Troekenbeete. 19: Schlammtrockenbeete. 20: Sickerwasserleitung. 21: Rocylaktiv-Einrichtung. 22: Kleiner Tropfkörper. 23: Geklárte Abwasserleitung und Maschinenhaus zur Rewásserung. 24: lledienungsgebáude und Dieselhaus A szennyvizet a szűrőrács utáni gyűjtőaknából szivattyúk emelik az Jmhojf rendszerű előülepítőbe. líz kétszintes, ,,W" alakú, 2 : 3 hajlású falak választják el az ülepítő teret az iszaptértől. Á műtárgy átmérője 9,9 m; mélysége 8,9 m. A tervezett ülepítési idő átlagban 3,5 óra, csúcsban pedig 1,5 óra. A víz be- és elvezetésénél 50 cm-es, vízszint alá nyúló, keresztfal biztosítja a megfelelő áramlási viszonyokat ós az úszó iszap visszatartását. Az előiilepítósi idő azonban ma a jelenlegi 2000 m

3/ nap terhelésnél átlagban lecsökkent 1,4 órára, csúcsban pedig csak 0,G óra lett. Csepegtetőtest: 13 m 0-jű, betonhengerrel határolt műtárgy. A rostélyszerűen kiképzett fenekére 2,5 m magasan 2—5 cm szemnagyságú lávatufa került. A szennyvizet négykarú forgópermetező vezeti rá. A lecsörgedező víz vízzáron át távozik. A t est levegőztetését exhaustorral tervezték, de ezt nem szerelték fel. A hengerfal megnyitásával ezért több szellőző nyílást létesítettünk a természetes szellőzés biztosítására. Az akkori 22 l/sec. recirkulációval biztosítottak állandó terhelést. A felületi terhelés 15,0 m/nap, illetve 0,05 m/óra. A l?OI

5 terhelés 8000 lakosegyenértéknél 0,8 kg/test m

3. A hidOntozövi: