Hidrológiai Közlöny 1970 (50. évfolyam)

8. szám - Szilágyi Mihály: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep története

362 Hidrológiai Közlöny 1970. 8. sz. 1. kép. A pestlőrinci szenny víztiszti* ó telep építése Elől az Imhoff-medence, háttérben a csepegtPtőtest zsaluzata látható Foto: Kőzet ka Tivadar Bild. 1. Bau der Abwasserklaranlage in Pestlőrinc. Im Vordergrund ist das Imhoff- Becken, im Hintergrund die Verschalung des Tropfkörpers sichtbar 2. kép. Az Imhoff-medence az elfoly ás felől nézve Foto: Mészáron András Bild 2. Das Imhoff-Berken vom Abfluss gesehen 3. kép. A oepegtetőtest Foto: Mészáros András Bild 3. Der Tropfkörper Szilágyi M.: A pestlőrinci szennyvíztisztító-telep 4. kép. A csepegtetőtestes berendezés utóülepítője Középrészen a flokulatorral Foto: Pámay Zoltán Bild 4. Nachklarbecken der Einrichtung mit Tropfkörper. In der Mitte der Flockülator raulikus terhelés ina sem változott, mert az á szivatytyúzás függvénye, azonban a teljes terhelés ülepített szennyvíz. A telepre érkező megnövekedett szennyvízmennyiség miatt ma már nines recirkuláció. A BOIj terhelés is növekedett, de nem arányosan a szennyvíz mennyiségével, mert az újonnan épített összkomfortos lakásokban nagyobb lett a víz felhasználás, ennek következtében viszont kisebb a szennyvíz fajlagos szennyezettsége. Utóülepítő: 6 m 0-jű 4 m mély Dortmund-rendszerű medence. A leülepedett iszap és a recirkulációhoz szükséges vízmennyiség elvezetése egy pillangó-szelep állításával szabályozható. Az iszap ós a víz egyaránt a szívótérbe kerül. Az iszap a nyers víz iszapjával együtt ülepszik le az előülepítőben. Iszapkezelés: Az előülepítő iszaptérbe került iszap anaerob metános bomlásnak indul. A kirothadt iszap a szikkasztóágyakká alakított régi csepegtető testre engedhető. Innen a Fővárosi Talajerőgazdálkodási Vállalat szippantó kocsijai rendszeresen szállítják el az iszapot komposzt készítéséhez. Néhány megfigyelés az 1953. óta üzemelő műtárgyakról : 1. Az Imhoff rendszerű előülepítő fedett. Ennek következtében nincs lehetőség az úszó iszap teljes eltávolítására. A fedett részek alatt meggyűlt, majd megvastagodott iszap bizonyos idő után az ülepített víz minőségét kedvezőtlenül befolyásolja és berothadást okoz. 2. A rács után nincs homokfogó. A szennyvízzel érkező homok így az előülepítőben ülepszik le. Az előülepítő közepén 2 m 0-jű iszapzsomp van. A homokban gazdag iszapnak a zsompot körülvevő 1"/° lejtésű ferde falon kellene lecsúsznia az iszapkivezető csőhöz. Idővel kialakul egy természetes kúpos rézsű a kiülepedett iszapból. Tíz év után a felgyűlt iszap megroskadt és az iszapkivezető csövet eltömte így az iszap leengedés teljesen meg-, bénult. Ekkor az előülepítő vizének kiszivattyúzása után három hétig tartó nehéz kézi munkával lehetett csak az összegyűlt és meglehetősen tömör, homokcs iszapot eltávolítani. 3. Az előülepítő-fenék eredetileg kúpos kialakí" tása rothasztó térként esetleg nem jelentene veszteséget, mert amúgy is „holttér" a rothasztó kapa-