Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság fennállásának 50. évfordulója alkalmából 1967. május 2-án rendezett jubileumi közgyűlésről és az azzal kapcsolatos tudományos ülésszakról

572 Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. Beszámoló a MHT 50. évfordulójáról gazdálkodás Kiváló Dolgozója" kitüntetést az alább felsorolt egyesületi tagjaink számára: Csoport Dezső, a Borsodi Csoport Szennyvíz Szakosztályának elnöke; Garád Róbert, a Soproni Csoport ügyvezető elnöke; Ilerédy Sándor, a Szennyvíz Szakosztály elnöke; Kováts Béla, a Bajai Csoport alelnöke; Környei László, központi titkár; Körösmezey László, a Szennyvíz Szakosztály titkára; dr. Öllős Géza, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője; Varró István, a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztály elnöke; dr. Vitális György, a Hidrológiai Tájékoztató szerkesztője; Wunder László, a Vízalatti Kutató Csoport vezetője; Erdély Antalné, a^ MHT központi titkárságának vezetője és Gábris Éva, a MHT központi titkárságának előadója. Az ünnepi ülésen került sor az újonnan megválasztott hazai és külföldi tiszteleti tagok okleveleinek, majd a társasági emlékérmek és emléklapok átadására. A méltatásokkal kísért javaslatokat dr. Lászlóffy Woldemár, Társaságunk elnökségi tagja, az e célra alakult Bizottság elnöke tette meg. A javaslatok alapján a közgyűlés tiszteleti taggá választotta dr. Schréter Zoltán ny. főgeológust, dr. Scherf Emil ny. főgeológust, Tavy Lajos ny. oki. mérnököt, Hallóssy Ferenc ny. oki. mérnököt és Boronkay Pál ny. oki. mérnököt. Dr. Schréter Zoltán ny. főgeológus fő munkaterülete a földtani térképezés volt, de emellett ma is igen alapos művelője a hidrogeológiának, a leíró őslénytannak, és földrengéstani, valamint barlangtani tanulmányokat is végzett. Érdemeinek elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1938-ban levelező tagjává választotta, ma tanácskozó tag. A Magyarhoni Földtani Társulat tiszteleti tagjai sorába emelte. 1955-ben ,,A Szocialista Munkáért" Érdeméremmel tüntették ki. 1967-ben a Magyarhoni Földtani Társulat egyik őslénytani munkájáért a Szabó József Emlékérmmel tisztelte meg. Társaságunknak megalakulása óta tagja. Dr. Schréter Zoltán Hidrogeológiai vonatkozású cikkeinek és tanulmányainak száma 21. Témái között szerepelnek többek között a budapesti hévforrások, a gánti timsós víz, a banai keserűvíz, a csizi jódos-brómos víz, az egri langyos víz, az esztergomi karsztvíz, Salgótarján és a Balaton környék hidrogeológiai viszonyai. Külön kell megemlékezni ily irányú nagyobb összefoglaló munkáiról, amelyekben a Bükk hegység régi tömegének földtani és vízföldtani viszonyaival és a Borsod-Heves megyei miocén barnakőszén-medencék hidrogeológiai viszonyaival foglalkozott. Alaposságukkal és monografikus jellegükkel sokáig mintául fognak szolgálni a tájegységek vízföldtani leírásával foglalkozó szakembereknek és támpontul e területek vízellátásának megoldásához. A 85. életévében lévő dr. Schréter Zoltánnak, a kiváló földtantudósnak és hidrogeológusnak tiszteleti taggá választásával Társaságunk régi mulasztását kívánja e jubileumi évben jóvátenni. Dr. Scherf Emil több évtizedes munkásságát három nagy szakasz jellemzi: az elsőben főként agrogeológiai, a másodikban mérnökgeológiai, és a harmadikban hidrogeológiai kérdésekkel foglalkozott behatóan. Munkásságának mindhárom szakaszát áthatotta a hidrogeológia és a vízbeszerzés problémaköre iránti vonzódása. Társaságunknak 1932 óta folyamatosan aktív tagja. Agrogeológiai munkái során a talajok víztartalmának és a vízzel szembeni viselkedésének mennyiségi jellemzésére törekedett. Mérnökgeológiai munkái során természetesen a legszorosabb kapcsolatban állott a hidrogeológiai kérdésekkel. Szép eredményeket hozott a telkibáMüaM&mammgmm Dr. Scherf Emil nyai vizsgálata, a budai-hegységi mélyfúrással feltárható hévíz vizsgálata, Duna—Tisza közi szénhidrogén és sósvíz vizsgálata, szabolcsi sósvizekre vonatkozó vizsgálata, és igen fontos Társaságunk 1966. évi Bogdánfy-pályázatán első díjat nyert dolgozata, amelyben a Tiszántúl déli részének hidrogeológiai viszonyait vázolta a holocén felszínformák és a szerkezet függvényében. Dr. Scherf Emil több mint 40 közleménye közül nem egy úttörő jelentőségű, gondolatai egyre több követőre találnak. Különös öröm számunkra, hogy ma is nagy szorgalommal és hozzáértéssel végzi munkáját a hazai hidrogeológiai ismeretek bővítése érdekében. Tavy Lajos a régi kultúrmérnök nemzedék kiemelkedő tagja. Neve már 1913 és 1914 időszakában többször szerepelt a Vízügyi Közlemények hasábjain, de az első világháború félbeszakította pályáját és mérnöki tevékenységét csak ezt köve-