Hidrológiai Közlöny 1967 (47. évfolyam)

12. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság fennállásának 50. évfordulója alkalmából 1967. május 2-án rendezett jubileumi közgyűlésről és az azzal kapcsolatos tudományos ülésszakról

Beszámoló a MHT 50. évfordulójáról Hidrológiai Közlöny 1967. 12. sz. 573 tőén folytathatta. A 30-as években Győr környékén végzett fontos vízmosáskötési munkákat, amelyekről a Vízügyi Közlemények hasábjain szintén beszámolt. Később minisztériumi beosztásban, a kultúrmérnöki osztály vezetőjeként folytatott irányító munkát. Ebből az időszakból valók a hazai Tavy Lajos kisebb folyók 1940. évi áradásaival foglalkozó hidrológiai tanulmányai, és az azokból leszűrt gyakorlati tapasztalatok szakirodalmi közreadása a Vízügyi Közleményekben. Tavy Lajos két évtizede Győrben él. Kiváló mérnöki képességeit bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti öntözőtelep kis műtárgyainak téli előregyártására vonatkozó újítási javaslatát országosan is bevezették. Fáradhatatlanul műveli továbbra is a szakirodalmat: személyes tapasztalatairól számolt be a holland Delta-terv műveivel foglalkozó cikkében és nemrégiben jelent meg a japán völgyzárógátakról írott beszámolója. Hallóssy Ferenc személyében is a Vízügyi Szolgálat kitűnő mérnökét tiszteljük. Ő is még az első világháború előtt kezdte pályafutását, és csak a háború után fejthette ki szakmai tevékenységét. A 30-as években Filep Lajossal közösen tanulmányt írt a Duna—Tisza csatorna kérdéséről és áltaHallóssy Ferenc Iában az Alföld vízügyi problémáiról. 1945-ben a vízügyi műszaki szolgálat vezetője lett. A 40-es évek végétől gazdag tapasztalatait a vízépítési kiviteli szabályzatok és tervezési irányelvek kidolgozásában értékesítette. Kidolgozta a vízöblítéses fúrás elméletét, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián is bemutatott. Hidraulikai Szakosztályunknak ismert és megbecsült előadója. Boronkay Pál kereken 45 éve folytatja a hidrológusok szempontjából kiemelkedő mérnöki munkáját. Boronkay Pál tiszteleti taggá választásával elsősorban Sopron város vízügyi kérdéseinek megoldásában szerzett különleges érdemeit ismerjük el, és Társaságunk Soproni Csoportjának felvirágoztatásáért adózunk neki elismeréssel. Boronkay Pál munkásságának köszönhető Sopron város csatornahálózatának, vízműveinek, vízkutatásának, az Ikva és a környékbeli patakok Boronkay Pál szabályozásának, partbiztosításának megtervezése, a kiviteli munkák irányítása és ellenőrzése. A Soproni Szemlében és más országos jelentőségű folyóiratokban megjelent cikkeinek majdnem a fele vízügyi vonatkozású. A Soproni Műszaki Évkönyv 1964.évi kötetében „Sopron üdülőváros vízgazdálkodási kérdései" címen foglalta össze értékes gondolatait. Hidrológiai vonatkozásúak a Soproni Műszaki Egyetem Bánya- és Földmérőmérnöki Karán meghívott előadói minőségben tartott víz- és mélyépítéstani előadásai is. Lelkes és tevékeny működést fejt ki a Fertő-tó Kutató Bizottságában és évek óta áll Soproni Csoportunk élén. A tiszteleti tagságról szóló okleveleket dr. Vitális Sándor elnök meleg szavak kíséretében adta át. Ünnepi közgyűlésünk külföldi tiszteleti tagjaink sorába Michel Banal mérnököt, a Société Hydrotechnique de Francé elnökségének és műszaki bizottságának elnökét, az Electricité de Francé Chatou Kutatási és Kísérleti Központ igazgatóját; Georg Beurle mérnököt, az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség elnökét; dr. phil. Hans Ertel profeszszort (NDK), a Német Tudományos Akadémia Fizikai-Vízrajzi Intézetének vezetőjét; dr. Zdislaw Kaczmarek-et, a varsói műegyetem Hidrológiai és Vízgazdálkodási Tanszékének docensét; Tiberiu Morariu akadémikust, a Kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem Földrajzi Intézetének igazgatóját; dr. G. A. Nyevrajev orvosprofesszort, a moszkvai Állami Balneológiai Intézet igazgatóját; dr. Ing. 2ivko Vladislavljevió professzort, a belgrádi műegyetem Építéstudományi Karának dékánját és Ir. Adriaan