Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Szablya Ferenc: Budapest csatornázásának távlati terve

452 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Szablya F.: Budapest csatornázásának távlati terve 120000 100000 80000 60000 MOO 20000 6000 .IFI MAGVA PÁ7A T: 103127 Ipart szennyvíz [c] Házi szennuvtz M Ipart szennyvíz [c] Házi szennuvtz M ! MM 37531 17326^0^ 92006 %M 760*3 1T97Z6 61*93 . ! ^ Ss 6*766 J61B7S 63361, FÍTSZI >—•—-ó———"I S5S12Y s fáíT Í3BSS 63335 .S V SJJWJ Uf1226 i/wí® PU22 utstl U1ÍS > Tíw J yvsis / } ( \2I773 I ' 23173 IS3U^ HUfS Budapest Nagybudapest m m m m m m m tss3 m m m w [év] 2. ábra. A keletkező ipari és házi szennyvizek mennyiségének növekedése (ezer m

3) 0ue. 2. yeeAuveHue eo3HUKaioufux cmowbix eod e npOMbiuiAeHHOcmu [A] H B AOMaujHHX xo3niícTBax, [6] [B TMC. M'J Abb. 2. Zunahme der anfallenden Industrie- [a] und háuslichen [bj Abwasser (Tausende m

3) m kedett és éppen az ipari szennyvíz az, amely az élővíz biológiai folyamataira bénítólag hat, a vízhasználat körét korlátozza. A jelen terv minden hasonló, korábbi tervvel szemben az első, amelynek a szennyvíztisztítást meg kellett oldania. A csatornahálózat fejlesztésének irányelveit és lehetőségeit lényegében a közel száz év alatt készült általános tervek feltárták. Ezek között szerepeltek olyanok is, melyek NagyBudapest megalakítása előtt egy hárommilliós főváros csatornázását az akkori közigazgatási határoktól függetlenül oldották meg. A szennyvíztisztító telepek elhelyezése. Még az 1950-es években is folyt vita a csepegtetőtestes és az élesztett iszapos szennyvíztisztítási eljárás gazdaságossági kérdéseiről. Bármelyik régebbi eljárás a főváros összes szennyvizeinek tisztítására a telepek nagy helyigénye miatt, elhelyezési nehézségeket és elérhetetlen beruházási költségeket jelentett. Az ötvenes évek közepén a nagy terhelésű élesztett iszapos tisztítási eljárás bevezetése a beruházási költségek csökkenését eredményezte és a városi szennyvizek tisztítására új, gazdaságosabb lehetőség adódott. A módszerek előnye még a résztisztítás lehetősége ami a bővizű Duna-folyam esetében célravezető. Már kisebb kezdeti beruházási költséggel az egész szennyvízmennyiség tisztítható és később a szükségnek megfelelően a tisztító hatás fokozható. Irodalmi közlések szerint külföldön ugyanakkora medencetérfogattal a korábbi szennyvízmennyiségek többszörösét tisztították meg. Ezen adatokkal szemben hazai szakembereink tartózkodó álláspontot foglaltak el. Ennek a kérdésnek a tisztázására és üzemeltetési tapasztalatok szerzésére alkalmunk nyílt pestlőrinci szennyvíztisztító telepünkön, egy ezer fő terhelésű felületi levegőztetésű élesztett iszapos tisztítóberendezést megépíteni. Ezzel a félüzemi méretű berendezéssel szerzett üzemeltetési eredményeink megegyeztek a külföldi eredményekkel, fgv a szennyvíztisztító telep helyszükségletének megállapításához most már kellő biztonságú adatokra támaszkodhatunk. Köztudomású, hogy valamely szennyvíztisztító berendezés minél nagyobb mennyiségű szennyvíz tisztítására épül, annál kisebbek az építés és üzemeltetés fajlagos költségei. Célunk volt tehát a hálózat meglevő adottságai, illetve a hálózat fejlesztése során a domborzati viszonyok által megszabott lehetőségek keretein belül minél kevesebb, nagy szennyvízmennyiséget tisztító telepeket létesíteni. Ezenkívül, a biztonsági követelményekre is figyelemmel kellett lennünk. Telephelyül területnagyság, illetőleg elhelyezkedés szempontjából a következő helyeket vettük számításba : Óbudán a Zab utca környékét, Kelenföldön a Fehérvári út mentén még beépítetlen ingatlanokat, Budatétényben az Állami Gazdaság területének egy részét, a nagytétényi ipari övezetet, az angyalföldi szivattyútelephez csatlakozó területeket, Csepel-sziget északi részét és a délpesti szennyvíztisztító telep környékét (3. ábra). A tervbe vett egyes tisztító helyekre különböző vízgyűjtő területek szennyvizét vezetve 15 megoldási lehetőség adódott. Ezek közül a leggazdaságosabb megoldások felderítésére a levezetett költségek módszerével számításokat végeztek. A gazdaságossági sorrend megállapítása után az egyéb befolyásoló tényezők mérlegelésével többszöri vizsgálat alapján a következő leghatékonyabbnak tekintett megoldás született (amelyet az Országos Vízügyi Főigazgatóság is jóváhagyott) : Buda északi részének szennyvizeit Albert-, falva déli határáig terjedően a Csepel-sziget északkeleti részén létesítendő szennyvíztisztító telep tisztítja. Az ettől délre eső területnek és Csepel lakótelepülésre kijelölt részének szennyvizei a Nagytétényi Sertéshizlalótól délre építendő Buda déli szennyvíztisztító telepre vezetendők. Az angyalföldi szivattyútelep vízgyűjtő területének szennyvizeit helyben tisztítják. A ferencvárosi szivattyútelepre érkező szennyvizeket tisztítás céljából ugyancsak a Csepel északi szennyvíztisztító telepre juttatják. Adél-pesti peremvárosok részére a már kijelölt Torontál utcai hely változatlan marad. A kijelölt helyek ipari övezetekben