Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - A csepeli kikötő távlati fejlesztési tervének kiállítása

21Jf Hidrológiai, Közlöny 1958. 3. sz. Markó I.: Az osztrák dunai lépcsőkről szerzett tapasztalatok of sediment and ice on the Danube, to construction scheduling, to cofferdams, to methods of structural analysis, to designs aiming at the reduction of uplift forces, to the mounting of gate leaves etc. Erfahrungen an (len österreichischen Donaukraftwerken von I. Markó In Österreich sind Donaukraftwerke laufend im Bau. Nach Jochenstein liefert mm auch schon das Kraftwerk Ybbs-Persenbeug Energie. Diese Donaukraftstufen bilden nicht nur einen Teil des Wasser bewirtschaftungsplanes der österreichischen Donaustrecke, sondern passen auch in den Rahmen des Donau-Main-Rbein-Kanals. Der Verfasser beschreibt auf Grund seiner Studienreise in Österreich die Lage der Elektrizitátswirtschaft und die hauptsáchlichen Kennwerte des Rahmenplanes. Sehr bedeutungsvoll sind die Erfahrungen in Entwurf, Bau und Betrieb der Donaukraftstufen bezüglich der Geschiebe und Eistrieb, Bauprogramm, Baugrubenumschliessungen, statische Berechnungsverfahren, Einrichtungen zur Verminderung der Auftriebskraft, Montage von Wehrverschlüssen, usw. A csepeli kikötő távlati fejlesztési tervének kiállításán A Budapest—Csepeli Nemzoti- és Szabadkikötő távlati fejlesztési tervét, amelyet a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztálya tervezési irányelvei alapján a Mélyépítési Tervező Vállalat készített, a Magyar Hajózási Rt. tanácstermében rendezett kis kiállítás keretében mutatták be az érdeklődő műszaki és gazdásági szakembereknek. A terv, amelynek főbb elgondolásait és elveit a kiállított általános helyszínrajzról, a jellemző méretekről, valamint a versenypályázatra benyújtott madártávlati képekről ismerhettünk meg, dr. Guoth Béla aranydiplomás mérnök és Fekete György oki. mérnök hozzáértését és lelkesedését mutatja. Lehet, hogy a terv egyes műszaki megoldásairól vitatkozni fognak, egy azonban elvitathatatlan, hogy a kikötő jövőbeli fontos szerepének zavartalan ellátása céljából erre a tervre feltétlenül szükség van. Európában, sőt az egész világon egyre nagyobb anyagmennyiségeket szállít a belvízi hajózás. Ezért Európában, ha fokozatosan is, de egyre erőteljesebben építik, illetve tervezik a belvízi úthálózatot. Ebbe a jövőbeli víziúthálózatba történő bekapcsolódás Magyarország számára egyáltalán nem közömbös. Hazánkra nézve ennek a víziúthálózatnak három legfontosabb része : 1. A Duna—Majna—Rajna transzkontinentális víziút, amelynek építése jelenleg már Bambergnél tart, és Würtzburgig már megnyílt a nagy hajózó út. Ennek a víziútnak munkálataihoz tartozik a Duna felső szakaszának csatornázása is, amelynek során a kachleti vízlépcső után most már a jochensteini és az ybbspersenbeugi is elkészült. 2. A Duna—Odera, illetőleg az ebből kiágazó Duna—Elba csatlakozás, amely ugyan még csak terv, de amelyről az érdekelt államok között ez óv elején már folytak részletes tárgyalások, s remélhető, hogy hamarosan az építésre is sor kerül. 3. A kelet-európai belvízi körút, amely ugyancsak távlati terv még, de ennek a távlati tervnek a Duna, valamint a Duna-—Odera csatorna is jelentős része lehet. A víziutak hatalmas arányú fejlődése tehát kétségtelen és a jövőt véve figyelembe előre kell gondoskodni arról, hogy a várható forgalom fogadására, illetve lebonyolítására kellő időben felkészüljünk úgy, amint ezt más, felettünk valamint alattunk levő Duna-szakasz belvízi kikötővárosai esetében tapasztalhatjuk. Nagyarányú tranzit forgalom lebonyolítására Közép-, illetve Délkelet-Európában Magyarország rendelkezik a legfontosabb és legelőnyösebb természetadta közlekedés földrajzi lehetőségekkel. Ezért van igen nagy jelentősége a távlati fejlesztési tervnek, amely az adott földrajzi, vízrajzi, közlekedési és telepítési adottságok alapján a legkorszerűbb kikötőfejlesztés lehetőségeit tartalmazza. Kiváló lehetőségeink mellett tehát már terveink is vannak, s ma még rajtunk múlik, hogy Budapest Közép- és Délkelet-Európa egyik legnagyobb fontosságú kikötőjévé fejlődjék. A Budapest—Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő igen nagy hazai és nemzetközi gazdasági jelentőségére való tekintettel tudomásunk szerint ez óv őszén a Magyar Tudományos Akadémia és a Közlekedés- és Közlekedésópítéstudományi Egyesület közös rendezésében országos ankét keretében fogják a távlati fejlesztési tervet ismertetni. Ezt megelőzően a terv ismertetésével a Közlekedéstudományi Szemle fog a közeljövőben behatóan foglalkozni. Major Pál