Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

3. szám - Szablya Ferenc: Budapest főváros csatornázásának távlati terve

Szablya F.: Budapest csatornázásának távlati terve Hidrológiai Közlöny 1958. 3. sz. 165 4. ábra. A Szilas-patak rendezetlen szakasza (pui. 4. YNACMOK PYNBN CUAÜIU 6Ű3 nAatiupoenu Abb. 4. Ungeregeller Abschnitt des Baches Szilas. ségekkel jár. így a víz az elfajult mederszakaszok mentén kiöntéseket okoz, gátszakadások eselében pedig nagy területeket önt el. A patak fővárosi szakasza még nincs mindenütt rendezve. A nagy víz esetén fellépő nagyobb sebesség és a jégzajlás a fenékburkolatot már több helyen megbontotta, így felújítása állandóan jelentkező költségekkel jár. A Rákos-pataktól északra torkollik a Dunába Újpest határában a Szi/ns-patak. Ez a végig nyitott, nagyrészt rendezetlen patak a szomszéd Kistarcsa község határától 18 km-hosszban vezet keresztül fővárosunk északi városrészén állandóan elöntéssel fenyegetve a környező területet. Rendezetlensége különösen magas dunai vízállásnál igényel elővigyázatosságot és készültséget a gátszakadások megakadályozására. A patak az 1950. évben Nagy-Budapest létrehozásával került a Fővárosi Csatornázási Művekhez az összes bajaival és rendellenességeivel együtt. Ezek közé tartozik, hogy az élővízfolyást már több gyár szennyvize terheli, minden tisztítás nélkül. A patak a város legészakibb részén mp-ként több mint fél m

3 erősen szennyezett vizet zúdít a part mentén a Dunába. Az Illatos-á,rok Kispest, Kuttó-dülőnek csapadékvizeit vezeti le a Soroksári Dunaágba. Az árok vize gyakran Szennyvízzel telten érkezik. A Sósmocsár-óvdk a csapadék és belvizeken kívül a lőrinci Állami Lakótelep biológiailag tiszt ított szennyvizét is elvezeti. A Gyáli patak azzal dicsekedhet, hogy legkevésbé van szennyezve. Mindkét árok a Duna-ágat terheli. A budai oldalon Északon a Barát-ó rok torkollik a Dunába, vize a Budakalászi Posztógyár és a Budakalászi Textilgyár ipari szennyvizeitől nagyon szennyezett. A Barát-árok, illetve patak vízgyűjtő területe 140 ha, maximális vízhozama 15 m

3/sec. Buda északi részén torkollik még a Dunába az Aranyhegyi-ip&tak. Vízgyűjtő területe 120 km

2, hossza 20 km. Burkolása csak nagyon kis részben készült el, s így a gyakori, hirtelen áradása és az ezzel járó nagy hordalékmozgás sűrűn okoz mederelfajulásokat. A Hévízi-úti árok gyűjti össze a Radl-árok, Szérűskert utcai árkok, Kaszás- és Törökdűlők mélyfekvésű területeinek és az Árpád-forrásnak vizeit és vezeti mintegy 270 ha vízgyűjtőterületről a Dunába. Az árok tiszta vizét jelenleg csupán az egyik textilfestőgyár szennyezi. A Szépvölgyi-óvók mintegy 500 ha vízgyűjtőterületről vezeti le a csapadékvizeket. A boltozott árok a hegyoldal lakóházainak szennyvízlevezetését is végzi, s kellően kiképzett oldalbukó segítségével csak a megfelelően hígított vizeket engedi a Dunába. A budai oldal legnagyobb és legismertebb árka az Ördög-ó,rok, amely a budai és pilisi hegyvidék 58 km

2-es vízgyűjtőterületéről hivatott a 40 m

3/sec csapadékvizeket levezetni. A mintegy 6 km-es boltozott szakasza egyúttal a középbudai szennyvízlevezető főgyűjtőcsatorna is. A Határ-órok a Szabadság-hegy déli lejtőjének 1300 ha nagyságú területéről vezeti le a csapadékvizet. Összesítve a budai és pesti oldalakkal kapcsolatosan ismertetett adatokat, a régi nyílt árokhálózat hossza együttesen: 121571 fm, az új árokhossz 265 320 fm. A megnövekedett különbözet 143 749 fm, amely 118,24 százalékos növekedési többletet jelent. Szivattyútelepek A főváros pesti oldalán — amint mondottam — számos egymástól független csatornahálózat vezette a Dunába a szennyvizet. Magas dunai vízállásnál minden egyes kitorkolásnál lokomobilhajtású szivattyúk emelték a vizet a Dunába. A kényszerítő egészségügyi követelmények kielégítésére és a gyakori elöntések megszüntetésére gondoskodni kellett a szenny- és csapadékvizeknek korszerűbb eltávolításáról és ennek érdekében épült a Ferencvárosi csatornaszivattyútelep, 6 pár centrifugál szivattyúval. A szivattyúkat páronként egy-egy 200 LE-s compaund gőzgép hajtotta. Az első negyedszázad végén a gőzüzemről fokozatosan villamos üzemre tértünk át, az elavult szivattyúkat korszerűbbekkel cseréltük ki. Feszültség kimaradás esetén az üzem folytonosságát 1932-től a 450 LE Diesel motorral kapcsolt szivattyúpár biztosítja. Az eredetileg épült vasnyomócső, amely a jelenlegi partvonaltól 20 m-re torkollt a Dunába, szennyezte a partot és a soroksári Dunaágat, ezért 1936—37-ben átépítettük úgy, hogy egy vasbeton iker-nyomócsatornát vezettünk az Összekötő Vasúti híd második pillérének vonaláig, s a szennyvíz itt ömlik a Duna sodrába. Megépült 1938-ban az önműködő mechanikai szűrőberendezés és a következő évben történt meg a szennyvíztechnika akkor legújabb vívmányainak a gyakorlatba való átültetése : a rácsszerkezet szemetének higiénikus módon való kirothasztására szolgáló gázosító berendezés megépítése. A telepre érkező szennyvízmennyiség száraz időben jelenleg 2000 l/sec és 4000 l/sec között ingadozik, zápor idején 27 000 l/sec is lehet. Az 1938—42. években megépült végleges