Hidrológiai Közlöny 1955 (35. évfolyam)

3-4. szám - A Hidrológiai Közlöny nyelvművelő rovata: Szaknyelvünk fejlődéséért

Hidrológiai Közlöny. 35. évf. 1955. 3--t. sz. 164 Jegyzőkönyv Készült a Magyar Hidrológiai Társaság 1954. december hó 7-én tartott közgyűlésén (Budapest, VI., Rudas László-u. 45) Dr. Mosonyi Emil elnöki megnyitója A Magyar Hidrológiai Társaság 1954. évi rendes közgyűlését megnyitom. Szeretette] üdvözlöm a Tagtársakat és vendégeket. Bejelentem, hogy 1952. tavasza óta ez az első közgyűlésünk. Engedjék meg, hogy néhány szóval visszapillantsak az elmúlt időkre, mert hiszen az elmúlt másfél esztendő alatt jelentős események folytak le nemcsak a Magyar Hidrológiai Társaság belső, tudományos életében, hanem a vízgazdálkodás és vízépítés szélesebb területén is. Ezekről az eseményekről meg kell emlékeznünk, mert hiszen a Társaság és a Társaság/ tagjai tónyeges szerepet játszottak az eredmények elérésében. Erre az időszakra esik az Országos Vízügyi Főigazgatóság megalakulása. Tudjuk, hogy éveken keresztül a vízgazdálkodás egyes kérdései nagyon lazán kapcsolódtak egymáshoz. A Társaság sok tagjának és úgy érzem, magának az egész Hidrológiai Társaságnak is van érdeme abban, hogy a Népköztársaság kormánya létrehozta ezt a hosszú időn át nélkülözött átfogó szervet. Megalakult a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet és megkezdődött a nagy, új vízépítési laboratórium tervezése és építése is. Ugyancsak erre az időszakra esik több nagy vízépítési művünk megvalósítása. Engedjék meg, hogy a hosszabb felsorolástól eltekintsek és csak a legnagyobbat említsem meg: a tiszalöki vízlépcsőt, amelyet 1954. évi május hó 15-én nyitottak meg. Ezenkívül még nagyon sok és jelentős vízépítési műtárgyat terveztünk és építettünk meg, amelyek megvalósításában a Társaság tagjai, munkabizottságai jelentős mértékben közreműködtek. Alapvető vizsgálatok folytak folyóink szennyezettségére vonatkozólag azon a területen, amelyen azelőtt ebből a szempontból kevés történt. Folyócsatornázási terveink, vízlépcsőink tervezése tette szükségessé, hogy behatóbban foglalkozzunk az élővízforgalom kérdésével és azzal, hogy majd csatornázandó folyóink milyen mértékben terhelhetők szennyvízzel. Társaságunk is hozzájárult azoknak a kérdéseknek tisztázásához, amelyek az országos belvízkérdéssel kapcsolatban merültek fel. Hozzájárultunk ahhoz, hogy egészen téves nézetek, a vízgazdálkodási célokat helytelen vágányra terelő és esetleg komoly népgazdasági károkat okozó elgondolások félre kerültek az útból és tisztázódtak azok a szempontok, amelyek a magyar belvízmentesítés kérdésében irányadók lesznek a jövőben. A Társaság jelentékeny közreműködést fejtett ki az Országos Vízgazdálkodási Keretterv vázlatának elkészítésében és ezzel is előbbre vitte vízgazdálkodásunk ügyét. Számos ankétot tartottunk, amelyekről a főtitkári beszámoló fog megemlékezni, én azonban rá akarok mutatni azokra az eredményekre, amelyek a Társaságon kívül, más fórumoknál, magasabb helyeken születtek meg, de amelyek elindításához Társaságunk hozzájárult. Ki kell emelni a Társaságnak az 1952. és 1954. évi Akadémiai Nagygyűléssel kapcsolatban kifejtett tevékenységét. Közreműködött bizonyos mértékig a Társaság a VITUKI akadémiai ankétjával kapcsolatban is, amely a vízkészletek számbavételével foglalkozott és végzett jelentős munkát. Ebben az időszakban jelent meg Társaságunk tagjainak több figyelemreméltó könyve is. Nem adhatok teljes felsorolást, és elnézést kérek, ha a szép munkák közül esetleg említés nélkül hagyok valamit. Megjelent Németh Endre: „Hidrológia és hidrometria", Lampl Hugó: ,.Talajvízszintsüllyesztés", Lessenyei József' „Szennyvíztisztítás", Maurer Gyula: „Vízöblítéses földmunkák", Pattanytus A. Géza: „Gépek üzemtana", Geley: „Vízerőgépek" c. könyve. Hárman részesültek Társaságunk tagjai közül Kossuth-díjban, sokan kaptak kormánykitüntetést. Közgyűlésünk előtt is megemlítem tagtársaink közül azokat, akik a Társaságon belül kifejtett szervezfő munkájukért kaptak magas kormány kitüntetést: Dr. Szabó Zoltán, Bözsöny Dénes és Juhász József. A legutóbbi időszakban örvendetesen fejlődtek nemzetközi kapcsolataink. Számos hidrológus kartársunk utazott ki külföldre kongresszusokra, tanulmányutakra. Ha végigtekintünk a Társaság másfél évi működésén, nem hiszem, hogy azt mondhatnánk: mindent tökéletesen végeztünk, nem követtünk el hibákat, nincs javítanivalónk. Megállapíthatjuk azonban, hogy a Társaság életében jelentékeny fejlődés következett be, sok eredményt értünk el, illetve ért el a magyar vízgazdálkodás terén a kormányzat és az Akadémia, amelyhez a Társaság is hozzájárult egy-egy értékes részleteredménnyel, erkölcsi és tudományos támogatással. A Társaság munkájával kapcsolatban a következőket vonhatjuk le a legutolsó két és fél év eredményeiből: A Társaság mindjobban foglalkozik az országos vízgazdálkodási kérdésekkel, nemcsak a részlettanulmányoknak, hanem az országos problémáknak tudományos egybehangolásával is. A Társaság szorosabbá tette és kiépítette kapcsolatát az Akadémiával. Egy eddig fellelhető hiba kezd most eltűnni: az. hog\ sok ipari részletfeladatot oldottunk meg, amit különböző fórumoktól kaptunk és nem utasíthattunk vissza. A feladatoknak túlságosan felfokozott volta miatt nagy terhelések adódtak a Társaság tagjaira, bizottságaira. Ez véleményünk szerint nem helyes, az ipari részletfeladatokkal való foglalkozást a legszűkebb mértékűre kell leszorítani, s csak akkor vállalni, ha elvi kérdésekkel kapcsolatos. Lényegesen javult a nemzetközi tudományos együttműködés a Társaság vonalán, ankétjaink komoly eredményeket mutattak fel, s további eredményre úgy számíthatunk, ha a megfelelő anyagi alapot biztosítja a MTESZ ahhoz, hogy a jövőben is megrendezhessük ankétjainkat, mint eddig. Minden hiba mellett meg kell állapítanunk, hogy mi voltunk az elsők, akik a magyar öntözés, belvízrendezés mindazon problémáinak megoldását sürgettük, amelyeket a kormányzat célkitűzései most megerősítenek. Engedjék meg, hogy a néhány bevezető szó után javaslatot tegyek a Jelölő Bizottság és a Szavazatszedő Bizottság tagjaira. Jelölő Bizottság Elnök: Galli László. tagjai: Kessler Hubert, Horváth József. A Közgyűlés a Jelölő Bizottság összeállítását egyhangúan elfogadta. Szavazatszedő Bizottság: Elnök: Donászy Ernő, tagjai: Békési János, Bérezik Árpád, Varga István. A Közgyűlés a Szavazatszedő Bizottság összeállítását egyhangúan elfogadja, majd a Jelölő Bizottság visszavonul javaslatának megtételére. Ezután Bözsöny Dénes főtitkár mondja el beszámolóját: A Magyar Hidrológiai Társaság 1952. tavaszán tartott legutóbbi közgyűlése óta az élet minden területén nagy lépéssel haladt előre. Első 5 éves tervünk hatalmas iparfejlesztési programot adott elsősorban a nehézipar kiépítése terén.