Kerekes Imre: A Szabolcs-Szatmár megyei közutak története (Nyíregyháza, 1982)

7. Az útügyi szervezetek kialakulása

megyéket egyesítették, augusztus 1-én megalakult a Megyei Tanács, megszűnt az Államépítészeti Hivatal és a közutak hatósági teendőit az ÁÉH-ból szervezett, a Megyei Tanács V. B. keretében működő Vííí. Közlekedési Osztály látta el. Ezzel a közutak feletti jogkör a megyei vezetés hatáskörébe került azzal a céllal, hogy a megyei tanácsok tevékenységének kiterjesztéséhez és megszilárdításához ez a szervezet is hozzájáruljon. Az osztály számozása rövidesen IX-re változott. A szakmai irányítást továbbra is a KPM végezte. Az 517/1 V/953, sz. minisztertanácsi határozat alapján 1954. április 1-én megalakult a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Közúti kirendeltség. Az útőri személyzet azonban továbbra is az "Útfenntartó Vállalatnál maradt s ez a fenntartási munkákat nehézkessé tette, sok, felesleges adminisztrációt igényelt és késedelmeket okozott. Az újabb átszervezés 1958. május 1. napjával, a Közúti Kirendeltség és az Ütfenntartó Vállalat személyzetéből létrerehozta a Közúti Igazgatóságot, az útőröket az Igazgatóság vette át és a szervezeti utasítás értelmében az Igazgatóság végzi a kifejezetten útfenntartásimunkákat (125). Ez az intézmény munkakörében és felépítésében erősen hasonlít az Államépítészeti Hivatalokhoz. Az úthálózat kezelésére Szabolcs-Szatmár megyében 6 útmesterséget állítottak fel, melyek egyenként 300—350 km út gondozását végezték. Az útmesterségek területi elosztását a 12. sz. ábra mutatja. A közúti forgalom növekedésével az útfenntartási feladatok útüzemeltetési feladatokká nőttek, s ez az Igazgatóság szervezeti változását tette szükségessé. Az útmesterségek összevonásával üzemmérnökségeket hoztak létre: a központban, továbbá Nyíregyházán, Kisvárdán és Mátészalkán; kirendeltségek létesültek Nyírbátorban és Vásárosnaményban. Az Igazgatóság megalakulásakor a gépállomány „az útőri hálózat fenntartó tevékenységéhez igazodott, A gépesítés magvát a kisteljesítményű . . . kerti traktorok és eszközeik képezték". A kátyúzó munkák fő eszköze „hosszú időn át a vontató, a pótkocsi és 500 l-es motoros üst maradt" (126), még akkor is, amikor ZIL majd Közgép Cs. 700-as típusú kátyúzó gépkocsik kerültek az Igazgatóság birtokába. Az aszfaltkeverékeket 4,5 t-ás reizerrel és 300 kg-os Közgép keverőkkel készítették. Az utóbbiakat a korszerűbb C. 25. típusú keverőlánc váltotta fel. Az eltelt „időszak gépesítésének főbb állomásai voltak:" 1. a Nyíregyházán, Nyírbátorban, Nagyszekeresen, Vásárosnaményban és Kisvárdán kezdetben létesített bitumentárolók felszámolása, s helyettük föld alá helyezett 50 m

3-es acéltartályok telepítése korszerű melegítő, töltő, lefejtő és kiemelő berendezésekkel. A régi tárolók felszámolása jelenleg is folyik. 2. A vonalas fenntartó géplánc keretében megjelentek a 3000 l-es bitumenpermetező, a Csepel gépkocsira szerelhető zúzalékszórö, a HON 050 és Vöcsi típusú rakodók, az MTZ 45 és Utos vontatók, melyek tereprendezőkkel is fel voltak szerelve, továbbá a gráder és az úthenger. Az utóbbi eszközökből alakult ki a szélesítések géplánca is. A padkák gaztalanítását RS—09 típusú traktorra szerelt E. 143 típusú kaszákkal végezték. 3. A helyi anyag bedolgozására folyamatos betonkeverő és cementfogadó állomást létesítettek. 4. A burkolatjelek festésére Kardos-féle RS—09 és Siska-féle M. 6. típusú traktorokból festőgépeket alakítottak ki. 5. A téli fenntartási munkák közül a hóeltakarításra a ZIL-ekre szerelt kétszárnyú és a Csepel gépkocsikra szerelt egyszárnyú hóekék és a tereprendezővel mozgatható vontatók szolgálnak. Síkosság elleni védekezés eszközei az „5 db RCW

2 traktorvontatású műtrágyaszóró és a Vitális szórólapáttal felszerelt 8 db bérelt ZIL gépkocsi." 6. A gépállomány karbantartására az Igazgatóság egy szerelőaknás és egy akna nélküli műhelyt létesített. „A területi üzemzavarok elhárításához 1 db átalakított és 1 db új beszerzésű műhelygépkocsival" rendelkezik. 7. A fizikai dolgozók elszállásolása 6 és 8 személyes lakókocsikban történik. A fokozatos „fejlesztő munka eredményeként kialakult gépállomány a ma feladatához megfelelő, de a holnapi feladatokhoz továbbra is folyamatosan fejleszteni kell" (127). A Közúti Igazgatóság szervezetének jelenlegi felépítése a következő: Az igazgató közvetlen irányítása alá tartoznak az igazgatási osztály, a belső ellenőrzés, a személyzeti vezető és az oktatási előadó. A főmérnök irányítja a központi és a területi műszaki, a gépészeti és a forgalomtechnikai osztályok munkáját. A főkönyvelő a közgazdasági osztály keretében a munkaerő, a közgazdasági elemző, a pénzgazdálkodási és a számviteli csoportok tevékenységét irányítja. A KPM nyíregyházi Közúti Igazgatósága fennállása óta több kitüntetésben részesült. 1975. évi eredményes munkájáért miniszterhelyettesi dicséretet nyert, az 1976. évi szocialista munkaversenyben a közúti szakágazat 39