Kerekes Imre: A Szabolcs-Szatmár megyei közutak története (Nyíregyháza, 1982)

7. Az útügyi szervezetek kialakulása

kitüntetett Igazgatósága lett. 1978. évi ki­emelkedő műszaki, gazdasági tevékenységé­ért dicséretet kapott, 1979. évben pedig a Ki­váló Közúti Igazgatóság kitüntetéssel jutal­mazták munkáját. A Nyíregyházi Közúti Igazgatóság működé­si területét, a Szabolcs-Szatmár megyei köz­úti hálózat 1980. évi helyzetét a 13. sz. ábra mutatja. 7.2. Az Útfenntartó Nemzeti Vállalattol a Közúti Építő Vállalatig Az Űtfenntartó Nemzeti Vállalat, melynek 1949 végén történt megalakulásáról már az előző fejezetben megemlékeztünk, érdemi munkáját 1950. január 1-vel kezdte meg. A „Nemzeti" jelző megkülönböztetésül szolgált a magáncégektől, s mikor a vállalatok államo­sítása befejeződött, a jelző feleslegessé vált. Az Űtfenntartó Vállalatnak sok nehézséget kellett leküzdeni addig, amíg kialakultak a kivitelezések külső és belső lehetőségei. A kivitelezéshez szükséges gépekkel és szállító eszközökkel igen gyéren rendelkezett. A KPM Ütosztálya az Űtigépjavító Vállalat és az Űt­fenntartó Teherautó Vállalat segítségével központosítva kívánta a nehézségeket megol­dani, de ezeket elég rövid idő alatt többször átszervezték, ami az útfenntartási munka végzésére is kihatott. Külső hatásként jelent­kezett a hovatartozás kérdése is, mely a Me­gyei Tanács felügyeletéből indult, a KPM­mal, majd a tröszti irányítással folytatódott, s most ismét a KPM-hoz kanyarodott vissza. A vállalati munka belső nehézségei között a kezdeti időkben első helyen a munkanormák megállapítása mutatkozott. Az útépítési mun­kák teljesítményadatainak kialakítására ala­pul szolgáltak a kapitalista társadalomból is­mert szakmány (akkord) bérfizetési módsze­rek, de útfenntartásra ilyenek nem voltak. 1953—54. években az Útfenntartó Vállala­tokból leválasztották a területi Mélyépítő Vállalatokat, amelyek kezdetben a KPM, majd rövidesen az ÉM felügyelete alá tartoz­tak, ahol beolvasztották ezeket más területi vállalatokba. Nyíregyházán a 6. sz. Mélyépí­tő Vállalat székelt. 1958-ban az Űtfenntartó Vállalat Közúti Üzemi Vállalattá változott, s az útfenntartási feladatokat az útőrökkel együtt az ugyanak­kor létrejött Közúti Igazgatóságoknak adta át. Tíz évvel később, 1968-tól kezdődőleg Közúti Építő Vállalat elnevezéssel működik. Tevé­kenységi köre kiterjed az út-, hídépítési, fenntartási, korszerűsítési, továbbá a vasút­és egyéb mélyépítési munkákra. Alaptevé­kenységéhez tartozik a „melegen és hidegen bedolgozható aszfaltkeverékek" készítése „hi­dak és egyéb műtárgyak elemeinek, valamint más beton- és vasbetonelemek" gyártása és értékesítése (128). Kiegészítő tevékenysége: „Kő, kavics, homok és egyéb helyi építőanya­gok kitermelése és értékesítése." Végzi a közlekedés-építőipari gépek és berendezések javítását és szerelését, laboratóriumában ta­laj-, aszfalt- és betonminták vizsgálatát és a fennálló jogszabályok keretei között tervezési munkát is végez. A vállalat kiemelten végzi a megye közúti hálózatának, s ezen belül a fő­utaknak korszerűsítési munkáit. Legnagyobb megrendelője: a Közúti Igazgatóság, részére a vállalat éves feladatának mintegy 60%-át tel­jesíti. Megrendelői közé tartoznak az AGRO­BER, mezőgazdasági útépítésekkel; a városi tanácsok úthálózati fejlesztésekkel és még igen sok megyei vállalat: ÉRDÉRT, HUNGA­ROFRUCT, TITÁSZ, AFIT, SZÁÉV, KEMÉV, melyektől építőipari munkákat vállal. A „vál­lalati összes tevékenység fővállalkozói árbe­vétele 342 millió forint", s ezt 698 fő átlagos éves állományi létszámmal és 94,8 millió ér­tékű gépegyüttessel teljesíti. A meleg aszfal­tot két korszerű keverőtelepen készíti: Oro­son Teltomat V. és Fehérgyarmaton Teltomat IV. típusú keverőgépekkel, a bedolgozást pe­dig Vőgele-finiserrel felszerelt géplánc végzi. A vállalatnak ezenkívül Delmag-robbanómo­toros cölöp verője és Elba betonkeverő telepe van. A beton szállítását Mixer-kocsikkal, be­dolgozását Swing-szivattyúval oldják meg. A vállalat szervezeti felépítésében ez idő szerint az igazgató közvetlen irányítása alá tartozik az igazgatási és jogi, továbbá a mun­kaügyi osztály, a személyzeti és oktatási ve­zető és a belső ellenőrzés. A főmérnök a ter­melési, műszaki-technológiai, gépészeti, anyag- és szállítási osztályokat és a munka­védelmi irodát irányítja. A főkönyvelő alá tartozó egységek a számviteli és pénzügyi osztályok, a tervgazdasági és szervezési cso­port. A vállalat 30 éves fennállása alatt 16 al­kalommal kapott. . . különböző elismerést — melyből 1 kiváló vállalati — 12 Élüzem szin­tű volt. 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom