Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

egy-egy hidat azonosítani. Elgondolkoztató, hogy néhány évtized alatt mennyire feledésbe merültek a régi hídnevek, pl. 1962-ben az 1. számú főúton: Scholzi, Budakuti, Hármasvölgyi, Fehér, Kakas stb. hídnevek találhatók. A Süttő-vértestolnai úton Nagy, Bikoli kőhíd, Vörös híd szerepel a kimutatásban, a Máriahalmi bekötőn pedig Hősi emlék híd 18]. Meglepő, hogy egy nem sokkal korábbi kimutatásban (1958) viszont csak hídszámok találhatók, valószínűleg a mindenkori nyomtatványok készítői a ludasak abban, hogy elvesznek az egyedi, gyakran ősi hídnevek [8]. Változnak is a hídnevek. Külön tanulmányt érdemelne pl. Esztergomban a Kis-Duna-hidak nevének változása Kolos-Kossuth, Horthy Miklós Aradi vértanúk - Bottyán, Cifra-Béke stb. [9]. Sajnálatos, hogy általában csak politikusokról, költőkről neveznek el nagyobb létesítményeket, így hidakat is, építészekről, mérnökökről, hídépítőkről azonban csak egészen ritkán. A megyében egyetlen hídnév sem kötődik azok alkotójához, építőjéhez. Kár, mert ez is az oka annak, hogy nem ismeri a köz még a legnevesebb hídépítőket sem: Feketeházy Jánost a megye két Duna-hídjának eszmei tervezőjét, Gregersent és Cathryt, akik a MÁV-val együtt a megye legnagyobb hídjait építették, s nem ismert Prokopp János sem, aki a megye neves építésze és hídtervezője is volt, s sorolhatnánk hosszan a sort. Mit mutatnak ma a nyilvántartások: szinte minden esetben az úttal keresztezett patak, vízfolyás nevével történik a híd azonosítása. Ez praktikus, ám szegényes pl. Almásfüzitői Fényespatak híd, abban az esetben pedig, ha nem vízfolyást hidal át a műtárgy akkor Szári felüljáró, vagy hasonló megnevezésű. Érdekes, hogy ma tizenhárom vízfolyás kettős néven szerepel, pl. Bajóti /Lakói, Diósvölgyi/Kokas, Köves/Csórja, Leshegyi/Szomódi, Piszkei/Velez, Kühtreiber/Átalér, Szentlélek/Angyal. Ez utóbbi (Szentlélek) Szent János névvel együtt is előfordul [10]. Külön is említendő az Ugrató patakkal való hídazonosítás Bajnánál. Az úthálózati térképen ilyen vízfolyás név nem található, az viszont ismert, hogy Sándor Móric, az "ördöglovas" Bajnán a márványkövekkel megjelölt hosszúságú ugratást vitte végbe egy híd mellett [4]. Hídneveink múltunkat, a népi névadást örökítik ránk, kár lenne, ha feledésbe merülnének és jó lenUgrató híd. Az egyik oszlop mögött a mai híd, a kis képen az ördöglovasra emlékeztető patkányom. (Kertész László felvétele) ne, ha legalább jelentős hídjaink olyan nevet kapnának, mely emlékezetes, kifejező. Irodalom: [1] Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1978 [2] Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza, ll-lll. Akadémiai Kiadó, 1987. [3] Csánki Dezső': Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, Bp. 1984. [4] Komárom megye földrajzi nevei, Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest 1985. [5] 100 éves a komáromi Erzsébet híd, Tatabányai Közúti Igazgatóság, 1992. jé] Esztergom és Vidéke, 1895. augusztus 4. 17j Hídlapok 1938-ból, Kiskőrösi Közúti Szakgyűjtemény [8] Közútkezelő kéziratos nyilvántartásai, KomáromEsztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. tervtára, Tatabánya [9] Korabeli törzskönyvek, útikönyvek pl. Zolnay-Lettric: Esztergom útikönyv, második kiadás térképmelléklete, 1971. [10] Megyei hídnyilvántartás, 2000. ÁKMÍ Kht. Adatbank. 73