Hidak Komárom-Esztergom megyében (Esztergom, 2001)

dr. Tóth Ernő: Hidak nevei

Komáromi közúti "Erzsébet'' Duna-híd a 13. sz.főút 0+000 km szelvényben A mai Komárom már jóval a rómaiak előtt is fontos átkelőhely volt a Dunán. A Dunántúl, a Csallóköz és a Mátyusföld találkozásánál, ahol a VágDuna a Dunába ömlik, a folyószabályozások előtt is biztonságos rév volt, míg máshol szinte lehetetlen volt a mocsarakon, holt- és mellékágakon átvergődni. A kelták után a rómaiak is felismerték e hely jelentőségét, s itt építették meg Brigetiot (Szőny). Aqincumon kívül itt állomásozott légió, s a Duna túlsó partján ellenerődöt építettek: Celamantiat (Leányvár) [1]. A honfoglalás után jól védhető szigetvárat építettek, melyről a bakonybéli (1037) apátság alapító oklevele is említést tett. Komárom a legrégebben alapított vármegyék egyikének székhelye is lett. Komárom a dunai hajóhad állomáshelye is volt. Mátyás király híd építését kezdte meg a Dunán, ám halála miatt félbeszakadt a munka. A híd romjairól 1573-ban útleírás emlékezett meg. A török megszállás alatt a végvárrendszer fontos része volt Komárom, jelentőségét az adta, hogy török kézre csak egészen rövid időre (1529) került a vár. Bécs védelme érdekében a várat megerősítették: 158586-ban hídfőerőd épült. Hajóhíd építése már 1543-ban felmerült, a Vág-Dunán azonban csak akkor kezdődött híd építése, amikor a török Esztergomnál elkezdte a hajóhíd létesítését. A 79 hajóra épített, 500 lépés hosszú hajóhíd Candia Miklós hídmester irányításával épült meg 1586-ban. A Dunán Jurisich Lajos pozsonyi hídmester kéAz épülő Duna-híd (Közlekedési Múzeum) 74 szítette el a hajóhidat 1589-ben. A vár erődítése 1605-ben gyorsult fel, amikor elkészült az Újvár. A török-kor után gyors fejlődésnek indult a város, 1725-ben az ország ötödik legnépesebb települése volt. 1740ben repülőhidat állítottak üzembe, 1796-ban pedig a város megvette a Kamarától a híd- és révjogot. A repülőhíd helyett 1838-ban ismét a megbízhatóbb, nagyobb kapacitású hajóhíd biztosította a Dunán való átkelést, forgalmára támpontot ad, hogy 6,2 m széles kocsipálya mellett 2 m széles gyalogút vezetett. 1848-49-ben Komárom vára ismét rendkívül fontos lett, a vár felmentésére a polgárok 1849-ben hajóhidat építettek. A vár jelentőségének fokozására is állandó híd építését szorgalmazták többen, Chio-