Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye adottságai

A megye adottságai Veszprém megye területi változásai Veszprém megye területi változásai A történelmi Veszprém vármegye területi kiterjedése évszázadok alatt viszonylag keveset változott. Klasszikusnak nevezhető határvonala a XVII. század végétől egészen 1946-ig állandó maradt. Veszprém vármegyéhez tartozott a Dunántúl közepén a Bakonynak csaknem az egésze, azután a Bakonytól a Marcalig és egy rövid szakaszon a Rábáig tartó vidék, továbbá a Balaton-part keleti íve és a Mezőföld, egészen a Sióig és majdnem Tolnáig. Nem volt része viszont a Balaton-felvidék, ahogyan a tó vizéből is csak a keleti medence fele [1], Bizonyos, hogy akár a többi vármegye esetében, itt is a korai birtoklási viszonyok dönthettek el a vármegyének mint a nemesi önkormányzat és vele kapcsolatban a középszintű közigazgatás térbeli szerveződésének területi megjelenését. Az idők során bekövetkezett módosulások éppen ezért lényegében mindig gyakorlati szempontokra, az igazgatásszervezés igényeire, a bejárhatóság biztosítására és egyéb praktikus érvekre utalnak [2]. A következőkben azoknak a határvonal-módosításoknak a sorát tekintjük át, amelyek egyúttal települések hovatartozását is érintették. A középkori vármegye területe a klasszikusnak nevezhető újkori kiterjedésénél valamivel nagyobb volt, mivel ide tartozott még egy sáv a mai Kisbér és Bakonysárkány tájékán [3]. A végvári korszakban megbomlott a korábbi rend e tekintetben is, ekkor a hodoltsagbeli szomszédos Fejér vármegye egynémely települése került időnként Veszprém vármegye fennhatósága alá [4]. Amint már említettük, az érett feudális korban Veszprém vármegye határai szilárdnak bizonyultak. Nem változtattak rajta II. József reformintézkedései sem. Gönczy-Kogutowicz: Veszprém vármegye (1890) Veszprém Megyei Leváitár