Hidak Veszprém megyében (Veszprém, 2008)

A megye adottságai

A megye adottságai Veszprém megye területi változásai Az első számottevő, bár ideiglenes változások az 1848 utáni önkényuralom korában jelentkeztek. Az 1850. évi közigazgatási reform 12 községet csatolt át Zalától Veszprém vármegyéhez, gyakorlatilag a későbbi füredi járást, egészen Ti hányig. 1854-ben aztán a frissen átcsatolt községek felét Arácsig mégis visszasorolták Zala vármegyéhez. 1860 után a régi területi beosztás állt vissza, [5] azaz még e logikus és indokolt fejlemény sem vált tartóssá. Átmeneti jellege miatt csak jelzésképpen utalunk rá, hogy a Tanácsköztársaság korszakának utolsó hónapjaiban - más megyéknek, pl. Zalának is a kettéválásához hasonlóan - Veszprém megyében is történt kísérlet a középszintű közigazgatás radikális átszervezésére, egy „Veszprém-kerület" és egy „Pápa-kerület" létrehozásával úgy, hogy ez utóbbinak a területigénye az eredeti megyehatáron túlra is kiterjedt [6], A magyar közigazgatás-tudomány legmerészebbjei által már a két világháború között szorgalmazott megyehatárváltoztatásokra végül 1945 után került sor. Megyénket mindenekelőtt a balatonfüredi járás területe nagy részének, 18 községnek Zalától való átcsatolása érintette, 1946. január l-jével. A legnagyobb változások 1950. március 16-i hatállyal következtek be. Ekkor Zala megyétől ide csatolták a tapolcai, a sümegi és a keszthelyi járás egész területét (összesen 95 községgel) és még négy községet Vas megyéből. Ugyanekkor elcsatoltak északkeleten tíz községet Komárom megyéhez, valamint délkeleten nyolc községet Fejér és hármat Somogy megyéhez. Ezzel vált Veszprém megye a Balaton északi partjának, a Balaton-felvidéknek és mögöttes területeinek birtokosává, elveszítve viszont a Bakony északkeleti nyúlványait és a Mezőföldnek majdnem az egészét. Látnunk kell, hogy a Balaton északi partjának Veszprém megyéhez való csatolása és az egész déli part lla-Kovácsics: Helytörténeti lexikon, 1964, Veszprém Megyei Levéltár