Pest megyei és Budapesti hidak (Budapest, 1997)

dr. Gáll Imre: Kompok

KOMPOK ték, hogy a Dunán bárkit átszállíthassanak és ezért révdíjat szedjenek. A ráckevei királyi uradalom a XVIII. században a Csepel-sziget területén talán az egyetlen, de mindenesetre döntő súlyú mezőgazdasági üzem volt, mely a közelebbi és a távolabbi környezetével áruszállítási és kereskedelmi kapcsolatot igényelt. Bizonyára ennek a monopol helyzetnek a figyelembevétele adja a leginkább kézenfekvő magyarázatát annak, hogy a Csepel-szigetet a Dunának mind a jobb partjával, mind a bal partjával összekötő valamennyi révátkelés vámszedési jogát Mária Terézia királynő 1780. augusztus 19-én kelt adománylevelével a Ráckevei cs. és kir. Családi Uradalomra ruházta. így került a ma is működő átkelések közül a ráckevei híd, a dömsöd-makádi komp, a tököli komp, a szigetújfalusi és a lórévi komp vámszedési joga a Ráckevei cs. és kir. Családi Uradalom kezébe. Az Uradalom a vámszedés jogát vállalkozók útján hasznosította mindaddig, amíg arra a magyar törvények lehetőséget nyújtottak. Az uradalomnak adott engedélyt Ráckeve község bérelte, majd 1863-ban örökbérbe vette az uradalomtól. Ezt az örökbérleti szerződést az ítélőtábla jóváhagyta. Az Árpád-híd 1897. évi megnyitásával a kompátkelés feleslegessé vált és megszűnt [1], Százhalombatta és Tököl között, a Duna főágán működő komp bérlője a XIX. század második felében Früller Márton volt. Kisoroszinál a komp ma is működik, de járműveket nem szállít (Archív fotó) A Szigetújfalu és a Fejér-megyei Ercsi közötti kompjárat összeköttetést biztosít a bal parton végi vonuló 51. sz. és a jobb parton végigvonuló 6. sz. főút között. Az 51. sz. főúttól a ráckevei Árpád-hídon át közvetlen összekötő út vezet a Szigetújfalunál lévő balparti révhez, a 6. út pedig a jobbparti révhez esik közel. A komp Csepel-szigeti rámpájának hídja van, mely ma már boltozott híd, azonban eredetileg fahíd lehetett. A vámjog bérlői a XIX. század második felében Langlert Antal örökösei voltak. A bérlők fenntartási kötelezettsége a révhez vezető úton lévő kőhídra, illetve fahídra is kiterjedt. Lórév és Adony között már az Árpád korban átkelőhely volt, a vámjog haszonbérlője a XIX. század második felében Becsei Zsifkó volt. A két utóbb említett komp üzemeltetésére Fejér megye is adott ki engedélyt, ezeknek birtokosai 1887-ben Wimpfeen Annamária és Zichy Nándor voltak. A fenti kompok hídpótló szerepe nélkülözhetetlen. Ezt a tényt nemcsak az a körülmény bizonyítja, hogy a kompok állták az évszázadok viharait és mind a mai napig képesek voltak fennmaradni, hanem az is, hogy a forgalmuk eléri, sőt meghaladja a környékbeli bekötő- és összekötő utak forgalmát, sőt - a váci komp esetében - indokolja híd építésére vonatkozó előtanulmányok és hatásvizsgálatok elvégzését. A kompon lebonyolódó forgalom nagyságára ez idő szerint csupán becsült adatok állanak rendelkezésünkre. A kompok üzembentartó vállalatai a forgalmi adatokat üzleti titokként értékelik és kezelik, ezért azok nyilvánosságra hozatala ellen tiltakoznak. Az adatok gyűjtésére a legutolsó alkalom abban az időben volt, amikor a kompokat államosított vállalatok tartották üzemben [2]. Az 198586. években gyűjtött adatoknak a mai időre való átértékelésével a felsorolt kompok forgal104