Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Vasbetonhidak

Vasbetonhidak miatt ismert volt, hogy nagyobb átfolyású szelvényt kellene kialakítani, ezért tervbe vették ennél a hídnál is a későbbi meghosszabbítást [9]. Különleges volt az 1937-ben elkészült jászberényi Zagyva-híd, melyet Menyhárd István tervezett, annak figyelembevételével, hogy a kedvezőtlen altalaj miatt itt nagyobb süllyedések miatt károk ne következzenek be, speciális alakú alapokat és a felszerkezetben ideiglenes csuklót tervezett. A fennmaradt iratok szerint indokolt volt ez az intézkedés. Érdekes volt a híd keresztmetszeti kialakítása is: a kétfötartós szerkezetet egyes keresztmetA bucsai Hortobágy-Bereltyó-híd, épült 1934-ben (Szecsei István felvétele) szeteiben alsó lemezzel zárttá tették [10]. Merevítőtartós ívhíd Szolnokon 1940-ben az országban, sőt Európában is rekord nyílású merevitőgerendás ívhíd épült Szolnokon Mistéth Endre tervei szerint. A 4. számú Budapest-Nagyvárad-Kolozsvár állami úton a szolnoki vasútállomás felett vezetett felüljáró 401 m hosszú, főnyílása közel 50 m-es volt. Tervezése idején Európában ez volt a legnagyobb nyílású merevítőgerendás vasbeton ívhíd. E híd tervezése, kivitelezése igen sok érdekességgel járt, példamutató gondossággal kismintakísérletet is készítettek, s az építkezésről szóló beszámoló hazánk leghosszabb vasbeton műtárgyát igen részletesen ismerteti [11. 12]. A szolnoki felüljáró állványa korabeli képeslapon Építésekor kétszeres hazai csúcstartó volt a kolozsvári úti felüljáró (1940-1973) Újjáépítés öszvérszerkezetekkel 1944-ben a megye vasbetonhídjai közül 21 elpusztult. Szinte maradék nélkül felrobbantottak minden jelentős műtárgyat. Kivétel volt éppen a most ismertetett felüljáró, melynek csak a kisebb (12 m-es) nyílásai közül sérült néhány. Kereszttartóit 39