Hidak Jász-Nagykun-Szolnok megyében (Szolnok, 2000)

dr. Tóth Ernő: Vasbetonhidak

Vasbeton hidak 1951-ben külső, harántfeszítéssel erősítették, 1973-ban pedig új műtárgy épült [13]. A vasbetonhidak újjáépítése gyakran öszvérszerkezetként - acélgerendákkal együttdolgozó vasbetonlemez - történt, mint pl. a Jászfényszaru-Zsámbok közötti Galga-hídnál. Ez a megoldás az állványozás miatt kedvező volt. Az újjáépítés során itt és általában mindenhol gondoskodtak a 4,8 m-es útpálya szélesítéséről is [14]. A jánoshidai Zagyva-híd építésének ismertetésénél szó volt arról, hogy már 1934-ben tudták, hogy távlatban nem lesz elegendő az akkor megépített két nyílás. 1942-ben Mistéth Endre meg is tervezte egy újabb nyílás beépítését, mégpedig úgy, hogy háromnyílású folytatólagos szerkezetet hozott volna létre. Ez a bővítés a háború miatt nem készült el, 1949-ben a híd újjáépítésekor pedig az eredetitől eltérő nyílásbeosztású háromnyílású öszvérszerkezet épült. E híd erősítése külsőkábeles feszítéssel 1996-ben készült [16]. Néhány egyedi kialakítású híd és megjelenik az előregyártás 1950-ben Tószegnél kétnyílású zárt kerethíd épült a Perje csatorna felett, ez viszonylagos ritkasága miatt érdemel említést [17]. 1952-ben Kisújszállás-Karcag között a Villogó főcsatorna fölött épült egy 8 m nyílású vasbeton lemezhíd, mely jellemző az e korban épülő hidakra [18]. Szolnokon önkormányzati Zagyva-hidat tervezett Bölcskei Elemér 1949-ben. A karcsú műtárgy tervei, levelezései érdekes dokumentumok [50]. Egyedisége miatt szólni kell az 1995-ben átépített jászjákóhalmi Tarna-hídról, mely háromnyílású kétfótartós bordás lemezhíd volt [19]. 1953-ban az előregyártás is megjelent a megye vasbeton hídjainak építésében. 1953-ban készült el a 4. számú főúton az Abonyi úti felüljáró is Hoyerrendszerű 14,5 hosszú előfeszített tartókkal. Említést érdemel a hídfők kialakítása is [20], 1971-ben egyedi gyártású tartókkal szélesítették. 1958-ban lett kész Jászfelsőszentgyörgynél a 9+17+9 m nyílásbeosztású Zagyva-híd, mely nem országos közúton épült, említést érdemel egyedisége miatt: A jászjákóhalmi Tarna-híd (1951-1995) (Uvaterv-felvétel) kéttámaszú, „halhas alakú" szerkezetek sorozata [21]. 1962-ben takaréküreges, három nyílású lemezhíd épült Jászteleknél a Zagyván. Az egyes nyílások lényegében azonos méretűek, ez annak a következménye, hogy a régi alapokat (megszélesítve) felhasználták. A kedvezőtlen nyílásbeosztás miatt a középső nyílásban befúggesztett részt alakítottak ki [22]. 1962-ben készült el a 263 m hosszú Tisza-ártéri híd, melynek két szélső nyílása (10,1 m) monolit takaréküreges lemez, 15 nyílásában pedig helyszínen előregyártott és darabokból, utófeszítéssel összeállított szerkezet. Egy főtartó öt elemből készült (120 főtartó, illetve 600 elem készült). A zártszelvényű utófeszített gerendák alkotta felszerkezet kéttámaszú tartók sorozatát alkotja. Ez a szerkezet építése idején úttörő vállalkozás volt. Az üzemeltetési tapasztalatok elsősorban a pillérek feletti pályamegszakítások miatt kedvezőtlenek voltak, ezért 1996-ban külső kábeles A Tisza ártéri hídfelújítás után. (dr. Domanovszky Sándor felvétele) 40