Hidak Fejér megyében (Székesfehérvár, 2006)
A megye adottságai
A megye adottságai 8 Földrajzi adottságok A MEGYE ADOTTSÁGAI Földrajzi és vízrajzi adottságok, közigazgatás Fejér megye a történelmi Magyarország szívében, az ország középső részén hegyektől tagolt, dombvonulatokkal határolt, lapályokkal tagolt vidéken alakult ki. Első említése 1009-ből való, az államalapító Szent István király uralkodása alatt kialakult vármegyerendszer egyik legkorábbi talpköve. Fejé megye a Dunántúl kapuja. Területe 4359 km 2 , lakosainak száma 440 ezer. Mind területét, mind pedig lakosainak számát tekintve Magyarország közepes nagyságú megyéi közé tartozik. A megye felszíne igen változatos. Északi részén húzódik a Bakony keleti nyúlványa, a Vértes fő vonulatának jelentős része, valamint a Velencei-hegység. A megye déli, délkeleti részét a Mezőföld termékeny löszös talajú vidéke alkotja. Kelet felől természetes határa a Duna folyam. Legnagyobb tava a Velenceitó. Területének kétharmada mezőgazdasági művelés alatt áll, 7 százalékát erdő borítja. Hegy-, vízrajzi térkép A megyeszékhely Székesfehérvár, mely Magyarország és Közép-Európa egyik legrégebbi városa. Fejér megye másik megyei jogú városa Dunaújváros. Fejér megye István király korától egészen a török időkig a Duna mindkét partjára kiterjedt, ide tartozott Pest megye és Bács-Kiskun megye egy része is. A török közigazgatási rendszerben a megye nagy része a budai vilajet fehérvári szandzsákságának a része volt. A török kiűzése után már kisebb területen szervezték újjá a megyét. Érd és Százhalombatta környékét 1946-ban csatolták el, míg az enyingi járást 1950-ben csatolták a megyéhez. 1970-ig a Balaton keleti partjának egy része is a megyéhez tartozott. A megye nagyobb részét a Mezőföld uralja, mely átmenetet képez az Alföld és a Dunántúli-középhegység között. A Velencei-tó déli oldaláról indul és a Somogy -Tolna dombságig húzódik. Az alföldies jellegű táj természetes lösztakaróval borított. A Mezőföld több részre tagolódik. Északi részén az Etyeki-dombság helyezkedik el, déli részét pedig az Ős-Sárvíz hordaléka formálta. 0 íO 20 30 40 50U A Mezőföld felszínének térképvázlata A természeti szépségekben bővelkedő Sárvíz völgye, a Sárrét a Mezőföld egyik meghatározó természeti vidéke. A Sárrét beleesik annak a süllyedésnek a vonalába, amelyben a Balaton és a Velenceitó is elhelyezkedik, sőt földtörténetileg egyidős azokkal. A jégkorszakban egyetlen nagy tó állt ezen a helyen, melyeta Bakonybóljövő vizek töltöttek fel. A tó ellaposodott, megindult a tőzegképződés. A lápot az 1800-as évek első évtizedeiben végrehajtott vízrendezés szüntette meg. A medencét a Nádorcsatorna dél felől kinyitotta, megszüntetve ezzel a
