Hidak Bács-Kiskun megyében (1999)

Egyedi hídleírások (Hargitai Jenő, Heltai Nándor, Molnár Péter, Polgár József, Szászi András, dr. Tóth Ernő)

Egyedi hídleírások A híd kéttámaszú, kétfőtartós, tömör gerinclemezes gerendahíd lett. A teljes szélessége 8,00 m, a főtartói 1080x8 mm-es gerinclemezből, 100x10x13 mm-es szögidomokból és öviemezekből álltak. A híd egynegyedét (2 db, 5940mm hosszon) a mai ortotróp pályalemezre emlékeztető, könnyű alumínium pályaszerkezettel tervezték, melyre közvetlenül került az egyrétegű aszfaltburkolat. A híd többi részét a acélhidaknál szokásos helyszínen előregyártott vasbeton táblákkal készítették. A pályatáblákat horganyzott vaslemezeken keresztül, közvetlenül a hossz-, ül. kereszttartókhoz erősítették. A hídszerkezeti célra olyan alumínium anyagot kellett választani, melyek szilárdsága megközelíti a használatos acélanyag szilárdságát (3600-3800 kg/cm

2

) de emellett megtartja az alumínium jó tulajdonságait, így a hídszerkezet és a kapcsolódó szegecsek anyagául a dural típusú alumínium-rézmagnézium ötvözetet választották, (hídszerkezet: 4% Cu, 0,6% Mg, 0,5% Mn, míg a szegecseknél: 2% Cu, 0,5% Mg) Az anyag szilárdsági jellemzői a következők voltak: MOSZ 3749 Mért értékek szakítószilárdság: 36 kg/mm

2 42 kg/mm

2 folyási határ: 24 kg/mm

2 29 kg/mm

2 keménység: 100 kg/mm

2 121 kg/mm

2 nyúlás: min. 10 % 20 % Az előírt feltételek biztosítására a durálanyagot nemesítették, de mesterségesen nem öregítették. Az alumínium ötvözeteket a csepeli Rákosi Mátyás Művekben (volt Weiss Manfréd gyár) készítették el. Az előállítható méreteket a gyártástechnológia annyira beszűkítette, hogy kétszer annyi illesztés vált szükségessé, mint egy hasonló vasszerkezeten. A helyszíni illesztéseken kívül az aránylag rövid gyártási hosszak miatt még műhelyillesztésekre is szükség volt. Az összes műhelyillesztés hidegen fejezett alumínium szögecsekkel készült, elektromosan működtetett patkós szegecselőgéppel. Gondot okozott a szelvényegyenetlenségek kijavítása is, mert hengersoros gep hiányában a hibákat rakalapáccsal kellett javítani. A szegecselést is műhelyhőmérsékleten kellett elvégezni, ami kezdetben nem ment simán, mert a hidegen végzett munkához a 20 mm-es szegecseknél 95 t erőre volt szükség, s emiatt a szegecsek nem kerültek mindig egymással szembe, illetve karimabenyomódás adódott. Ezt a problémát a pogácsafejű (kúposfejű) szegecs kikísérletezésével sikerült megoldani, mert itt a munkavégzéshez csak! 35 t erőre volt szükség. A helyszíni szegecselésnél azonban még ezt az erőt sem tudták biztosítani, így ideiglenesen acélcsavarokat helyeztek el. A műhelymunkákat a győri Magyar Vagon- és Gépgyár végezte, különleges gondossággal. Különös figyelmet igényelt az alumínium speciális tulajdonságaiból adódó követelmények kielégítése: - Az ötvözet felülete karcolásra érzékeny volt, ami kiindulási helye lehetett kristálymenti korróziónak, így az előállító padokat puhafa deszkázattal vonták be, emelésnél a lánc alá puhafa deszkát helyeztek, stb. - Az alacsony rugalmassági modulus miatt a fúrási helyeket jobban alá kellett támasztani. - Sem hegeszteni, sem lángvágni nem volt szabad a hőkezeléssel történt nemesítés miatt. Az elkészült szerkezet felületét még a műhelyben festették le. Első lépésként zsírtalanították a felületet, majd acélkefével feldurvították, ezt követően 115 Az aluminiumhíd lemezes duzzadása Szegecsfejek típusai: A — félgömbfejű B = laposfejű C = kúposfejű D = köldökfejű