Páll Gábor: A Budapesti Duna-hidak története (Lánchíd füzetek 6., 2007)

III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE - III. FEJEZET: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ PUSZTÍTÁSA - A HIDAK ÚJJÁÉPÍTÉSE

III. FEJEZET 8. Az óbudai Árpád Duna-híd kat a Diósgyőri Gépgyár, a vasszerkezet egyéb részeinek gyártási és szerelési munkáit a MÁVAG végezte. A tervezés és irányítás legfelsőbb fokon előbb Gerő Ernő, majd Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter kezeiben futott össze; az újjáépítés központi felügyelője dr. Palotás László, a II. sz. Hídépítési Tanszék jelenlegi vezetője, egyetemi tanár volt. A számítások mellett az általános terveket és a vasbetonrészletterveket Sávoly Pál és dr. Méhes György, a vasszerkezeti részletterveket pedig Fáber Gusztáv és mérnöki kollektívája készítették. Az újjáépítés költsége mintegy 30 millió forint volt. A Lánchíd újjáépítése az összes budapesti Duna-hidak között a legszebb és egyik legnehezebb feladatot jelentette a magyar hidászok számára, mert mind művészi, mind pedig szerkezeti szempontból tökéletesen, eredeti állapotához hasonló és méltó kivitelben kellett az elpusztított hidat hallatlanul rövid idő alatt újra felépíteni. Ezt a feladatot a hídépítők teljes sikerrel oldották meg és miként első építésekor, úgy most is a Lánchíd a haladás és a magyar nép élni akarásának történelmi szimbóluma lett. 8. Az óbudai Árpád Duna-híd Tudjuk, hogy az Óbudánál tervezett Duna-híd építése a háború közbejötte miatt nem fejeződött be, s így azt nem is robbantották fel. Az alépítmények azonban 1944-ben már (Zsigmondy Béla Rt. és Széchy Endre oki. mérnök kivitelezésében) készen állottak; ezeknek rombolására történtek előkészületek, azonban végül is a harcokat csak könnyen javítható sérülésekkel vészelték át. A 3 éves tervben a Margit híd és Lánchíd újjáépítésén kívül még egy harmadik Duna-híd helyreállítása is elő volt irányozva. Ez eredetileg a Boráros téri, volt Horthy híd lett volna, azonban a kormány úgy döntött, hogy a két elhanyagolt északi városrész fejlődése érdekében előbb az Óbuda és Angyalföld között megkezdett hídépítést kell csökkentett szélességű szerkezettel - befejezni. A kiviteli tervek alapjául a még a háború előtt elfogadott alapelvek szolgáltak. Csupán azokat a módosításokat kellett elvégezni, amelyek a csökkentett szélességben való kiépítésből következtek. A tervek szerint a hiányzó 562 m hosszú hídszerkezetet nem négy, hanem egyelőre csak a két belső főtartóval kellett megépíteni. így az eredetileg már megtervezett szerkezet 27,60 m-es pályaszélessége a 159