Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)

1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára

KÉPZŐMŰVÉSZÉT losonci TDíRfós X ^>vr^er és a Rofc^svárp föyüjUmény A város szellemi rangját kultúrája biztosítja. így Eger városát is nemcsak az 1552- es hősi helytállás, a szép környezet, híres borai növelik, hanem az a tény, hogy Pyrker László egri érsek sok értékkel, velencei festők műveivel gyarapította a hazai műgyűjtést, a Szépművészeti Múzeum Gyűjteményét. Kolozsváry Ernő a mai magyar művelődéstörténet egyik jelentős személyisége, Győrött él, ott tanított, egy ideig polgármesterként működött, valóban páratlan és nagyszabású műtárgyai a Műcsarnokban vendégeskedtek 1998 augusz­tus-szeptemberében. Az ő magángyűjteménye is közkincs, általa Győr: Európa. Személyes otthona múzeum. S a folytatás? E múzeum a harmadik évezred magyar­ságának új otthona. Lesz? Már az, hiszen maradandóságot ígérő komoly és alapos könyvka­talógus készült a többszáz festményről és szoborról, melynek átlaga: Magaslat. Esztétikai felsőfok, a képzőművészeti alkotások magyar csúcsteljesítménye. Olyan gazdag jelen, mely már ma: Jövő. Önértéke növekedik. Kolozsváry Ernő életműve a magyar vizuális kultúra egyik nagyon fontos fejezete, mely éppen őrző-gondozó figyelmessége révén nem szóródott szét. Olyan szilárd egység, melynek értéke romolhatatlan. Ez minden műgyűjtő, de Kolozsváry Ernő házi-győri-magyar-európai múzeumának immár kikezdhetetlen teljesítmé­nye. Válogat. Minden értéket? Nem, de amit gyűjtött, amit megmentett: Érték. Együtt a sok mű még inkább az; egymást növelik a képek, plasztikák. Természetesen megszállott, de intellektus is, aki tudatosságát érzékeny intuícióval és fáradhatatlan ügybuzgalommal - több ez, mint szorgalom - terebélyesítette egységgé. Kolozsváry Ernő egy ember? Természete­sen. De olyan ember, aki egyszemélyes múzeum. Intézmény. Amivel kiválik a többi rangos kollekció közül, hogy szinte valamennyi alkotás mestermű, a gyűjtemény minősége nem ingadozik. A Kolozsváry Gyűjtemény jelentősége nemcsak a többszáz műtárgy mennyiségi mutatójában, nemcsak az egyenletesen magas minőségben jelentkezik, hanem abban is, hogy fölismeréseket okoz, sok tekintetben módosítja ítéletünk, miközben újszerű esztétikai élményeket nyújt. Kiderül, hogy Nagy István klasszikus mester. Több kiváló festőnél. Az emberi mélység irányjelzője. Az egyszerűség pompáját hordozza, ez az intenzív puritánság lenyűgözően maradandó. Figurájának bamba tekintete is megrendítő, sötétszürkékbe ágya­zott Havasi alkonyat-a maga a tisztaság, a fönség, a csönd. Örök érvényű korszerűsége az egyszerűség sűrűsége, ez sugárzik a Könyöklő, az Öreg székely és a Katona alakjából. Meg­próbáltatásaikban is a megnyugvás. Életszemlélet, filozófia, magatartás és festészet a lát­vány. Kicsit együgyű nő tart bögrét kezében, s ez nem kelt viszolygást bennünk, hiszen a szépség javít a sorson, ha maga a modell nem is, a mű: Harmónia. Nagy István akár Anatole France némely novellája, szentnek tartja az enyhe terheltséget. Különös, a nagy alföldiek közül Nagy Istvánon kívül Kolozsváry Ernő figyelmét senki nem kelti föl. Medgyessy azonban igen; több izgalmas rajza e kollekció szerves vonulatához tartozik, akár egy Egry Delelő-je, mely minden más alkotástól függetlenül ecsettel megragadott költészet, ünneppé formált élet: Remekmű. Medgyessy önarcképe a szigor és a szelídség egységét tartalmazza, a Táncosnő rajzi vázlatban már az ismert dombormű készülődik. Farkas István is komoly meglepetés. Hírénél is nagyszerűbb festő. Az itt látható festmény vidéke a seholsincs-táj. Két tétovázó nő mozdul-horgad a szürkékkel elegyített Új Hevesi Napló 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom