Új Hevesi Napló, 8. évfolyam (1998)
1998 / 4. szám - KÖNYVSZEMLE - Cs. Varga István: Máter Juhász könyvének margójára
zöld környezetben, melyet lila sávok hangosítanak enyhén, jelezve a mindenütt lét egyszemélyes és mindenkire érvényes csönd-izzású mitológiáját. Lazán összetartozó szemléleti egységen belül Román György meglepetést keltő festményei jelentik az egyik változatot. Egyéni ösvény az övé is, külön képi tartomány. Csontváry egyik örököse. Összetartozásuk lényege, hogy ott folytatja festői vizsgálódását, ahol a cédrusok alkotója abbahagyta. Elemzi a férges fát, a fertőzött látvány szépsége által gyógyul. Fölvillantja a valamilyen okból betonon fekvő halottat, akit vagy a sors, vagy rablótámadás sújtott a kemény padlatra. A Kolozsváry Gyűjtemény fő vonulata a szentendrei festészet. Itt a konstruktív rendet és a tiszta, szigorú szerkesztést képviseli Barcsay Jenő, míg Bálint Endre a mágikus erővonalakat süríti. A calais-i polgárok utódait, valamennyiünket fekete plasztikába öltöztet és Szentendre nyolcadik temploma is belső táj: Önarcképünk. Rajthely Kulcslyuk-a is Kocsis Imre számára, s amikor pirosra hangolja a felületet, akkor már az Ifjú szívekben élő Ady Endrét idézi. Vajda Lajos folyondáros vonalvezetése a lelkűiét elágazásaira utal a szín da- róc-szürke aszkézisével, s maradandónak bizonyult, ahogy Komiss Dezső jelábrázolása a kapu-problematikát elemzi. A Szerb temető békévé gördülő sűrítménye már a hajdani rázkódásokat a nyugalom-méltóság emblematikus tömbjévé egyszerűsíti. Anna Margit merész képi állandója a babaarc. így árnyalja tovább Veronika kendőjét biblikus és Kokoschka nyomokon a maga szabad festői asszociációjával, ugyanilyen átható a Savonarola és a Madárdal rajzi fogalmazványa. Péter András a háborodottság örvénylését láttamozza, fölkeltve együttérző érdeklődésünket. Erős a női mezőny a Kolozsváry Gyűjteményben. Vaszkó Erzsébet, bár tudunk róla, mindmáig festészetünk fontos és nem eléggé számbavett epizódja. Színei fekete alaptömbökkel születnek. Ő Nagy István eszményeinek kevesebb látványra építő utóda, ez a festői státusa. Ország Lili képzőművészetünk külön tartománya. Cipők írásjeleit figyeli, egeret, holdat, rilai kolostort, Bábel tornyát, hieroglifákat, mind festői állomása és irányjelzése. El Kazovszkij Bálint Endre mágikus látványait expresszív fortéval folytatja. Müvei egész termet töltenek be: Kevesebb több lenne. Mindazonáltal a szláv valóság láza fűti Stalker- régióját, a seholsincs tereket és idősíkokat. Keserű Ilona fontos ellenpontja e harsányság- nak. Ő maga a rend, a színek csöndje, az intellektuális fegyelem, a bátor érzékenység. Temperált szélsőség. Deim Pál Kiűzetés-e Az ember tragédiája új színpadképe lehetne, s a gyűjtemény külön fejezete Földi Péter senkihez nem hasonlítható világa. Ő az Ady által falusi hatalmak”-nak nevezett forrást ragadta meg ifjúságának alapemlékeivel. Mindezt úgy, hogy az egri Tanárképző Főiskolán kamatoztatta képességeit, mely a színek békéltető erőfeszítésével állati formák módosításával éri el saját magaslatát. A nagyítást Michelangelo Antonioni tudatosította a filmművészetben. Szabó Lőrinc monumentalizált tücskei, Martyn Ferenc szoborba hívott hangyája új tetőzést ért el Kondor Béla Légy analízisében. Ő a legyet választotta, Dürer a rinocéroszt, Vásárhelyi Győző a zebrát, ki-ki azt az igazságot, hogy a lét minden létezőjében: Központ. A Kolozsváry Gyűjtemény rajthely. Ellenőrzi a minőséget, kibontja a képi gondolkodás lehetséges variációit, szabadon engedi a jel-röptét, konstruktív fékekkel optimalizálja a szabad álmokat. Teret ad az ámulatnak, az élet szertartásainak, az aszkézisnek. Mindenek előtt a képzelet szabadságának. Váli Dezső festészete gyökérzetül a zsidó temetőket választotta. Választhatott volna mást is. Ő ezt választotta. Magas rajzi színvonalon, a színek sűrítő gyökvonásaival. 66 VIII. évfolyam 6. szám - 1998 december
