Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 1. szám - JELENÜNK - Sereg József: Gyár a város peremén
Gyár a város peremén A POLITIKAI SZÜKSÉGSZERŰSÉG 1951. december 21-én indult meg a termelőmunka a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárban: 25 év telt el azóta, hogy az első műszakban az emberek odaálltak a gépek mellé és újat, ipari üzemi munkát kezdtek a Mátra alján. Ott, ahol 1950-ig az ipar még mindig manufaktúra jellegű gazdasági tevékenység volt. A város déli peremén megépült a „vasgyár”, 400 vállalkozó munkásember látott munkához, hogy formálja, alakítsa a vasat, az acélt, és formálja, átalakítsa az emberi tudatot. Az agrárkapitalizáció jelentős vidéki kereskedelmi központjában, Gyöngyösön és a Mátra-vidéken a feudál- kapitalista uralkodó osztály az összes profitlehetőségek kiaknázására törekedett, éppen ezért az ipari és agrárproletárok aktív ellenállásába ütközött. A társadalmi polarizáció mindvégig éles maradt, s a forradalmi helyzetekben pedig jelentős -megmozdulások bizonyították, hogy a dolgozó szegényemberek körében mély gyökeret vert a társadalmi felemelkedés iránti vágy, amely párosult az érte való aktív tevékenységgel is. 1918 és 1919 forradalmai, a Horthy ellenforradalmi korszak idején a helyi kisipari munkás- és agrárproletár politikai küzdelmek, az 1945—48 között végbemenő népi demokratikus forradalom helyi politikai csatái jelezték, hogy a Mátra vidékén olyan népi politikai bázis jött létre, amelyre a szocialista átalakulást vezető munkásosztálynak szüksége van, és amelyet továbbfejleszteni, a szocialista építésben szervezett erővé formálni kötelezettség is. Meg kellett tehát erősíteni a helyi haladó erők csoportját és ehhez a jelentős forradalmi hagyományokkal is rendelkező nagyüzemi munkásgárda Gyöngyösre telepítésére és helyben való továbbfejlesztésére volt szükség. A klerikális—fasiszta—nacionalista jobboldal jelentős bázissal és alkalmas vezetőkkel rendelkezett Gyöngyösön. Az ellenforradalmi megmozdulásokat tekintélyes helyi egyházi személyiségek irányították, közülük is kiemelkedik az I. világháború végi forradalmak idejéből Bozsik apátplébános, a népi demokratikus átalakulás korszakából pedig Péter Kis Szaléz ferencrendi teológiai tanár, aki 1946-ban Gyöngyösön népidemokrácia-ellenes és szovjetellenes fegyveres összeesküvést szervezett. Meg kellett hát erősíteni a Nemecz József, Nemecz Alajos, Czakó Sándor és a többiek képviselte szocialista—kommunista politikai irányvonalat. Erre a diósgyőri munkásgárda Gyöngyösre helyezett csoportja alkalmas volt és vállalta is a feladatot. Az üzem az elmúlt 25 év alatt gazdája lett az ország vasútielépítmény szerkezetének, gyártmányaival teljesítette gazdaságpolitikai feladataink rá eső részét és emel. lett, de inkább ezen túl, a váltógyári munkásgárda első 25 évének kiemelkedő nagy eredménye és egyben becsületének alapja is, hogy a szocialista átalakulás, a szocialista forradalom kibontakoztatásáért folyó küzdelemben előőrs és harci osztag volt egyszerre. A HŐSKOR A negyedszázad politikai és gazdasági küzdelmek, harc, győzelem és kudarc, siker és megpróbáltatás időszaka volt. Talán nem is a gyár felépítése és a gépek beindítása, sokkal inkább az üzemi kollektíva kialakítása, az önálló üzemi élet igényeihez való felnövekedés, a város életébe való szerves beilleszkedés volt a nehezebb. Ügy kellett mindezt megharcolni, hogy közben a szakma belső igényeihez is alkalmazkodva, profilokat módosítottak és szervezeti hovatartozásokat változtattak. A vasúti felépítményszerkezetet a felszabadulás előtt Diósgyőrben, a DIMÄVAG Vas- és Acélárugyárának váltóműhelyében gyártották. Ez akkor a követelményeknek és a szükségletnek is megfelelt, hiszen jóformán csak pályafenntartás folyt, korszerűsítés vagy építés jelentéktelen mértékben történt. A felszabadulást követő 5—6 évben a vasút újjáépítése sok fontos feladatot rótt a diósgyőri üzemi műhelyre, és ezt kisebb bővítéssel akkor ideiglenesen meg is oldották. A tervgazdálkodás, az ország szocialista építése azonban e téren is a tartós megoldás igényével lépett fel. Ekkor született meg a döntés, hogy arra alkalmas helyen önálló üzem létesítésével kell megoldani a vasúti felépítmények, elsősorban a váltók és kitérők gyártását. A döntés politikai és gazdasági okokból egyaránt szerencsésen Heves megyére és közelebbről Gyöngyösre jelölte ki az új üzem helyét. Gyár épült, munkások és gépek jöttek, gyöngyösiek Diósgyődbe betanulni mentek, és 1951-ben létrejött Gyöngyösön a szocialista ipar első helyi bázisa, a Váltó- és Kitérőgyártó Üzemi Vállalat. Az első években még az alap termelési feladatok ellátásának megszervezése az évi 1100—1200 kitérő előállítása is teljes erőösszpontosítást igényelt, miközben a vezetők váltották egymást és a gyártmányfejlesztés korszerűsítése is sürgetett. 1954. május 1-vel fokozatos fordulat közvetkezett be a gyár életében, hiszen a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Vasúti Főosztályához került át az üzem, a gazda a MÁV vezérigazgatósága lett. Az üzem neve MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatra változott, még önálló, bár már vasúti üzem lett a gyöngyösi gyár. A vasút későbbi, intenzív korszerűsítésének időszakában, a villamosítási program követelményeként, a villamos felsővezeték-tartó oszlopok gyártása és az egyéb kapcsolatos vasszerkezetek készítése is megkezdődött. A továbbiakban pedig a pályabiztonsági berendezések gyártásában való részvétel adott komoly feladatokat. E programok megvalósítása valójában mindig az alapgárda alkalmazkodási, önképzési, műszaki továbblépési képességének bizonyítéka volt és maradt. Volt időszak (a hatvanas évek közepén), amikor a Magyar Államvasutak megrendelései nem igényelték a gyár teljes termelési kapacitását. Ebben a korszakban az üzem termelést irányító szakemberei jószerint az országot járták, hogy lekössék a kapacitást. A népgazdaság ütemes fejlődése azonban a Magyar Államvasutak gyorsabb és ütemesebb fejlődését is igényelték, s ezzel kapcsolatosan a gyöngyösi gyár helyzete is stabilizálódott. 1968-ban az üzem státusza véglegesen rendeződött, megszűnt vállalati önállósága, beolvadt a Magyar Államvasutak szervezeti rendszerébe, annak egyik üzeme lett. Neve, immár harmadik, ezt ki is fejezi: MÁV Kitérőgyártó Üzem. GYÁRTMÁNYOK A 25 ÉV ALATT Tekintsük át fő vonalakban, mit gyártottak és mit gyártanak a gyöngyösi kitérőgyártó üzemben? Az első fő termék 1952-ben a vasúti kitérő volt, 1960-ban fejeződött be a 48 rendszerű kitérők korsze31
