Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - A Nagy Október zászlóvivői (Sereg József összeállítása)
Emlékezés Kolacskovszky Lajosra Ha élne, nyolcvanhat éves lenne. Sajnos már 23 éve halott. Hatvanhárom évet élt, küzdelmes, harcos, szép életet zárt le azzal, hogy még láthatta a harc beteljesülését, a győzelmes proletárdiktatúra kibontakozását Magyarországon és a szűkebb pátriában, Heves megyében. Sőt maga is ott állt a sorban, tanított, szervezett, írt. Élete sok rokonvonást mutat a távoli szibériai harcmezőn a proletár ügyért mártírhalált halt internacionalista hősökével, ezért e megemlékezés a közös sors, az eszmei azonosság folytán, és nem véletlenül került a nagy évfordulón egymás közelébe. Kommunista agitátorok, pártmunkás propagandisták voltak ők, Nemecz József, Du- kesz Artur és Kolacskovszky Lajos, emléküket hát együtt őrizzük meg. Jászárokszálláson, 1891. január 2-án született, falusi néptanító családban, a jászróna északi peremén olyan közvetlen környezetben, ahol a családban és a faluban egyaránt mélyen élt a 48-as hagyomány. Nagybátyjai negyvennyolcas honvédek voltak, és apja is haladó nézeteiről volt ismert a községben. A „népszeretetet és a népművelői hivatást” a szülői ház oltotta a fiatalemberbe. Egerben nevelkedett és járt iskolába. A ciszter gimnázium tanulója volt, és már korán kitűnt mély természettudományos érdeklődésével, különösen Darwin nézetei tettek nagy hatást alakuló világnézetében. Csakhamar szembe került a gimnázium szellemével, de mindez egyéniségét nem törte meg, sőt politikai tisztánlátását erősítette. A Kommunista Kiáltvány volt a másik jelentős hatás a fiatalember politikai nézeteinek kitisztulásához, amellyel joghallgató korában ismerkedett meg. Ezt az időszakot önéletrajzában önmaga is kiemelkedő jelentőségűnek tartotta. Az I. imperialista világháború a politikai felszínre hozta a társadalmi ellentmondásokat, és az igazságot kereső, széles jogi műveltséggel rendelkező fiatalember már Lenin és a leninizmus ismeretével csatlakozott a magyar- országi szeciáldemokrata mozgalomhoz. A párt baloldalához tartozott, kezdettől fogva a szó és az írás eszközével terjesztette a baloldali eszméket, agitált a szovjet forradalom, a bolseviki mozgalom és a proletárdiktatúra mellett. Idézzük visszaemlékezéséből: „Heves nem ipari, de paraszt vármegye. Még 1930- ban is a kereső lakosság 67,3 százaléka, az eltartott lakosságnak pedig 63,6 százaléka él mezőgazdaságból. Ezért (a korai időkben; szerzői megjegyzés) a munkásmozgalom itt mindig gyenge lábon állott. 1913-ban Egerben hozzávetőlegesen 300—350 szervezett munkás, Hatvanban pontosan 387, — a gyöngyösi szervezett munkások száma is e körül mozog ... A világháború alatt ezek a gyenge szervezetek majdnem teljesen elenyésztek, úgy, hogy az őszirózsás forradalom első hónapjaiban elölről kellett kezdeni, a. szervezést. Szerencsére nincs hiány hozzáértő egyénekben. November végén, december elején megye- szerte megalakultak már a nagyobb szakmák szervezetei, Egerben elsők a kőművesek, a famunkások, a vasutasok, a dohánygyári munkások és munkásnők szakegyletei. Ezek egyszerre alakultak meg november (1918) 24-én. A földmunkások azonban január 22-én, a közalkalmazottak január 25-én, a kisiparosok ... csak február 2-án tudtak megalakulni. Amelyik napon a parasztok elhatározták, hogy szakegyletet létesítenek, ugyanakkor alakult meg Egerben a szaktanács. A Szociáldemokrata Pártnak, amely idáig igen alárendelt szerepet játszott a Nemzeti Tanács ülésein, most, hogy a szaktanácsot tudta a háta mögött, egyszerre megnőtt a taréja. A Párt egyébként már november 23-án megalakította az Intéző Bizottságot. Egerben Lájer Dezső, Fischer Manó, Vályi István, Kovács Domonkos, Gyifka Ferenc, később Kolacskovszky Lajos az irányítók, Gyöngyösön dr. Ho- rovitz Alfréd és dr. Waldner Fülöp ügyvédek, majd Jungliancz Ferenc ács, Endrész József vasmunkás és Nemecz József építőmester (műszaki rajzoló); Hatvanban Schultheisz Henrik kőműves, Tiszafüreden dr. Géléi Károly, Roffa Lajos cipész, meg a 83 éves Szo- kolay Mihály földműves. A szakszervezeti és szocialista összejövetelek színhelye Egerben az elhagyott Szarvas-laktanya. Gyöngyösön a párt az ún. Kertész-házban tartotta összejöveteleit. Utóbb a központi leányiskola földszinti utcai termét foglalta el szakmai és politikai értekezletek céljaira. Újév után két héttel már a megyei pártszervezet megalakítása is esedékes. Az ezen ügyben január 12- én megtartott megyei értekezleten Fischer Manó elnökölt. A jelentésekből kitetszik, hogy úgy Eger, mint Gyöngyös ekkor már erős várai a munkásmozgalomnak. Hatvanban 287 a taglétszám, Tiszafüreden 260, Poroszlón 600, Ecséden 500, Verpeléten csaknem 1000. Ekkor határoztatott el a megyei párttitkárság felállítása. Párttitkárnak Vályi István betűszedőt szemelték ki; Vályinak ugyanis eléggé fel nem mérhető érdemei vannak az egri szocialista szervezkedés század eleji elindításában. Délután népgyűlés volt a Szarvas-laktanya udvarán. A kommunisták ezen mutatkoztak be a nyilvánosságnak. A kommunista eszméket az Oroszországból hazatért hadifoglyok terjesztették ... Egerben és talán a megyében is Németi Lajos könyvkötő az egyetlen igazi kommunista. (Kolacskovszky megítélése). — Mint hadifogoly hosszabb időt töltött Oroszországban; a a forradalomnak kezdettől igaz hívei; a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után Moszkvában agitátornak képezte ki magát. Egerbe ő hozta először Lenin géppel sokszorosított „Állam és forradalom” című művét. Jaksi Ferenc; egri kőműves rögtön Németi után következik. Oroszországban, kitörvén a fogolytáborból, fegyverrel a kezében agitált a Nagy Októberi Szocialista Forradalom érdekében. Ezen a január 12-i népgyűlésen egyszerű szavakkal adta elő az Oroszországban végbement hatalmas változást, de éppen egyszerű beszédével tudta magával ragadni a hallgatóságot. Kár, hogy a komműn bukása után Zalaegerszegre internálták. Szabadon bocsátása után pár esztendővel meghalt. Gyöngyösön a kommunizmust Nemecz József képviselte a leghatározottabban. A Munkás-, Katona- és Paraszttanácsok megalakulása szintén az orosz forradalmi eszmék hatására vezethető vissza. Egerben a tanács január 13-án alakult meg. A tanácsban mindegyik szakma 2—2 taggal képviseltette magát. Elnöke Gyifka Ferenc műasztalos. Jegyzők: Putnoki Jenő és Jaksi József. 55
