Hevesi Szemle 5. (1977)
1977 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - A Nagy Október zászlóvivői (Sereg József összeállítása)
A közrendet igazában a Munkástanács szilárdította meg Egerben. A már január 11-én felállított ún. rendőrgárda a Munkástanács támogatásával egy-kettőre komoly karhatalmi tényezővé nőtte ki magát. A 90 főből álló, nagyobbrészt szocialisták közül toborzott karhatalom főparancsnoka Singer József tartalékos főhadnagy, főbizalmija Kovács Domonkos, foglalkozására nézve kovács. A katonaság rendbe szedése Szita Mihály ezredparancsnok érdeme. Jobb keze a szervező munkában Czvanczinger Lajos őrmester. A szervezést felsőbb utasítás bevárása nélkül, tiszta szocialista szellemben hajtották végre. Meghívásukra Lájer Dezső, Fischer Manó, Kolacskovszky Lajos nem egy szocialista beállítottságú előadást tartottak a tisztek és altisztek ré- részére. Az így újjászervezett katonaság piros szalaggal a sapkáján december 22-én a legpéldásabb rendben, kifogástalan felszereléssel vonult fel Egerben a piactérre, hogy a főispán kormánybiztos jelenlétében is felesküdjék a köztársaságra .. A politikai harcban, ahogy ez Kolacskovszky visszaemlékező írásából is kitűnik, egyre fontosabb szerepet kaptak a baloldali szocialisták, kommunisták, s köztük a képzett szocialista, maga Kolacskovszky Lajos volt. Visz- szaemlékező történelmi feldolgozásai adat- és szemtanúi hitelességgel nagy értékű források. Kolacskovszky Lajos a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőző hetekben már egyre jobban vezető egyéniséggé változott, a tömegek bizalmát megnyerte, hallgattak a szavára. Erre szebb példát nem említhetnék, mint azt a bravúros taktikai fogást, amellyel Egerben 1919. február 9-én kimondták a vallásoktatásnak az iskolákból való kirekesztését. A politikai ellenfél a Városházára gyűlést hívott egybe a kötelező vallásoktatás megvédésére. Kolacskovszky és a szocialisták a Városháza nagytermét 2—3 órával korábban megtöltötték. A későbben érkező klérusnak és híveinek nem maradt hely. — A termet teljesen betöltő szocialisták népgyűlése határozatot hozott, mely szerint Eger város polgárai és munkásai „fajra és felekezetre való tekintet nélkül” egyhangúlag kérték a vallásoktatás kirekesztését az iskolákból. A továbbiakban Kolacskovszky a néptanácsok megszervezésével harcolt a megyei munkáshatalom előkészítéséért, s Gyöngyösön külön nehéz küzdelem után sikerült Bozsik apátplébános reakciós törekvéseit visszaszorítani és a keresztényszocialista képviseletet 2 főre korlátozni a szervezetben. Ott találjuk a földosztás legjobb propagandistái között is. A kápolnai földosztásról így ír visszaemlékezéseiben : — „Az 1919. XVIII. t. c. gazdasági életünket a kor kívánalmainak megfelelően kívánta átalakítani. Fő cél, mielőbb végezni az uradalmakkal. A köztársaság elnöke, maga Károlyi Mihály óhajtott jó példával elöljárni, amikor Hevesben 17 falu határában elterülő, kereken 38 000 kh. birtokát elsősorban ajánlotta fel kiosztásra. Az első kapavágás február 22-én, a kápolnai emlékműnél, ünnepélyes keretek közt ment végbe. Az elnökön kívül jelen voltak Bernikey Dénes dr. miniszterelnök, Garami Ernő kereskedelmi, dr. Vass János vallásügyi, Búza Barna földművelésügyi miniszterek, Mayer János és Szabó István népgazdasági államtitkárok, a vármegye főispán-kormánybiztosa, az alispán, a járási főszolgabíró stb. Az emlékdombhoz Károlyi Mihály lapátolta az első földet, úgy következtek sorba a miniszterek, az államtitkárok, egy rokkant katona, egy hadiözvegy és még sokan. A halom szemlátomást nőtt, növekedett. A kegyéletes aktust a Himnusz hangjai rekesztették be. Az ünnepséget megelőzően repülőgép jelent meg a környékbeli falvak felett; a béke galambjai szálltak ki belőle, s a leszórt röpcédulák a következő felhívást tartalmazták: „Kezdődik a nép földhöz juttatása! A népé lesz a föld! A földművelő nép földhöz juttatását vasárnap, 1919. február hó 22-én, délután egy órakor kezdjük meg Kápolna községben. Ott lesz Kó.- rolyi Mihály, a Magyar Népköztársaság elnöke, s ott lesznek a kormány tagjai. Jöjjön oda ezen a napon mindenfelől a környék népe! Hallgassa meg az országos földbirtokosztás meghirdetését!” A földhöz juttatott szegénység nevében Medveczky János, aldebrői kántortanító mondott szívből jövő köszönetét az államfőnek ... Az első, aki földet kapott, Antal János 30 éves kápolnai földműves, rokkant katona, három gyermek atyja ...” Kolacskovszky Lajos politikai szerepe és szereplése a proletárdiktatúra idején egyre magasabbra ívelt. Egerben 1919, március 22-én este a városháza nagytermében Kolacskovszky Lajos jelentette be a Tanácskormány megalakulását, a proletárdiktatúra győzelmét. Még ezen a gyűlésen kapta nagyszerű megbízatását. Ö lett a megye „vörös alispánja”. A megalakult megyei 5-ös direktórium tagjai közt is ott találjuk. Hivatalában pontos és hozzáértő kommunista vezető volt, szervezett, rendeleteket fogalmazott, agitált, ügyekben eljárt, utazott, élő lelkiismeret és lelkesedés volt egyszerre. Kolacskovszky Lajos — ahogy életrajzírója és munkásságának első feldolgozója, Szecskó Károly írja — a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a lenini eszmék hatására vált haladó értelmiségi fiatalból tudatos szocialista vezetővé, aki az érlelődő forradalmi helyzettel együtt fejlődött, és személyiségében lépést tartott. Mindvégig foglalkozott ideológiai kérdésekkel, örökségéből a hely- történeti, ideológiai-politikai-természettudományi előadások, dolgozatok és irodalmi-riportok egyaránt értékesek és a fő erénye abban van, hogy mindig a legfontosabb politikai-világnézeti kérdésekben mondta ki egyre határozottabban egyénivé átszűrt, helyes álláspontjait. Érveléseiben a marxizmus klasszikusaira, elsősorban Leninre, a lenini művekre támaszkodott. Például 1919-ben a Tanácsköztársaság napjaiban írta az Egri Vörös Újság számára „A proletárdiktatúra szükségességének igazolása” című cikksorozatát. Élete, pályája meghatározóan töretlen, felfelé ívelő, bár a Tanácsköztársaság napjaiban — május elején — az ellenforradalom egri támadása idején ő is lemondott tisztségéről. Nem szépítgethetjük, ez meghátrálás, törés volt még akkor is, ha a későbbiekkel már közvetlenül az ellenforradalmi lázadás felszámolása után is igazolta elvhűségének és politikai elkötelezettségének szilárdságát, előadásokkal, vitákban való részvétellel, írásaival és egész további életével. Itt jegyezném meg, hogy Kolacskovszky egyéni életéből a Tanácsköztársaságot, az egri alispáni megbízatást tartotta a legszebb időszaknak, hű maradt az első proletárdiktatúrához. Valójában „1919-es” volt egész további életében is. A munkásmozgalom és az ellenforradalom is így tartotta számon őt. Mint ilyen, nem kerülhette el a. fehérterror súlyos megalázásait. Halálos ítélettől csak betegsége mentette meg, másfél évi börtönt kapott,. 56
