Hevesi Szemle 4. (1976)
1976 / 4. szám - MÚLTUNK JELENE - Pásztor Emil: A tizennegyedik aradi vértanú tábornok haditörvényszéki pere és kivégzése
I PÁSZTOR EMIL: I A tizennegyedik aradi vértanú tábornok haditörvényszéki pere és kivégzése 1849 októberében I. Ferenc József császár, illetőleg oz ő magyarországi főmegbízottja, Haynau tábornagy, a magyar honvédség tizennégy vezető személyiségét végeztette ki: az elbukott szabadságharc tábornoki karának szinte valamennyi itthon maradt (el nem menekült) tagját, A nemzeti köztudat tizenhárom aradi vértanút tart számon, mert a gyászos emlékű október 6-án ennyien estek áldozatul az önkénynek. Az első aradi vértanú tulajdonképpen Ormai (Auffenberg) Norbert ezredes volt, akit Haynau még jóval október előtt felakasztatott, de aki nem tartozott szabadságharcunk legrokonszenvesebb alakjai közé, mivel csaták helyett inkább csak különféle intrikákban jeleskedett. Az október 25-én agyonlövetett Kazinczy Lajos tábornokot azonban, aki huszonhét csatában vett részt a szabadságharc idején, a nemzeti emlékezésben méltán soroljuk a tizenhárom ismert októberi vértanú mejlé tizennegyediknek. Az október 6-i vértanúk között — a tizenkét tábornok mellett — egy, Lázár Vilmos, hivatalosan csak ezredes volt, de mint hadtestparancsnokot az osztrákok tábornokként kezelték, s a nemzeti köztudat is mint a tábornokok egyikét tartja őt számon. A tizenkilenc nappal később kivégzett Kazinczy Lajost így nem tizenharmadik, hanem tizennegyedik aradi vértanú tábornoknak mondhatjuk. Kazinczyt nemcsak tábornoksága vonja egy csoportba tizenhárom bajtársával, hanem az a tény is, hogy ő is ugyanott és ugyanabban a hónapban szenvedett vértanúhalált, mint emezek. (Tulajdonképp egy tizenötödik aradi vértanú tábornok is volt: az egri születésű Lenkey János, aki második kihallgatása után meg- tébolyodott az aradi vár börtönében, s így végzett vele a halál 1850. február 9-én.) Az alábbiakban az aradi rendkívüli „császári és királyi” haditörvényszéknek Kazinczy Lajosra vonatkozó anyagát közlöm. (Vö. tőlem: Kazinczy Lajos az utókor emlékezetében. Hevesi Szemle, 1976. 1. és 2. sz.) Ezt a mindvégig német nyelvű peranyagot ma legnagyobb részben a budapesti Hadtörténelmi Levéltár őrzi. („Kazinczy Lajos ezredes vizsgálati iratai. Ausserordentliches Kriegsgericht Arad 1849.") A hosszú, 29 kézírásos oldal terjedelmű jegyzőkönyvben minden kihallgatásnak a jegyzőkönyvi része után és minden 4 oldalas ívnek a véqén ott van Kazinczy Laios aláírása („Ludwig Kazinczy”). Érdekes egyébként, hogy a haditörvényszéki iratokban a Kazinczy nevet majdnem mindig hibásan írták az osztrákok. „Újabb akták az aradi gyásznapokról” címmel 1929- ben a 8 Órai Újság közölte folytatásokban az összes aradi vértanúk peranyaqát, valószínűleg Bartha Albertinek, az 1918-as Károlyi-féle polgári demokratikus kormány nyug. hadügyminiszterének fordításában és feldolgozásában. Ez a hosszú cikksorozat lényegében azonos Bartha Albert egy évvel később kiadott könyvének (Az aradi 13 vértanú pőrének és kivégzésének hiteles története. Bp., 1930) anyagával, azzal a legfőbb különbséggel, hogy könyvébe a szerző a tizennegyedik októberi aradi vértanú, Kazinczy Lajos peranyagát már nem vette föl. Kazinczy Lajos aradi haditörvényszéki perének anyagát — amely a volt bécsi titkos levéltárból csak az 1920-as években került haza, s amely kötetben máig sem látott napvilágot — a következőkben a 8 Órai Újság 1929. április 13-18-i számaiban megjelent fordítás alapján közlöm, de a szükségesnek látszó nyelvi (főként stiláris) változtatásokkal és a szembetűnőbb tartalmi s egyéb hibák kijavításával, bár a fordítást a jegyzőkönyvek eredeti szövegével csak nagyjából tudtam összevetni, nem mondatról mondatra haladva. (A Kazinczy Lajosra vonatkozó peranyagnak német nyelvű, gát betűs, sietős kézírása általában igen nehezen olvasható, s ezért fordításának ellenőrzése, a fordítás hiányainak pótlása is nagyon nehéz.) Ernst törzshadbíró, miután a többi honvéd tábornok peranyagát jóváhagyás végett már fölterjesztette Hay- nauhoz, 1849. október 1-én kezdte meg Kazinczy kihallgatását. Kazinczy október 1-i kihallgatásának jegyzőkönyve „Aradi vár, 1849. október 1. Részletes kihallgatási jegyzőkönyv, mely a cs. kir. (== császári és királyi) hadsereg-főparancsnokság magas rendeletére Kazinczy Lajos lázadóvezérrel vétetett fel. A vádlott előszólíttatván és az igazmondásra figyelmeztetvén, kihallgatása a következőleg eszközöltetett. Általánosságban: — Nevem széphalmi Kazinczy Lajos. Széphalmon, Zemplén megyében születtem. 29 éves, református vallásé, nőtlen vagyok. 1835-ben léptem be mint hadapród a Miklós-huszárokhoz, és az utásziskolában képeztek ki. 1839-ben avattak föl az ezredemben, 1840-ben lettem hadnagy, 1846-ban pedig főhadnagy, ugyanezen ezrednél. Ugyanebben az évben a hadseregből rangom megtartása nélkül kiléptem, az előírt kötelezvényt kiállítottam, és szülőföldemre vonultam vissza. A hadicikkekre annak idején fölesküdtem, soha bírói vizsgálat alatt nem állottam, saját külön vagyonom nincs. Részletes kihallgatás: — Midőn az elmúlt évben Bechtold altábornagy a szerbekkel szemben Szenttamásnál álló hadtest parancs
