Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)
2008-04-14 / 87. szám
4 Monodrámával folytatódik a művészeti hetek gyöngyös A Gyöngyösi Művészeti Hetek keretében április 17-én 18 órakor a Pátzay János Zeneiskolában a Jókai Anna regénye alapján készült „Én, szegény Sudár Anna” című monodrámát tekinthetik meg Bálint Márta színművész előadásában. Ingyenes kiadvány a közös programokról márkáz Egy közös kiadványt jelentetett meg a helyi turisztikai egyesület és az önkormányzat, melyben az idei programokat szedték egy csokorba. A fél éve alakult egyesület közreműködésével nyitották meg márciusban a kézművesek házát, ahol az állattartással és a növénytermesztéssel kapcsolatos eszközöket nézhetik meg az érdeklődők. A közösen szervezett programok közül a legközelebbi a május 3-án megrendezendő bornap lesz. Elméletből és sportban is jók voltak vámosgyörk A Visontai Kovách László Általános Iskola tanulói szépen szerepeltek a tanulmányi versenyeken. Az 5. osztályos Buborék Levente a német szépkiejtési verseny megyei fordulóján harmadik helyezést ért el, hangos olvasásból pedig a 3. osztályos Ács Eszter lett korosztályának területi harmadik legjobbja. A Gyöngyös Körzeti Kézilabda Kupán a 7-8. osztályos fiúk ezüst-, míg az 5-6. osztályosok bronzérmet szereztek a bajnokságon. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER HEDD F ÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY ► PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt készítette: Suha Péter, Juhász Marianna Cím: 3200 Gyöngyös, Török Ignác u. 8. Tel.: 37/500-053 e-mail: peter.suha(<i axelspringer.hu GYÖNGYÖS ES KÖRZET Zene és tánc. Az integrált nevelés fontos eleme egymás kulturális értékeinek megismertetése. Leginkább játékosan, szórakoztatva. Rögös úton édesebb a siker integráció Itt nem csupán szlogen, hogy az oviban kell elkezdeni Az óvodában szerzett tapasztalatok, ismeretek és élmények alapján a romagyerekek „nevelik” a szüleiket. És ez jó. Suha Péter Az integrált óvodai nevelésről tartottak konferenciát Gyöngyösön, a Menház úti tagóvodában. Igaz, az ötven férőhelyes intézmény 49 nebulója ma már kivétel nélkül roma, így a meghívott óvodavezetők, óvónők és más szakemberek azzál is megismerkedhettek, hogy müyen az élet egy kizárólag cigánygyerekekkel foglalkozó intézményben.- Néhány éve még nálunk is voltak nem cigány gyermekek. A népességváltozása nyomán azonban már valóban csak romákkal foglalkozunk - mondja el érdeklődésünkre a házigazda intézmény vezetője, aki sikerként említette, hogy ma már a körzetükbe (az északnyugati városrész, közismerten Durán- da - a szerk.) tartozó gyerekek szinte mindegyikét beíratják hároméves korában az oviba.- A roma életvitel teljesen el- w tér a magyar- tói. Nagyon ragaszkod- nak a gyerekeikhez, nehezen engedik el őket. Hosszú és kitartó munka kellett ahhoz, hogy - az 1997-ben kezdett „Lépésről lépésre” program elvei szerint - megnyerjük a roma szülők bizalmát, és elfogadtassuk velük: a gyermek érdeke is, hogy háromévesen kezdjen el oviba járni. A szakember szerint ennek fontosságát jól mutatja, hogy a folyamatos fejlesztőmunkának köszönhetően ma már többségben vannak azok, akik normál iskolába mehetnek, és nem is morzsolódnak le onnan.- Tény, hogy halmozottan hátrányos helyzetből kerülnek be az intézménybe a gyerekek. Rossz szociális és lakáskörülmények, munkanélküliség és sok más probléma terheli a családi környezetüket. Ezeket a hátrányokat kell „ledolgozni”, A gyerek az gyerek. Mindegy, hogy milyen színű a bőre. Segíteni kell neki, irányítani. feloldani - ecseteli Langó Zoltánné, a tagóvoda vezetője. Ő már harminc esztendeje dolgozik itt, jelenleg négyen vannak óvónők, munkájukat két dajka is segíti, egyikük maga is roma származású. A kollektívát dicséri a vezető, s kérdésünkre közli: a dajka roma származása a szülőkkel való kapcsolattartásban is nagyon sokat segít. Kérdésünkre, hogy rosszabb-e egy tisztán roma óvodában dolgozni, műit egy „normál” oviban, határozott nemmel válaszol.- Nálunk hosszabb, rögösebb út vezet egy-egy sikerhez, ami másnak talán aprónak tűnik. De mi ezeknek nagyon tudunk örülni. Mert jó érzés, amikor nagy- csoportosként megyei rajzversenyen díjazzák azt a gyerekünket, aki háromévesen azt sem tudta, hogy mi az a ceruza, zsírA szülőket sikerült megnyerni a munkájukhoz az óvoda most először mutatkozott be a nagyközönségnek, nem csupán a tanácskozás- ra érkező szakem- lllgg bereknek, kol- im~ légáknak, de más óvodák gyerekeinek is. Minden gyöngyösi oviból hívtak ugyanis apróságokat is az első nap gyermek- programjaira. A házigazda Menház úti intézmény csinosításában a szülők is részt vettek, például ők gondoskodtak az udvar rendezéséről, virágo- sításáról. kréta, sőt a színekkel sem volt tisztában - idézi fel az igazgató- | nő. Egyszerű summázatként teszi hozzá: a gyerek az gyerek. Mindegy, hogy milyen színű a bőre. Segíteni kell neki, terelgetni, irányítani. És ha ennek megvan az eredménye, akkor van értelme. És ma már egyértelműek az eredmények: az iskolában sokkal jobban integrálhatók a tőlünk kikerülő gyerekek. Azt is megtudom: a gyöngyösi romagyerekek döntő többsége kétnyelvű, azaz már óvodába kerülésekor ismeri, érti és - valamüyen szinten mindenképp - beszéli is a magyar nyelvet. Az viszont tény: a fejlesztőpedagógus, a logopédus és az óvodapedagógusok nagyon komoly és kitartó munkája kell ahhoz, hogy szókincsüket, beszéd- készségüket gyarapítsák.- A nálunk folyó munka lényege a folyamatos fejlesztés. Minden ezt a célt szolgálja, a játék éppúgy, mint a kötelező és a választható feladatok. Örömömre szolgált, hogy a kollégák - akik most jártak először nálunk - elismerően szóltak arról, hogy a mi gyerekeink az életkoruknak megfelelően képesek egy-egy adott tevékenységet elvégezni, koncentrálni egy feladatra. Azt hiszem, ez a kulcsszó: a tevékenység. Megszokják a rendszeres elfoglaltságot. És mindazt, amit az óvodában tanulnak, tapasztalnak, azt „hazaviszik”. HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. ÁPRILIS 14., HEJFŐ A látványterv már elkészült Márkáz új központjáról Nemrég falugyűlésen tájékoztatta a falu vezetése a markaziakat a tavalyi év gazdálkodásáról, a megvalósult fejlesztésekről, valamint az idei esztendő megvalósítandó terveiről. Potoczki László polgármester elmondta: bár 2007-ben 351 millió forint állt a rendelkezésükre, az elkezdett beruházások finanszírozására mégis 15 millió hitelt voltak kénytelenek felvenni. Márkáz önkormányzata gazdasági szempontból végül sikeresen zárta az évet, hiszen a település kasszájában csaknem a hitel összegével megegyező pénz- maradványt könyvelhettek el. A szűkös költségvetés ellenére tavaly csaknem 50 millió forint jutott fejlesztésekre. Ennek köszönhetően készült el a Szent Korona emlékmű, bővült a csapadékvíz-elvezető rendszer, s új járda is épült a falu központjában. A Leader- program támogatásával elkészültek az útbaigazító információs táblák, nemrég megnyitották azt a kézművesházat, amely otthont ad annak az állandó kiállításnak is, amely a hagyományos földműves és állattartási eszközöket mutatja be. ■ A szűkös költségvetés ellenére tavaly Markazon csaknem 50 millió forint jutott fejlesztésekre. A képviselő-testület döntése alapján szintén tavaly vonták össze az óvodát és az általános iskolát. Ebben a gazdásági ésszerűsítés mellett a szakmai munka jobb áttekinthetősége is nagy szerepet játszott.- Bár az idén 400 millió forintból gazdálkodhatunk, a tervezett fejlesztések nagy részét pályázati támogatással szeretnénk megvalósítani - utalt az idei feladatokra a polgármester. - Szükség lenne egy új faluközpont kialakítására, amely helyet adna a közösségi rendezvényeknek és biztonságosabbá tenné a közlekedést is a faluban. Elképzeléseinket egy látványterven már be is mutattuk a helybelieknek. Ez tartalmazza a községet átszelő patak medrének lefedését, s az idei tervek között szerepel új híd építése, új építési telkek kialakítása, számos belterületi út felújítása is. ■ EZT IRTA EGYKOR A Négy új szobrot kap Gyöngyös Színes szentek az ablakban ólomüveg Két csodás alkotással gazdagodott a templom Már kijelölte a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátus azokat képzőművészeket, akik Gyöngyös város tanácsa megrendelésére szobrot készítenek, a város négy közterületét díszítendő. À strandon kétméteres nagyságú szobrot állítanak fel, amelynek témáját természetesen a környezet szabja meg. A szobrot Kárpáti Anna készíti. Az új városrész első képzőművészeti alkotása Lessenyei Márta keze alól kerül ki. A fekvő vagy ülő helyzetű figurát a Verseny utca és az Előre utca találkozásánál helyezik el. A MÁVAUT- pályaudvartól jobbra, a parkosított területen olyan figura áll majd, amelyik a város környékének szőlőkultúráját szimbolizálja. A szobor nagysága meghaladja majd a két métert, anyaga kő lesz, alkotója pedig Deák László. Szobor kerül a mostani Nemecz József tér keleti oldalára is, méghozzá a híres kuruc generális, Vak Bottyán szobra, akinek emléke sok szállal kötődik Gyöngyöshöz. A mintegy feles életnagyságú bronz lovasszobor Mihály Árpád alkotása lesz. Nemecz József portréja viszont nem marad ott a téren, hanem a Népkertben állítják fel, talapzatának megtervezésére Schmidl Ferenc építőművész kap megbízatást. A négy új szobor modelljét 1966. január 31-ig kell a megbízott művészeknek bemutatniuk, méghozzá eredeti nagyságban. A végleges mű csak azután készül el, tehát az első új szobor legfeljebb a jövő nyáron kerülhet a helyére. Kár, hogy Kisfaludy-Stróbl Zsigmond kitűnő alkotásának, a bronz huszárszobornak áthelyezésével nem foglalkozott most a városi tanács, mert ez a világszerte számon tartott mű méltóbb helyet érdemelne a mostaninál. Kezdetben szó volt a szobor áthelyezéséről, reméljük, még nem mondtak le róla. (1965. július 23.) Az abasári római katolikus templomban nemrég szentelték fel azt a két új ólomüveg ablakot, amelyek dr. Magda Sándor országgyűlési képviselő és dr. Lénártné Benei .Anikó kezdeményezésére és adományaiból készültek el. A Szent Annát - a kádárok védőszentjét -, illetve Szent Pétert - a templom egyik védelmezőjét - ábrázoló díszes munkák Lantos Györgyi és Máté István munkáját dicsérik. Ők már a térség több templomának készítettek hasonló művészi alkotásokat - ugyancsak a honatya támogatásával -, illetve a Károly Róbert Főiskolán is megtalálható a szobrászművésznő több munkája. ■ Gyenes Gyula főesperes szentelte meg az ablakokat, áldást kérve minden segítőre, és azokra, akik lelkűk békéjét a templomban keresik
