Heves Megyei Hírlap, 2008. április (19. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-14 / 87. szám

2008. ÁPRILIS 14., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER, BELAPATFALVA ES KÖRZETE 5 A Tardosi Fogadó már csak emlék, a lepusztulása siratni való Mit kíván a falu népe? közmeghallgatás Egerszóláton mindenki elmondhatta a vágyait Valószínűleg mindenki ismeri a megyében a Tardosi Fogadót. Eger és Szilvásvárad között, Szar­vaskő után a 25-ös úton állt, illet­ve áll ma is, szívszorító romként. Ferencz Péter, Bélapátfalva polgármestere azt mondja, a vidé­künkre jellemző vendéglátóegy­ség volt az épület. 1990-ig a térség egyik kiemelkedő társadalmi, kulturális, szórakoztató központ­jaként tartották nyilván. A fogadó sorsa teljes mértékben modellezi a magyar vidék „fejlődését”. A ’90-es évek elején bezárták, mert azon szervezetek szerint, ame­lyek az egészségünket védik, vé­denek bennünket, mint fogyasz­tókat, és védik a természeti érté­keinket, már nem volt kielégítő a szolgáltatás színvonala. A kezdetekben „csak” a park­jában uralkodott el a gyom. Az évtized közepén, mivel előtte az aszfaltozott parkoló jó lehetősé­get kínált a gépkocsiknak a biz­tonságos pár perces leállásra, a környék WC-je és szemetese lett. A ’90-es évek végére már kitöre­deztek az ablakai, ledőltek a ké­ményei. A 2000-es évek elején kilopták az épületből az ott ma­radt berendezést. Később szerke­zetestül együtt elvitték a nyílás­zárókat. Mára egy romhalmaz, a fémtolvajok közreműködése ré­vén a vaskerítésnek is lába kelt.- Mi ezt látjuk - jegyzi meg keserűen a polgármester. - így fejlődik a vidék. ■ Kihez kerül idén a Reményi Ede- vándordíj? Verpeléten pénteken 13 órától rendezik meg a közösségi házban a Reményi Ede-emlékversenyt. Az ifjú zenészek vetélkedőjére a megye kilenc zeneiskolája neve­zett be. A gyerekek neves zsűri előtt bizonyíthatják a tudásukat. A közönség csaknem 80 produk­ciót hallhat a szólisták és a kama­razenekarok előadásában. Az Arany János Általános Is­kola és Reményi Ede Zeneiskola immár harmadszor hívja a ver­senyre a növendékeket. Tavaly Gyöngyösre került a vándordíj. Komoly küzdelem után derül majd ki, hogy az idén melyik in­tézmény viheti haza. ■ Van, aki az utak állapota miatt szólalt fel, másokat a quaddal robogó gyere­kek bosszantanak. Négyessy Zita tén. Megjegyezte, hogy ennek a korosztálynak még jogosítvá­nya sem lehet. A négykerekű motorjuk nemcsak zajos, de a lassan járó időseket is veszé­lyezteti. Varga Ferenc az önkormány­zati dolgozók béremeléséről ér­deklődött. Elmondta: úgy tudja, hogy két tanárt elküldték az is­kolából, ugyanakkor a hivatali dolgozók fizetésemelést kap­tak. A polgármester azzal ér­velt, hogy az iskolai racionali­zálás nem keverhető össze az irodai alkalmazottak javadal­mazásával. Az törvényesen jár nekik, s nagyságrendileg a tö­redéke annak a pénznek, amit a két pedagógus elbocsátásával megtakarítottak. A posta sorsáért is felemelte szavát a férfi. De tudni kell, hogy a posta nem önkormányzati tu­lajdon. Az egyetlen, amit tehet­nek, hogy segítik az új vállalko­zót, ha már az eddigi postáskis­asszony, aki közmegelégedésre dolgozott, nem meri vállalkozás­ba venni a postahivatalt. Hozzászólt még Török Béla és Prokaj Adolf is, akik sürgették a faluba vezető közutak mielőbbi megjavíttatását. Egerszóláton a napokban ren­dezték meg a falufórumot és köz­meghallgatást. Ez jó alkalom volt arra is, hogy Tuza Ferenc pol­gármester bemutassa a mik- rotársulási formában működő óvoda és iskola vezetőit. Fehér Lászlóné az egri Lenkey János Általános Iskola igazgatója, Kósné Reha Valéria pedig a kerecsendi központú társulás óvodavezetője.'Sokan az új házi­orvossal, dr. Schubich Ernesz- tinával is a rendezvényen talál­kozhattak első ízben. A polgármester értékelte az önkormányzat elmúlt évi gaz­dálkodását. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági feltételek tovább szigorodtak. A túlélést a kistér­ségi szintű összefogás biztosi- s tóttá, ennek jegyében tavaly | több társulást is alakítottak. A | gyermekintézményeknél bekö- § vetkezett változással elégedet­tek a szülők és a pedagógusok, korrektnek tartják az együtt­működést az egri és a kere­csendi intézménnyel. Ugyancsak a gazdasági hely­zet kényszerítette ki a körjegyző­ség alakítását, Egerszalók köz­ponttal. Az idő azt igazolta, hogy ez is remekül működik. A faluban élénk a közélet. Tíz civil szervezetben több mint száz ember ténykedik a telepü­lésen élők érdekében. Az ál taluk szervezett rendez­vények hagyomá­nyossá váltak, ven­dégeket - köztük or­szágosan ismert szín­művészeket - is toboroz­nak Szólátra. A sportolni vágyó hegybeli­ek a labdarúgás és a röplabda között választhatnak szervezett formában. Bevált a mozgó­könyvtár is: a Bródy Sándor Megyei Könyvtár folyamatosan frissíti a készletet, s ez a látoga­tók számának növekedését eredményezte. A fórumon több hozzászóló is jelentkezett. Kosteleczki Istvánné elpa­naszolta, hogy a Ságvári út leromlott, s az sincs jól, hogy többen még mindig nem kö­A quad sok fiatal szívét megdobogtatja. De hevesen ver az idősek szíve is, amikor az utca egyik oldaláról a másikra iparkodnak. töttek rá a szennyvízvezetékre. A polgármester erre úgy rea­gált, hogy a környezetterhelési díj drágább, mint a csatornahasz­nálati díj, s remél­hetően ez ösztön­zően hat majd a késlekedőkre. Kalocsai István a házhelyek kialakítása miatt ag­gódott. Attól tart, hogy a temető­nek nem marad hely a ter­jeszkedésre. Ettől azon­ban nem kell félnie, mert a házhelyeket a falu irányában tű­zik ki a dombon, a sír­kert pedig a másik oldalon, a lejtőn folytatódhat. Tíz civil szervezet­ben több mint száz ember ténykedik a településen élők érdekében. Fülöp Julianna, a Faluszépítő Egyesület alelnöke felhívta a helybeliek figyelmét arra, hogy a társaságuk felál­líttatott egy szép haranglábat a ré­gi temetődombon. Arra kérte a lako­sokat, hogy érez­zék még inkább magukénak azt a területet. A fa- luszépítők rendbe tették, és azt szeretnék, ha sokáig ápolt ma­radna. Kifogásolta azt is, hogy a külterületi utak mentén sok a szemét, s ennek eltakarítására összefogást sürgetett. Kitért ar­ra is, hogy helyteleníti az új di­vatot, a fiatal quados gyerekek száguldozását a falu belterüle­Feszített költségvetés és fejlesztési tervek A költségvetési Terv az idén is feszített, de lesznek fejlesz­tések. A remények szerint megújul az Eger-Egerszólát közötti bekötőút, s négy tele­püléssel közösen megépítik a csapadékvíz-elvezető rend­szert, a Tarna-völgyi Víz­gazdálkodási Társulás pedig kitisztíttatja a pa­takmederfelső szakaszát. Pá­lyáznak is, hogy megépülhes­sen a Vöröshadsereg út, to­vábbá a községházánál és az orvosi rendelőnél az akadály­mentesítő rámpa. Számíta­nak a civilek közreműködésé­re is, akik például ezt a ké­pünkön látható szép harang­lábat készíttették. hírsáv „Ha lelépek, balra nézek" - útmutató óvodásoknak Bélapátfalva Oktatók ér­keznek az óvodába a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ságról csütörtökön 9.30-kor. Látogatásuk célja, hogy megtanítsák a gyerekeket, hogyan kell közlekedni a közutakon. A Biztonságért Alapítvány mini KRESZ-ver- senyt szervez május 30-án Budapesten, s azon minden megye képviselteti magát. Szűkebb hazánkból a bél­apátfalvi nagycsoportosok nyolctagú csapata szerepel a rendezvényen. A Vörös Meteor turistái a Mátrába kirándulnak EGER A Bükki Vörös Meteor Sportegyesület vasárnap a Mátrába csalja a kiránduló­kat. Az Agria Volán pályaud­varán 7.30-kor találkozhat­nak dr. Él Éva túravezetővel. Autóbuszra szállnak, s Do- moszlóig utaznak. Onnan a Závozd-völgy, a Domoszlói kapu, az Oroszlánvár érinté­sével jutnak el Recskre. Ösz- szesen 18 kilométert tesz­nek meg gyalog, 500 méte­res szintkülönbséggel. A várható hazaérkezés: 17 óra. A kántor szeretettel gondol a szülőföldjére verpelét Szabó András, a nagyközség kántora fél év­százada szolgál a települé­sen. Ez alkalomból március utolsó szombatján ünnepi szentmisén köszöntötték őt a templomban. Lapunkban egy héttel ezelőtt portré jelent meg róla. Sajnálatosan úgy, hogy a szülőhelyeként Sátát említettük. Szabó András kérte, helyesbítsünk. Valójá­ban ő csak ott élt, de a szülő­faluja Vécs. A tévedésért el­nézést kérünk. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÂSÀRA SZERDA hevesTkiskőre CSÜTÖRTŐ K FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy@axelspringer.hu Hiába is várunk a csodára természetvédelem Elmarad a Bükk tavaszi meglepetése A természetbarátok nem csak azért várják a tavaszt, mert ilyenkor már kellemesebb a hő­mérséklet, a madarak is csivi- telnek, és végre előmerészked­nek a virágok. Ez az évszak meglepetést is szokott tartogat­ni a Bükkben. Az időszakos for­rások a hóolvadást követően tör­nek felszínre. Úgy tesznek, mintha gejzírek volnának, és előfordul, hogy a nyár elejéig működnek. Aktív szakaszukban másodpercenként 80 liter vizet is kilövellhetnek. Baráz Csabá- | tói, a Bükki Nemzeti Park Igaz- | gatósága munkatársától meg- | tudtuk, az idén sajnos nagy va- g lószínűséggel - az időjárás mi­att - elmarad a csoda. ■ kevesebb, mint kétszázhúsz liter vízhozamot is mértek A Vöröskői alsó forrásnál, aktív korában másodpercenként nem EZT IRTA EGYKOR A Százezreket takarítottak meg Fontos minőségi követelmény, hogy az égetett mészből minél több első osztályú legyen. A terv 80 százalékot ír elő, de éves versenyvállalásukba a bélapát­falvi égetők 84 százalékot ígér­tek. Több mint két és fél hónap telt el a második ötéves terv utolsó évéből, közeledik április 4-e, ezért egyre többen kérdez­getik, hogy hol tartanak a fel- szabadulási versennyel. A tervezett 80 és a vállalt 84 százalék helyett januártól már­cius 15-ig 10.287 tonna meszet égettek, 93,8 százaléka első osz­tályú volt. A mennyiségi tervet 101,5 százalékra teljesítették. Mit jelent ez forintban? 241.332 forinttal több a gyár árbevétele, hogy 13,8 százalékkal növelték az első osztályú mész arányát. Az égetők vállalták, hogy gon­dosabb munkával a tavalyi 15,18 százalékról 10-re csökken­tik a pörkölt kő arányát. Erre kell törekedni, mert ha meszet termelnek, azért 436 forintot kap tonnánként a gyár. De a pör­költ kőért csak 55 forintot fizet a kohászat. Ezen a téren még csak félúton járnak, mert már­cius közepéig 12,5 százalékra szorították a pörkölt követ. De érdemes gondosan válogatni az anyagot és pontosan betartani az írott és íratlan szabályokat, mert a 2,5 százalék minőségja­vítás újabb 105.937 forintot ho­zott a gyár konyhájára. Bélapátfalván március 15-ig 249 tonnával lemaradtak a klingerégetéssel. A cementőr­lés tervét is csak 95,5 száza­lékra teljesítették. A lemaradá­sokról nem tehetnek a bélapát- falviak, mert az idegen vállala­tok késtek a beruházással... Berecz Béla térüzemvezetőt és kőműveseit, Berta Dávid laka­tosbrigádját, Sas Károly, Berta Károly, Pelyhe Balázs, Barta Sándor égetőbrigádjait viszont dicséret illeti, mert a vállalt ha­táridő előtt befejezték a nagy­javítást. (1965. március 20.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom