Heves Megyei Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-03 / 153. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. július 3., hétfő Hatvanezer vendég a hét végén Akadozó teherforgalom a határátkelőknél A nyugati határforgalom a hét végén már-már megkö­zelítette a nyári csúcsfor­galmat - tájékoztatta la­punkat Krisán Attila ezre­des, a határőrség szóvivője. Szombaton és vasárnap 60 000 külföldi, főként török, jugoszláv és román állampolgár lépett be az ország területére. Szombaton Hegyeshalomnál három, Rajkánál és Sopronban egy-egy órát kellett várakoz­niuk az érkezőknek, de vasár­nap már csak 30 percet. A Romániába tartóknak a nagylaki - rendszerint túlterhelt - átkelő mellett a battonyai ha­tárátkelőhelyet javasolják: az Arad irányába közlekedőknek gyors és kényelmes, ha a Kis- kunfélegyháza-Szentes-Oros- háza-Mezőkovácsháza-Batto- nya útvonalat veszik igénybe. A teherforgalomban kedve­zőtlenebb a helyzet. A fuvaro­zóknak Artándnál 8, Nagylak­nál 31, Gyulán 34, Záhonynál 40 órás rostokolással kellett számolniuk, s javulásra egy­előre nincs kilátás. Ahol továbbra is torlódá­sok várhatók, ott a polgármes­teri hivatalok és a polgári vé­delem gondoskodik a várako­zók higiéniai és egészségügyi ellátásáról. (újvári) Időjárás-jelentés - utólag Sűrűn szolgált meglepeté­sekkel az időjárás az év első hat hónapjában. Mint Tö­rök László meteorológustól megtudtuk, ezúttal az álta­lában „megbízható” feb­ruár volt kiváltképp rend­hagyó. Ekkor kereken 5 fokkal volt magasabb az átlaghőmérsék­let, mint a sokévi átlag. Em­lékeink alapján azt hihetnénk, hogy az első félévben bősége­sen hullott csapadék - ám a statisztikák inkább esőadós­ságról vallanak. Januárban a sokévi átlagnál 7 milliméter­rel esett kevesebb, februárban 14-gyel több, de március, áp­rilis, május és június -7, — 11, - 12, -6 milliméter csa­padékhiánnyal zárult. A hőmérséklet is szokatla­nul alakult: a téli hónapok aránylag melegek, a tavasziak viszont hidegebbek voltak. Január kegyesnek bizonyult: a sokéves -2 fokos átlag he­lyett + 0,8 fokot hozott. Feb­ruár még inkább rácáfolt a vá­rakozásokra: a + 0,6 fok he­lyetti + 5 fokos átlaghőmér­sékletével már szinte tavaszt hozott. Március (szintén + 5 fokkal) csekély, 0,4-es hőa­dóssággal zárult, a sze­szélyesnek elkönyvelt április rácáfolt a közhiedelemre: 10,7-es átlaghőmérséklete csaknem pontosan megegye­zett a sokévi átlaggal. Május (+15 fok) 0,6-tal, június (+ 18 fok) 0,9-cel volt hűvösebb a szokásosnál. Januárban Pécs, februárban az ország észak-keleti régiója, márciusban Szombathely, áp­rilisban Nyíregyháza, május­ban és júniusban Szeged volt az ország legnapfényesebb tája. Nem mindegy, miért megyünk szanatóriumba Fizess, ha nincs esély! Támogatás szempontjából júliustól élesen kettéválik a szanatóriumi ellátások két típusa, a rehabilitáció és a rekreáció. A szív- és érrendszeri, vala­mint a mozgásszervi rehabili­tációt továbbra is támogatja az egészségbiztosító. Abban az esetben azonban, ha a szanatóriumi kezeléstől nem várható jelentős állapot- javulás, és az csupán rekreá­ciós célokat szolgál, térítési díjat számolnak fel. A pontos összegről nem rendelkeznek a jogszabályok, az árakat itt is - mint a fogorvosi ellátásnál - az intézmények saját hatáskö­rükben állapítják meg. Mogyorós László, a Népjó­léti Minisztérium főosztály­vezető-helyettese elmondta: a szanatóriumok többsége már kialakította a díjtételeket, sőt azokról értesítést is küldött az érintett betegeknek. Sopronban például 2 600 forintot kell fizetniük naponta azoknak, akiket nem szív-, ér­rendszeri vagy mozgásszervi betegséggel utalt az orvos szanatóriumba. Térítési díjat itt csak július 13-ától kémek, tekintettel a betegek kiértesí­téséhez szükséges időre. A július 1 -je előtt megkez­dett kezelésekért azonban sem Sopronban, sem más szanatóriumokban nem kell fizetniük a beutaltaknak. Egészségügyi vezetők az Alkotmánybíróság döntéséről Nincsenek újabb megtakarítási javaslatok Az Alkotmánybíróság pénteki döntése 25^40 milliárd forintnyi kiesést jelent a központi, illetve a társadalombiztosítási költ­ségvetésben, ezért ennyivel valamilyen módon javítani kell az államháztartás pozícióját. A Pénzügyminisztérium, az érintett tárcákkal együtt, várhatóan a július 6-ai kormányülésen tesz javaslatot a bonyolultnak tetsző helyzet megoldására. A népjóléti tárcánál semmiféle újabb megtakarító javaslat nincs napirenden - mondta Kö­kény Mihály, a Népjóléti Mi­nisztérium politikai államtit­kára vasárnap azon a hajóki­ránduláson, amelyen a minisz­térium, az egészségbiztosító vezetői, parlamenti képviselők, egészségügyi intézményveze­tők és újságírók vettek részt. A minifórumon a központi téma az Alkotmánybíróság Bokros-csomagról hozott „íté­lete” volt. Kökény Mihály úgy vélte: a dolgok természetéből adódik, hogy az Alkotmánybí­róság kifogásolnivalót talál egyes jogszabályokban, de ezt nem kell nemzeti tragédiának tekinteni. Sándor László, az egészség- biztosító elnöke viszont azon az állásponton volt, hogy elkerül­hetetlen bizonyos konzekven­ciák levonása mindazok szá­mára, akik keresztülerőltették a parlamenten a csomagot. Pusztai Erzsébet MDF-es és Semjén Zsolt KDNP-s ország- gyűlési képviselő kifejtette: a döntés megerősítette, akármi­lyen erős is a pénzügyi kény­szer, az alkotmányos kerete­ket egyetlen kormány sem lépheti át. A határozatot pozitívan ér­tékelte Kovács Pál volt népjó­léti miniszter, s rámutatott: a dön­tés nemcsak a Népjóléti Minisz­térium munkájának, hanem a csomag összeállítóinak és beter­jesztőinek is egyértelmű kritikája. A pénteki döntés nyomán mint­egy 8-9 milliárd forintnyi hiány­nyal kell számolnia az egészség- biztosítónak. Fejes László főigazgató en­nek ellenére úgy vélte: ha a tb bevételei az eddigiek szerint alakulnak, szeptemberig bizto­san nem kell pótköltségvetést készítenie a biztosítónak, amelynek idei költségvetését egyébként most pénteken fo­gadta el az Országgyűlés. Az egészségügyi vezetőket többen faggatták a tervezett tb- járulékcsökkentésről is. Sándor László szerint két-három száza­lékos csökkentés nem jár feltét­lenül új térítési díjak bevezeté­sével, ez csak 10 százalék körül válik szükségessé. Csereháti ufó: légköri szonda, meteorológiai léggömb vagy...? Csillagász és ufológus a rejtélyről A napokban négy csereháti község - Szakácsi, Tömör, Lak és Selyeb - fölött körülbelül egy órán át lebegett az éjszakai ég­bolton egy 30 méter átmérőjű, erős fényt sugárzó objektum. A csészealj formájú, ismeretlen tárgyon ablakokat láttak, ezeken át bocsátott ki magából fényimpulzusokat. A repülő csészealj időnként oldalozó mozgást végzett, majd egyik pillanatról a másikra eltűnt. A nagy feltűnést keltett égi tü­nemény kapcsán Pusztai Sán­dor, az UFO Magazin főszer­kesztője munkatársunknak el­mondta: nem egyedi esetről van szó. Már ebben az évben is több tucat hasonló jelenséget lehetett megfigyelni hazánkban; legna­gyobb számban Észak- és Ke- let-Magyarország légterében. Tapasztalati tény, hogy nagy hőingadozások idején aránylag gyakran játszódnak le szokatlan légköri jelenségek, ezek mint­egy 20 százalékának eredetére és mibenlétére azonban nincs magyarázat. Ez utóbbi kategóriába tarto­zik például a körülbelül két hó­nappal ezelőtti eset, amikor a dunakeszi repülőtéren 15 darab madár szerű piktogramot fedez­tek föl, s ugyanazon a napon - szintén Dunakeszi fölött - nagyméretű fénygömböt észlel­tek. Nem lehet tehát kizárni idegen civilizáció küldötteinek látogatását. Csakhogy az ennek bizonyításához szükséges ko­moly vizsgálatokhoz pénz kel­lene, nem is kevés - mondja Pusztai Sándor. A csereháti jelenséget csilla­gászati szakemberek nem kommentálták. Az Akadémia Csillagászati Kutatóintézetében azonban újólag leszögezték: mindeddig semmiféle bizonyí­ték, megalapozott tény vagy adat nincs, ami arra utalna, hogy idegen űrlények lennének földünkön. A különféle megfi­gyelésekről utólag többnyire az derül ki, hogy meteorológiai fényjelenséget, illetve léggöm­böt, esetleg felső légköri szon­dát véltek ufónak a szemtanúk. Hozzátették: ha valóban isme­retlen eredetű, azonosíthatatlan tárgy tűnne föl, az intézet ala­posan megvizsgálná a jelensé­get - vállalva természetesen ennek költségeit is. (Takács) * A titoknak egyébként amatőr ufókutatók és riporterek is nyomába eredtek. A Mai Nap munkatársa a négy községtől mintegy 10 km távolságban levő Encsen vélte megtalálni a rejtély nyitját: az ottani diszkó tulajdonosa nemrég nagy telje­sítményű, úgynevezett fényá­gyút szerzett be, s a kérdéses időpontban működtetett. A számítógép vezérelte szerkezet vibráló fény csóvái tükröződhet­tek a falvak fölött a felhőkön. Don-kanyar: fejfák magyar katonatemetőkbe Újabb öt, Don-kanyar környéki, második világháborús ma­gyar katonatemető rendbetételére utazott el tegnap a sírok gondozására létrehozott Fényeslitkei Alapítvány küldöttsége. Ezúttal Kamenyka, Osztrogozsszk, Szaguny és Sztara Nyi- kolszkoje egykori honvéd sírkertjébe kerül címeres fejfa. Az ötödik helyszínt később je­lölik ki, az alapítvány és az Oroszországi Pravoszláv Egy­ház vezetőinek kosztamarovói tárgyalásán. A megbeszélésen - a tervek szerint - megállapodást köt az alapítvány és az egyház egy- egy templom építésére. Az el­gondolás az, hogy a magyar imaház Kosztamarovónál épül fel 1996-ban. A pravoszláv egyház területet bocsát rendel­kezésre, továbbá biztosítja az építőanyagot, valamint segítsé­get nyújt a munkálatokban is. A templom olyan ökumeni­kus imahely lesz, ahol a máso­dik világháború magyar áldoza­tainak hozzátartozói méltó kö­rülmények között róhatják majd le kegyeletüket, s emlé­kezhetnek a messze idegenben elhunyt családtagjaikra. A pravoszláv egyház Ma­gyarországon - az elképzelések szerint Budapesten - építhet templomot a Fényeslitkei Ala­pítvány támogatásával és segít­ségével. Az imaház alapozását 1997-ben kezdik meg. A terek szerint még abban az évben fel is szentelik a létesítményt. Bezárt a Pécs Expo. Öt­venezer látogatója volt a beruházási és fogyasztási javak 16. alkalommal meg­rendezett, legnagyobb du­nántúli nemzetközi vásárá­nak. A látogatók szavaza­tai alapján az expo közön­ségdíját a Pick Szeged Rt. kapta. A Yintour '95 borászati és idegenforgalmi szakkiállítás borminősítő versenyén az Arany Pelikán Díj arany fo­kozatát a Villányi Szőlő- Bor Kft. siklósi olaszriz- Iingje és Bock Tibor simon- tomyai kékfrankosa kapta. Kádár Jánosra emlékez­tek halála 6. évfordulóján a Munkáspárt szombati poli­tikai nagygyűlésén, a Kere­pesi úti temető korábbi munkásmozgalmi parcellá­jában. A volt állampárt egy­kori első emberének sírjánál koszorút helyeztek el több baloldali párt és szervezet képviselői. Az Érdekegyeztető Ta­nács munkaadói oldala azt kéri a kormánytól, hogy bo­csássa mielőbb rendelkezé­sére azt a tanulmányt, amely a március 12-ei stabilizációs intézkedéseknek a gazdál­kodók jövedelempozíciójára gyakorolt hatásáról készült. Az ÉT munkaadói oldala ugyanis a hatásvizsgálat eredményétől teszi függővé hogy a napirenden lévő bér- tárgyalásokon milyen állás­pontot képviseljen arról, le- het-e bért emelni az idén vagy sem. Farkas Bertalan dandár­tábornok, az első magyar űrhajós avatta fel a Puszta­család mellett létesült, kis- motoros gépek fogadására alkalmas repülőteret. A 200 hektáros területen felépült egy ezer négyzetméter alap- területű hangár is, ahol 30 kismotoros repülőgép fér el. Járadékemelés Kormányrendelet született az életüktől és szabadságuktól - politikai okokból - jogtalanul megfosztottak után járó illet­ményről. A tavalyi 15 ezer he­lyett ezentúl 18 750 forint alapösszeget folyósítanak a jogosultaknak. A járadék alapösszegét az érintettek korának és szabad­ságvesztésük időtartamának arányában felszorozzák. A kormány a 25 százalékos emeléssel a járadékok értékál­lóságát kívánta megőrizni. Az emelés visszamenőlegesen, január 1-jétől érvényes. Országos közlekedésbiztonsági ellenőrzést tartottak a két végén. Szombaton 1 322 alkalommal tettek szabálysértési feljelentést, 6 608 személyre mintegy 6,6 millió forint helyszíni bírságot szabtak ki a rendőrök. fotó: feb/bodó gábor Életet adnak az éveknek. A Nyugdíjasklubok Országos Szövetsége Budapesten avatta fel az ország első nyugdíjasparkját. Szeretnék, ha a példát másutt is követnék, és a nemes kezdeményezés országos akcióvá terebélyesedne. fotó: feb/bodó Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom