Heves Megyei Hírlap, 1993. április (4. évfolyam, 76-99. szám)
1993-04-05 / 79. szám
HÍRLAP, 1993. április 5., hétfő HEVES ÉS KÖRZETE 5. Gáz, tb-választások, szociális törvény Szakmai nap Átányban Várják a gyerekeket A tavaszi szünetben is naponta nyitva tart a hevesi gyermek- könyvtár. Lehetőséget teremtenek arra, hogy folyamatosan ifjúsági filmeket nézhessenek, feldolgozhassák az általános iskolákban előírt kötelező irodalmi olvasmányokat az érdeklődő kisdiákok. Újabb színházi busz Szolnokra A hét végén — szombaton — ismét autóbuszt indítanak Hevesről Szolnokra, a Szigligeti Színházba. A baráti kör tagjai — negyvenhetén — megtekintik „A dollárpapa” című vígjátékot. A résztvevők délután 5 órakor indulnak a Móricz Zsigmond Művelődési Központ elől. Meglepetéssel szolgálnak Nap mint nap különböző meglepetésekkel várják a hevesi fiatalokat — a tavaszi vakáció ideje alatt — a város gyermekházának dolgozói. Délelőttönként videofilmeket vetítenek, délutánonként pedig — a közelgő hús- vét jegyében — tojást festenek, nyuszikabalákat, illetve tojástartót készítenek filcből és papírból. Űrhajózás, sugárbiológia Április 9-én, délután 5 órakor Törőcsik Mihály sugárbiológiai kutatásairól tart előadást a hevesi művelődési házban, az azt követő héten pedig — április 16-án 3 órától — Farkas Bertalan kutató-űrhajóssal találkozhatnak ugyanitt azok, akik érdeklődnek a témakör iránt. Az elmúlt hét második felében úgynevezett szakmai napot tartottak az átányi polgármesteri hivatalban. Ezen a térség közigazgatási szakemberei, polgár- mesterei gyűltek össze: Hevesről, Tiszanánáról, Kisköréről, Kömlőről, Tenkről, Erdőtelekről, Átányból, Tarnaszentmik- lósról, Pélyről, valamint Heves- vezekénybői azért, hogy aktuális kérdésekről tárgyaljanak. A megbeszélésnek napirendjén szerepeltek a társadalombiztosítással kapcsolatos teendők, a szociális törvényből adódó feladatok, a hét település által megvalósuló gázprogram ügyei, valamint a különféle pályázati lehetőségek. A települések vezetői mellett a tanácskozáson részt vett több irodavezető is, akik a megyei ön- kormányzatot képviselték, de jelen volt űr. Vass Géza, megyei főjegyző is. Egyelőre csak tejre, kenyérre futja Szűkös a Tárná menti emberek pénztárcája Mintegy tízezer ember napi élelmiszer- és iparcikk-ellátását szervezi a Tárnáméra és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Boconád, Tarnazsadány, Tárnáméra, Tarnaörs, Erk, Zaránk és Alatka-csárda lakói fordulnak meg leginkább a szövetkezet üzleteiben, vendéglátóegységeiben. Tavaly rendkívül nehéz évet éltek meg, s ez a „mélypontot” jelentette. Bíznak abban, hogy az idén már előbbre jut az áfész. Ez tükröződik azokban az elképzelésekben, amelyekről Besenyei Ferenc elnökkel beszélgettünk. — Mi jellemezte a szövetkezet tavalyi gazdálkodását? — A munkánkra erőteljesen rányomta bélyegét a térség helyzete. Itt, a Tárná mentén is tovább növekedett a munkanélküliek száma. Ennek hatására csökkent a lakók vásárlása, miután mé| szűkösebbek lettek a pénztárcák. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy erőfeszítéseink ellenére is a tervezett háromszázmilliós árbevételből csak 250 millió teljesült. Ennek zömét — 140 millió forintot — az élelmiszerek és a vegyi áruk értékesítéséből értük el, a többit pedig a vegyes iparcikkek, valamint a ruházati cikkek eladásából. 1991-hez képest különösen nagy volt a visszaesés a tartós fogyasztási cikkek, így a rádiók, televíziók, videomagnók, hűtőszekrények értékesítésénél. De nagyon kevés ruhát, cipőt vásároltak az erre lakó emberek. Miután a költségeink, valamint a közterhek erőteljesen növekedtek az elmúlt évben, ezeket az árbevételünkké,! nem tudtuk ellensúlyozni. így minimális veszteséggel zártunk. — Hány egységet működtetnek az említett hét községben ? — Harminchárom ABC-t, vegyesboltot, kisáruházat és hagyományos kiskereskedelmi egységet. Ezek mellett nyolc vendeglátóhelyet bérleti formában, továbbá három melegkonyhát, presszókat és italboltokat is. A hagyományos keretek között négy működik. Megszerveztük a fűtőolaj, valamint a palackos propán-bután gáz értékesítését is, hiszen van rájuk igény ebben a térségben. — Úgy tudjuk, hogy csökkentették a létszámot. — Sajnos, erre kényszerültünk. Március végéig tíz dolgozónktól kénytelenek voltunk megválni. Ezek többsége bolti kiszolgálóként tevékenykedett. — Milyen elképzelésekkel indították az idei esztendőt? — Látva a tavalyi „mélypontot”, ebben az évben sem lesz pénzünk fejlesztésekre. Mégis abban reménykedünk, hogy a múlt évi gondjaink nem ismétlődnek meg. Ennek elkerülésére többféle intézkedést is tettünk. Az állandó költségeinkkel számolunk, de másban rendkívül szigorú takarékosságot vezettünk be. Erre az évre 260 milliós árbevételt terveztünk, amennyiben sikerül elérnünk, akkor kevés nyereségre is számíthatunk. Miután Erken, Zaránkon, Tar- naörsön vezetik a gázt, így azokon a településeken levő üzleteinkben is szeretnénk a korszerű fűtést megoldani. — Az elmúlt években a térség három fogyasztási szövetkezete összefogott, és támogatja egymást. Ez továbbra is megmarad? — A tarnamérai, a hevesi és a ludasi áfész ebben továbbra is érintett. Sőt örömmel mondhatom, hogy az idén ezt a kapcsolatot tovább bővítjük. Heves megyéből hét, és ezek közül az itteni három térségi fogyasztási szövetkezet tagja lett a szolnoki székhelyű Tiszacoopnak. Ez közvetít abban, hogy szállítóinkkal kedvezőbb feltételeket alakítsunk ki az egyes termékek beszerzésére nagykereskedelmi áron. Ebben nagy lehetőséget látunk helyzetünk javítására.Mentusz Károly Alföldi fóliások Szűkebb hazánk déli, alföldi részén, a Hevesen és térségében levő településeken ilyenkor a tavaszi képhez szorosan hozzátartoznak a fóliasátrak. így van ez most is, ezt láthatják az arra járók a házak mögötti kertekben, a falusi portákon. Többségüket márciusban húzták fel, bár ez a szokásostól későbbi kitavaszodás miatt kissé elhúzódott. Tulajdonképpen a magántermelők házainál találni a fóliákat, miután az utóbbi években — anyagi okok miatt — a minimálisra csökkent a nagyüzemiek aránya. A gázolaj árának robbanásszerű emelkedése ugyanis ezt ma már nem is teszi lehetővé. A magánportákon viszont kevés ráf ütéssel gazdaságossá tehetik a fólia alatti termelést. A sátrakban elsősorban korai — hidegtűrőbb — salátát, zöldhagymát, retket nevelnek. Ezek mellett paprikát, paradicsomot, uborkát is, amelyekből primőr lesz. Természetesen a palántázókra is gondolnak, és a magról nevelt parányi növényeket szabad földbe ültetik majd ki. Vélemények szerint az alföldi falvaink fóliásai akkor lesznek eredményesek az idén is, ha versenybe szállnak különösen a Szentes környéki zöldségesek terményeivel, valamint a hazai piacokra behozott holland és spanyol paprika, illetve paradicsom áraival. Ezért igyekeznek majd a saját szükségleteiken túli mennyiséget értékesíteni. Ezt a fóliasátrat is nemrég állították fel a kertben (Mentusz Károly felvétele) HOLLAND CSEREPESVIRÁG- KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 1993. április 7-10. között az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán. A BEMUTATOTT VIRÁGOK MEGVÁSÁROLHATÓK W-40 "/„-hal OLCSÓBBAN Nyitva: 9-18-ig. Üzleti partnerek jelentkezését is várják, k ______________________J ' Dr. Varga Éva N állatorvos kisállatrendelőjét megnyitotta. Rendelési idő: hétköznap 17.30-18.30-ig Teljeskörű állatorvosi ellátás Eger, Mikes K. u. 36. Tel.: 316-892 v_______________________/ íK IOSZí [teher: EGER 11—20 t-lg vállalja bútor, homok, sóder, beton, tüzelőanyagok, | fa-, raklapos áruk stb. szállítását! Erdőtelek Idegenforgalmi látványosság is a helyi templom A turista számos idegenforgalmi, kulturális látnivalót talál Erdőtelken. Nemcsak a híres arborétumot, valamint a parkban álló kastélyt érdemes felkeresni, hanem a maradandó élményt nyújtó régi római katolikus templomot is, amely a község központjában hívja fel magára a figyelmet. Az itteni plébániáról az első feljegyzés egyébként 1332-ből való: a pápai tizedjegyzékben tesznek említést egy bizonyos Gumbrat plébánosról. Az építmény valószínűleg egy régebbi, középkori maggal is rendelkezik, ám a mai formáját akkor nyerte el, amikor —1748 és 1752 között — Buttler Lajos gróf felépíttette az egyhajós barokk templomot. Aki arrafelé jár, ne mulassza el megnézni. Érdemes. (Fotó: Gál Gábor) Megjelent a Kömlő Népe Tiszanánán is jól jött az eső Földben a kora tavasziak A napokban megjelent a „Kömlő Népe”, a falu községpolitikai folyóiratának legújabb száma. Az első oldalon induló beszélgetés — amelynek alanya Czakó Ferencné, a település ön- kormányzati jegyzője — többek között ismerteti a hivatali apparátus felépítését, s azt, hogy milyen gondok vannak a segélyezésben. A „Kömlői dokumentumtár” ezúttal az 1857-es esztendőt veszi górcső alá, ebből megtudhatjuk: „...a gyermekek részéről az oskolák látogatása felette gyéren történik...”A „Kömlőtörténete” című sorozat a hetedik részéhez érkezett: ezúttal a helyi urbáni- umról, a robotról tudhatnak meg bővebbet az érdeklődők. Praktikus tanácsokkal szolgál a „Törvénytár” elnevezésű rovat, amelyben az 1993. évi II. törvényből idéznek, ez egyébként a földrendező és a földkiadó bizottságokról szól. A lapban az idei Challenge Day (Kihívás napja) játékról is szó van, míg az utolsó oldalon az olvasók megtudhatják: miről tárgyal az önkormányzat, s hogy lesz-e gazdakör Komlón? A március végi csapadéknak örülnek a tiszanánaigazdák is. A száraz, téli hetek után jól jött a nedvesség-utánpótlás. Annál is inkább, miután még az eső előtt elvetették a kora tavaszi növényeket a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet földjein. Godó Lajos elnök arról beszélt munkatársunknak, hogy március első felében 520 hektáron vetettek tavaszi árpát, 110 hektáron fénymagot, ötven hektáron pedig zabos bükkönyt takarmánykeveréknek. Ezek mellett nitrogénoldatos fejtrágyát kapnak a 2120 hektá- ras őszi búzavetések. Az idei kenyérnekvaló egyébként hótakaró nélkül is jól telelt. Fejlettsége ugyan elmarad a naptári időhöz képest, de arra számítanak, hogy kedvező időjárás esetén minden bizonnyal pótolja a lemaradást a gabona. A közelmúltban homokvihar vonult végig Tiszanánán, amely megtizedelte a búzát. Emiatt kénytelenek voltak kilencven hektáron árpával „felülvetni” a kipusztult területet. Természetesen most áprilisban sem lesz megállás. Az elképzelések szerint folytatódik a vetés a cukorrépával 250, valamint a napraforgóval 530 hektáron. A répamagvak földbe juttatásához már az elmúlt napokban — bérmunkában — segítséget nyújtott a. füzesabonyi, valamint a kömlői szövetkezetnek. Azt tervezik, ha a termőföld kellően felmelegszik, a kukoricát is elvetik 960 hektáron. Ehhez a nádudvari KITE Rt. az idén is szakmai segítséget nyújt. Egyébként az említett terület több mint felén öntözött körülmények között úgynevezett szuperintenzív termelést valósítanak meg. Különben a tavaszi munkákhoz szükséges anyagok finanszírozásához a tiszanánaiak is várják a bankok kedvezőbb hozzáállását és kedvezményes hitelét, amely jelenleg hiányzik. Heves: polgárőrök közgyűlése Nehéz helyzetben... Nemrégiben ültek össze a hevesi polgárőrök. Az eseményen jelen volt többek között dr. Fran- csics Ottó r. őrnagy, városi rendőrkapitány és Nagy Sándor, a város polgárvédelmi parancsnoka. Először Farkas István, a polgárőrök elnöke számolt be a tavalyi évről, s elmondta: az egylet létszáma rohamosan csökkent, a pénzügyi támogatások elmaradtak, s így a helyzet válságossá vált. Ez mindenképpen baj, mert a város .közbiztonságának javítása elengedhetetlen. Berényi István, az Országos Polgárőr Szövetség elnökségének munkájáról adott tájékoztatást: ebben hangsúlyozta, hogy az önsegélyző alapítvány fontos szerepet tölthet be a polgárőrök biztonságának megteremtésében, hiszen támogatni tudja például a balesetet szenvedett társaikat. Réz Tibor, az OPSZ Heves Megyei Bizottságának elnöke elmondta: a megyében 58 szervezet létezik, az anyagiak igencsak szűkösek, bár jó hír volt, hogy a megyei rendőr-főkapitányság átadott egy személygépkocsit számukra. Szólt arról a kerekasztal- beszélgetésről is, amely a város közbiztonságának helyzetét tárgyalta. A polgárőr-egylet vezetése, a rendőrség, a polgári védelem, valamint a polgármesteri hivatal vezetői megállapodtak abban, hogy erősíteni kell a polgárőrség tevékenységét. Dr. Francsics Ottó az egylet és a rendőrség kapcsolatát jónak ítélte, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a belügyminiszter ígérete szerint jövőre emelni fogják a rendőrség létszámát, ám a gondokat most kell megoldani, és ennek érdekében mindenkinek a támogatására szükség van. Összehasonlításként elmondta, hogy egy korszerű nyugat-európai rendőrségnél 2-300 lakosra jut egy rendőr, nálunk pedig 600-ra. A. Bűnmegelőzési Alapítvány feladatai között említette a polgárőrség támogatását, de sajnos az anyagi nehézségek miatt nem jut túl sok erre a célra. Nagy Sándor nagyobb hírverést javasolt: azt, hogy az egylet működésével és gondjaival ismertessék meg a közvéleményt. Javasolta, hogy további rádiókészülékeket szerezzenek be, felajánlotta azt is, hogy ha kell, egyenruhával támogatják a polgárőröket. A tagság képviselői kifejtették: fontosnak tartják a város közbiztonságának javítását, s mindezért vállalják a társadalmi tevékenységet. Hangsúlyozták, meg kell nyerni a különböző cégek támogatását, aktív tagokat kell toborozni, hogy tovább működhessék a polgárőrség. Hiányolták az erkölcsi megbecsülést is, hiszen a meghívottak — például az önkormányzat, a vállalkozók, akik a megalakuláskor ott voltak — most még megjelenésükkel sem tisztelték meg az egylet közgyűlését. Többen is kifejtették, hogy a legfontosabb a rendőrség megerősödése, hiszen — ha bármi történik — nekik kell intézkedniük. Ezért aztán támogatták a rendőrség létszámának növelését, a helyi takarékszövetkezet pedig felajánlotta támogatását: a továbbiakban — lehetőségeihez mérten — is segíti a hevesi polgárőrök munkáját, akik a város érdekében és nyugalmáért ténykednek.
