Népújság, 1986. szeptember (37. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. szeptember 13., szombat 7 Dohnál Tibor kiállítása a Gyöngyösi Galériában Több okból jelentett ■ eseményt anyaga, mely két évtized képi termését összegzi, szívós haladását és fejlődését igazolja. Mindez azért jelentős, mert festői indulása is számottevő volt; ahhoz viszonyítva emelkedett magasabbra. Avval is. hogy váltott és csupa újdonsággal jelentkezik, de ennél lényegesebb a minőségi változás. az, hogy felmérve képességeit, lehetőségeit, vágyait, az önismétlések után- mondása helyett új vizuális rendszert alkotott. Magának és ezáltal képzőművészetünknek is. Megtette attól függetlenül, hogy már a nyitány is tisztességes értékeket mutatott. Számos önálló és csoportos kiállítás és külföldön, díjak és elismerések; mindez életének csak külső héja. épp úgy, mint a nem kívánt „szívzörej’'. De éppen ezek előrehaladásáról és kö- vetkezetésségéről is tanúskodnak. Az könnyebb választásnak bizonyult volna, hogy megelégedjen elért eredményeivel, vagy új ösvények felé forduljon felderítésre? Az utóbbit választotta — bátran és megalkuvás nélkül. Annál inkább is megtehette. mert első művei is sorsokat, drámákat, általános emberi önarcképeket tartalmaztak. Nosztalgiákat is hordozó emblematikus összegzések voltak e képek a rajzi leírások hálózatában. Mégis döntenie kellett Dolináinak, hogy merőben új vizuális nyelvet teremtsen, vagy a formák európai neologizmu- saihoz csatolja a maga változatát. Ismét helyesen döntött, mert a teljesen egyéni nyelv csapongást eredményezett volna és anakronizmust; igy talált magának új, friss szigetet saját képi szókincsével abban az új képi rendszerben. mely a világ képzőművészetének sokak által épített és egyengetett nyelvújítása. A létrehozott művekkel Dohnál Tibor is ebbe az új. teremtő csoportba tartozik. Mindehhez sorsának meghatározó és ki nem számítható elemei csatlakoztak — formához az eszme, a gondolat, a szenvedély és a megnyugvás —, művészethez az élet. Ez is komplex a maga nemében. És még valami. a szervezet nem kívánt feleselése, mely a harmóniában drámai helyzet — s így együtt a sajátos és ismételhetetlen Dohnál-mű- vek karaktere. A képi megújulás a családi béke, gondok és riasztó „szívhangok" nyomán keletkeztek ezek az elmúlt esztendőkben. Mindez azonban az alkotások példás tisztaságú egyszerűsítéseiben alig vehető észre, annál is inkább, mivel szerzőjük éppen harmonizált külalakkal rejti a belső megrendülést és félelmeket. Mi a tette valójában? Az. hogy a festményei társaságában textilképeket, plasztikákat is találunk ciklusokba tömörítve? Kétségtelen, ez a sokoldalúság is érték, de nem ez a döntő, hanem az, hogy a mértani fegyelem integrációja egyszerre tartalmazza müveiben az ősemberi rácsodálkozás egyediségét és az új természettudományos világképet. Képi közmondásokkal, mindenre és mindenkor érvényes jelekkel. melyeknek különlegessége. hogy grafikai lapiain. textiljein. festményein, plasztikáin egyaránt szervesen összetartoznak, egységes szemléletmódot tartalmaznak. Ez egyedi és példásan előremutató tett és eredmény. Közösségi fontosságú, hiszen Dohnál Tibor plasztikái hasznos és használható (!) kezdeményezések a lakótelepi monotónia sürgős megszüntetésében is, mely világprobléma. Ezen a kaptatón művei nemcsak „új etűdök”, hanem képi szimfóniává érlelődnek; elemzései a szintézis igényével és komolyságával járulnak hozzá a képzőművészeti horizont új távlataihoz. Losonci Miklós A Budapesti Művészeti Hetek televíziós produkciói Több új tévéfilm, drámai produkció. valamint hangverseny-közvetítések és zenei összeállítások gazdagítják a televízió műsorát a Budapesti Művészeti Hetek idején. Az új darabok között lesz Müller Péter Szomorú vasárnap című drámájának té- véváltozata. A két világháború közti időszakot idéző történet főszereplői Bodrogi Gyula. Voith Ági, Horváth Gyula. rendezője Sándor Pál. Á darabot október 3- án sugározza a tévé. Október 10-én láthatják a nézők Katona József Jeruzsálem pusztulása című drámáját, amelyet Spiró György állított színpadra. Katona e történelmi drámájában — a Bánk bán irodalmi előzményében — az idegen elnyomók és a hazafiak szembenállásának, a hatalom és az egyén viszonyának témáját dolgozta fel. A hiteles történelmi háttérre épülő tragédia a televízió és a zalaegerszegi színház közös produkciójában elevenedik meg, rendezője Ruszt József. Vészi Endre 70. születésnapját köszönti az a portréfilm, amelyet október 12-én tűz műsorra a tévé. Az egyórás összeállítást — amely feleleveníti az író életútját és alkotásait — Gábor Pál rendezte; közreműködik Módi Szabó Gábor és Moór Marianna. A Radnóti Színpad Szép Ernő és a lányok című nagy sikerű darabjának tévéváltozatát Bálint András rendezésében és főszereplésével október 22-én sugározzák. Szép Ernő prózai írásai, versei és dalai alapján készült a produkció, amely felidézi az író pályáját, s a két világháború közti Budapest világát. Szomory Dezső 1916-ban irt Hermelin című drámáját Gothár Péter rendezte képernyőre. Az önéletrajzi ihletésű darab főbb szerepeit Básti Juli, Pogány Judit, Lázár Kati és Máté Gábor alakítja. A tévéjátékot október 31-én vetítik. Október végén tűzik műsorra a Győri Balett tánc- oratóriumának, a Jézus, az ember fiá-nak tévéváltozatát is, amelyet Liszt. Soszta- kovics és Xenakis zenéjére Markó Iván -koreografált. A Budapesti Zenei Hetek nyitóhangversenyének közvetítése mellett külön ösz- szeállítással jelentkezik a televízió az őszi zenei seregszemle idején. Az október 20-i Zenehétfó műsorában egyebek között Mihály András Les Preludes-elem- zését. valamint a Liszt Ferenc munkásságának magyarországi emlékeiről és a Liszt-múzeum megszületéséről készült dokumentumfilmet. továbbá a nyolcvan- éves Doráti Antallal felvett zenés beszélgetést láthatják. hallhatják a nézők. A Zenehétfő stúdióvendége Forrai Miklós, a Liszt Ferenc Társaság főtitkára. Doráti Antal karmester és Batta András zenetörténész, műsorvezetője Czigány György lesz. A lámpagyűjtő Borús Ferenc Kisújszállásról származott el; visszajártában. 1962-től kezdte el összegyűjteni a szűnöben lévő hagyományos tanya világ értékeit: a lámpákat, a köcsögöket. A hobbinak indult gyűjtőmunka mára múzeumhoz jutott: Zsámbé- kon, az idegenforgalmáról nevezetes faluban egy egész parasztházat adott a tanács a lámpamúzeum céljaira. Látszólag haszontalan kuriózum e múzeum, mégha kultúrhistóriai értéke vitathatatlan is. Am ha meggondoljuk, hogy a nem csekély anyagi áldozatot egy év alatt behozta a filmekhez kölcsönadott lámpák bérleti dija, és azóta is évi több százezer forintot jövedelmez évente, úgy már nehéz lenne kéz- legyintéssel elintézni a hasonló kezdeményezéseket. Akár megyénkben is... fFotó; Köhidi lmre) Ásatások Tapolcán A Tapolcai Városi Tanács és a Bauxitbánya Vállalat támo gatásával két éve folytatnak ásatásokat Tapolcán, a veszprémi Bakony Múzeum régészei. Épiiletmaradványok bizonyítják, hogy a meleg vizű Malom-tó partján már a római korban éltek emberek. Később, az Árpád-korban az épületek elhagyatottá váltak. A templomot a XV. században tcmplomerőddé bővítették. A régészek most ezt a területet kutatják (MTI-fotó: Arany Gábor felvétele — KS) Nyelvhasználati hökkentmények Közleményünk címében szereplő hökkentmény szóalakot Illyés Gyulától kölcsönöztem: „Hozzáedzödött a nyelvészeti hökkentmé- nyekhez” (Naplójegyzetek 286.). Újságjaink, folyóirataink rendszeres olvasói is kénytelen-kelletlen hozzáedződnek azokhoz a nyelv- használati hökkentmények- hez. amelyek gyakran egészen váratlanul jelentkeznek egv- egy szövegrészletben. Az olvasó a pillanatnyi meghökkenés ámulatából kizökkenve, érzékelni képes azt a felismerését, hogy az egyre gyakrabban jelentkező nyelv- használati hökkentmények nem az olvasók öncélú meg- hökkentésére szolgáló nyelvi formák, nem is szélsőségesen túlzó nyelvi ínyencségek. hanem sajátos stilá- ris kulcsszerepet vállaló nyelvi lelemények. Hogy mennyire változatos típuskülönlegességekkel találkozhat a nyelvi, nyelv- használati finomságokra is érzékeny olvasó, arról néhány jellegzetes példánk is tanúskodik. A játékos, tréfás és az egészséges humorral ironizáló mondanivalót és közlési szándékot színesítő nyelvi hökkentmények mind hangzásukban, mind fogalmi értékükben valóban kulcsszerepet vállalnak ezekben a szövegrészietekben: „A győrffysta. a petö- fista és egyébista nagyfiúk ellenőrként vetődtek közénk" (Élet és Irodalom. 1986. júl. 18.). — „A Queen pesti koncertjén egv csöppet sajnálkoztam is: hol marad már a tombolát" (Élet és Irodalom. 1986. aug. 1.). Mai nyelvhasználatunkban éppen szokatlanságukkal hökkentik meg az olvasót az egyébista és a tombolát képzett formák. A gépen- tyü. a csotrogány. nyelvi hökkentyük már nemcsak a vidámság és a kedélyesség érzékelésére alkalmas nyelvi alakulatok, hanem a kajánkodás, a kárörvendö rosszmájúság szándékáról is árulkodnak ezekben a szövegrészietekben: „Amolyan csotrogány (rozoga, lerobbant teherautó) fújtat mellettünk” (Észak-Magyaror- szág. 1986. júl. 14.). —„Van is neki olyan kattogó gépen- tyűje, amit jobb boltokban arra használnak, hogy oda- ikattintsák az újdonat új árakat” (Élet és Irodalom. 1986. jún. 27.). Egyre gyakrabban kerül az olvasók szeme elé néhány olyan nyelvi hökkentmény, amely nyelvi karikatúraként finom iróniát is közvetít; „Ilyenek ezek a film körül repkedő tündi- bündik” (Színházi kritikából Kritika. 1986. 7. sz. 39.). — „Az ilyen tetye-tötye falusi vénasszonv még nem látott ilyen gyönyörű kaktuszokat" (Magyar Nemzet, 1986. júl 9.). Áz idézett nyelvi formák eredetüket tekintve a népi nyelvhasználatban gyakori s a melléknévvé formált keresztnevek sorába is beilleszthetők: totya-pah (lusta, lomha ember), tatyó- ka-péter (mafla, bamba) stb. A nyelvhasználati hökkent- mények sajátos típusaként számoljuk el a sokszor feleslegesen és öncélúan felhasznált szokatlan és meglepő rövidítéseket is: ..Befejezték a röpis lányok, vasárnaptól jönnek a kézisek" (Népsport, 1986. iúl. 14.). — „Nyugisán álljuk a sort a göngyölegek visszaváltására” (Észak-Magyarország 1986. júl. 7.). Azt sem tartjuk véletlennek. hogy éppen mindennapi visszásságaik jellemzésére nap mint nap egyre szaporodóban vannak azok a nyelvhasználati hökkentmények, amelyek a sajtó nyelvhasználatának hatására már a beszélt nyelvben is fel-feltünnek. Dr. Bakos József Mindennapi nyelvünk
