Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 4., szombat GYÓGYTORNA, GYÓGYFÜRDŐ, GYÓGY-IDEGEN- FORGALOM Egészségkeresők a reumaosztályon A Török fürdő épülete a strand felől (Fotó: Szántó György) SOS GYERMEKFALU Nevelőanyák — főhivatásban A történet a közelmúltból való: mankóval érkezett egy beteg ember a Heves megyei kórház reumaosztályára. Már családtagjai sem bíztak abban, hogy az illető valaha is bicegés nélkül járhat. A négyhetes kezelés után — amelyben szerepelt gyógyfürdőzés, gyógytorna — a hajlott korban lévő férfi a saját lábán távoz.ott. A mankókra már nem volt szüksége. Csoda történt volna? Aligha. A tudatos orvosi beavatkozás és az osztályhoz tartozó Török fürdő vize megtette hatását. A fürdő épületének egyes részei a tizenhetedik században, Arnaut pasa idejében készültek. A legnagyobb medencében most is nagyon sokan keresik a gyógyulást. Ezekben a délelőtti órákban asszonyok, lányok nyüzsögnek itt, a legtöbben tornáznak is, maguknak diktálva a ritmust. Közöttük végzi a gyakorlatokat Bagó Károly- né is, aki immáron harmadik alkalommal kapott ide beutalót. — Porckopásom van — mondja. — Derekam, kezem, lábam fáj már régóta. Ráadásul nemrégiben elcsúsztam és megütöttem a bal karom. Gyöngyösről jöttem, három hetet töltök majd itt, a fürdés, az orvosi kezelés eddig minden egyes alkalommal használt, három-négy hónapig teljesen megszüntette a fájdalmaim. Ha újra visszatérnek a gyötrelmes órák örömmel feküdnék be ide. Sajnos annyian várnak a sorukra, hogy csak kétévenként jöhetek szóba. — Osztályunk 48 ágyas, de ezek mellé még négyet- ötöt mindig elhelyezünk — mondja dr. Bereczky János osztályvezető főorvos. — így is sok a várakozó. Egerben szakrendelésen. Gyöngyösön és Hatvanban pedig egy úgynevezett szanatóriumi bizottság konzíliumán döntik el, hogy ki az. aki ilyen kezelésre szorul, s megállapítják a sorrendet is. Mi elsősorban Heves megyeieket látunk el, akadnak olyanok is, akiket Hévízre. Harkányfürdőbe, Balfra. vagy az ORFI-ba utalnak be. a betegség súlyától függően. A kórház laboratóriumi felszereltségét mindenféle elfogultság nélkül nagyszerűnek tartom; az ortopédián ígéretes munka folyik, s a röntgenosztály is kiállja az összehasonlítást az ország bármelyik hasonló részlegével. Mindezekkel együtt pedig elő tudjuk segíteni, hogy egészségesen távozzanak tőlünk az emberek. A reumaosztályra kerülők jelentős hányada szenved az ízületi porckopás, vagy a hátgerinccsigolyák közötti porckorongok kopása miatt. E fájdalmak megszüntetésére a fürdőkezelés a leghatékonyabb. — A Török fürdő vize 29— 31 Celsius fokos — folytatja dr. Bereczky János. — Ez a hőfok a legideálisabb, hiszen nem olyan hideg, hogy a mozgásukban korlátozottak fázhatnának benne, de erősebb torna esetén sem terheli a keringési szerveket. A vízben való mozgás számtalan előnnyel jár: a betegeknek kisebb erőfeszítésre van szükségük az egyes mozdulatokhoz, az izmok is sokkal inkább ellazulnak, mint szárazon. A megfelelően adagolt gyógytorna a fájdalom megszűnéséhez vezet. A víz enyhén radioaktív, s mint minden ionizáló sugárzás, gyulladás- csökkentő. Felmérésekből tudjuk, hogy a legtöbb gerincbeteg a bányászok és az irodai dolgozók közül kerül ki: a túlterhelés, illetve a terhelés hiánya miatt. Őket az úgynevezett súlyfürdő várja itt. — Pácienseink nagy része a helytelen életmód áldozata. A térdízületi porccal a kövéreknek van a legtöbb bajuk, mert nem bírja a térdük a nagy súlyt. Hogy hányféle panasszal érkeznek hozzánk, nehéz lenne felsorolni, de ezek közül nagyon sokat korai beavatkozással könnyebben lehetne orvosolni. Osztályunk túlterheltségét enyhítené, ha az egerszaióki gyógyvíz mellett egy a miénkhez hasonló kórházi részleget alakítanának ki. így még nagyobb lehetőségünk lenne a gyógy-idegenforgalomra, amely eléggé kiforratlannak számít. Többek között amiatt is, mert tarifáink a nyugatiak számára túl olcsónak, a szocialista országokból érkezőknek pedig túl drágának számítanak. Az orvosok testreszabott kezeléssel, tanácsokkal, gyógyszerekkel segítik a gyógyulást. — Büszkék vagyunk a néhány esztendeje bevezetett új vizsgálati módszerünkre — mondja végül beszélgető- társunk. — Így pontosabban és egyszerűbben ki tudjuk mutatni a köszvényt, mint a régi eljárással. Mindezt már akkor meg tudjuk állapítani, amikor a páciens még nem is érez fájdalmakat. Kuzman Gyuláné és Dobó Jánosné fürdőkezelők, egyebek mellett masszíroznak, iszappakolást végeznek a betegek legnagyobb megelégedésére. Amikor befejezik a gyógytornát, a résztvevők tapssal köszönik meg irányító közreműködésüket. A gyöngyösi Mikházy Lászióné három hetet töltött itt. Hazakészül. — Egy éve, hogy alám tört a lábam — panaszkodik. — Azt hittem, soha többet nem állok talpra. Az itteni utókezelésemmel legalább hat hónappal megrövidült a táppénz ideje. Nagy kár, hogy egyszerre kevesen gyógyulhatnak itt. Homa János Gyermekvédelmünk több évtizedes gondja: az állam gondjára szoruló, családjuk- vesztett, elhagyott gyerekek száma nem csökken. Ma is, akárcsak két-három évtizeddel ezelőtt, több mint harmincháromezer magyar gyerek állami gondozott, intézetlakó. Minden anyagi erőfeszítés, pedagógiai figyelem ellenére nemzedékről nemzedékre valósággal újratermelődik a szülői felelőtlenségből, erkölcsi nyomorúságból származó árvaság. Mert mai állami gondozottaink legnagyobbrészt élő szülők árvái. Köztudott, hogy a családot — életünk meghatározó, első környezetét — a legkitűnőbb intézet sem pótolhatja maradéktalanul. A pedagógiai tapasztalat azt igazolja, hogy a nevelőszülői hálózatban, gyermekszerető családoknál felnövő állami gondozott gyerekek sorsa általában szerencsésebben alakul, mint akiknek — felnőtté válva — nincs kihez kötődniük. A gyermekvédelem nálunk eddig járatlan, de a tapasztalat szerint világszerte járható útja az SOS gyermekfalu-mozgalom. Ennek lényege, hogy mesterségesen felépített családokban leljenek otthont az otthontalan gyerekek. A mozgalom alapítója, Hermann Gmeiner innsbrukci professzor így fogalmazta meg módszere alapelveit: Minden elhagyott kisgyereknek elsősorban anyára van szüksége. Testvérekre, saját otthonra, szűkebb és tágabb közösségre, amelyben ugyanolyan egészséges felnőtté érhet, mint a saját családjukban felnövő gyerekek. Ezen alapelvek alapján épült fel, elsőként az ausztriai Imstben, harmincöt esztendővel ezelőtt az első, tizenöt családi otthonból álló gyermekfalu. Az első nevelőanyák már három nemze- déknyi gyereket neveltek felnőtté. Hermann Gmeiner elgondolása évtizedek alatt világmozgalommá terebélyesedett. Ma több mint hetven ország kétszáznál is több gyermekfalvában találnak újra otthont, családi kisközösséget az otthonukat vesztett gyerekek. Az elmúlt év őszén Magyarország is belépett az SOS gyermekfalu-mozgalomba, megalakult az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete. A szerződéskötést az első magyarországi gyermekfalu alapkőletétele követte a Békés megyei Bat- tonyán. Elkészültek az épülettervek. már épülnek a 6—8 gyereket és az őket anyai szeretettel vállaló nevelőanyákat befogadó családi otthonok. S ezzel a magyar- országi gyermekfalu-mozgalom újabb, fontos állomásához érkezett. Időszerű a kérdés: kik legyenek az első magyar gyermekfaluban a gyermeknevelésre igazán alkalmas és ezt a szerepet élethivatásként vállaló asz- szonyok ? Mint mindenütt a világon, nyilván nálunk is élnek olyan egyedülálló, fiatal nők, akik gyerekre vágynak, s nem csupán vér szerinti családi közösségben képzelhető el számukra ez a hivatás. Életkörülményeik úgy alakulnának számukra is vágyuk szerint, ha egymásra találnának a mozgalomban az anyára, testvérekre vágyó gyerekekkel. így ők családot, otthont kapnának, a gyerekek pedig anyaszívű nevelőanyát. Olyan 25—35 éves korú. egyedülálló, gyermektelen, gyermekszerető nők jelentkezését várják az egyesület vezetői, akik élethivatásul választják a gyermeknevelést. Akik felelősséget vállalnak 6—8 gyerekért a gyermekfalu különálló, családi házaiban. E hivatás egyetlen, alapvető követelménye az igazi gyermekszeretet. Feladatuk - ra tízhónapos tanfolyamon készítik fel a jelentkezőket A tanfolyamot sikerrel elvégzettek számára a nevelőanyái hivatás főfoglalkozást, otthont, családot és életpályát jelent. A tervek szerint 1985 szeptemberében kezdi meg életét a batto- nyai gyermekfalu. Mindazok, akik úgy érzik, szívesen vállalnák élethiva - tásuknak a gyermeknevelést, a következő címre küldjék el életrajzukat: Magyar Vöröskereszt, 1054 Budapest, V., Arany János u. 31. További részletes felvilágosítást a fenti címen az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesület vezetőségétől írásban vagy az alábbi telefonszámon kaphatnak: 313-950. Az épülő gyermekfaluban a nemzetközi tapasztalaton alapuló hazai tervek szerint olyan környezetben élnek majd otthonaikban az állami gondozott gyermekek, amelyben nemzeti hagyományaink, társadalmi viszonyaink szerint családi légkörben nőhetnek egészséges felnőtté, csakúgy, mint a saját otthonukban, vér szerinti családjuk körében nevelkedő kis társaik. R. N. HATVANÖT ÉVE TÖRTÉNT ... A Tanácsköztársaság gyöngyösi mártírjai Műszaki és közgazdasági tanfolyamok A Gépipari Tudományos Egyesület ősszel mintegy félszáz továbbképző tanfolyamot indít technikusoknak és mérnököknek. Megszervezik a továbbképzést az anyagmozgatással és tárolással. a legújabb hidraulikus berendezések, pneumatikus rendszerek üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozók számára. Előadásokat szerveznek a személyi számítógép programozásának és alkalmazási lehetőségéinek megismertetésére is. A műszaki tanfolyamok mellett számos közgazdasági továbbképző előadássorozatot állítottak össze. A Gépipari Tudományos Egyesület a munkaszervezés lehetőségeivel. a minőségellenőrzés legújabb módszereivel, az ipari termékek korszerű csomagolásával foglalkozó tanfolyamokat is indít. Gyöngyösön a Munkástanács, a direktórium és a szocialista párt „forradalmi lelke” Nemecz József volt. A megyei direktórium megbízottjai 1919. július 22-én jelentést kérték tőle a „gyöngyösi májusi ellenforradalom leveréséről és a forradalmi törvényszék halálos ítéleteiről.” Nemecz, a városháza nagy. termében felvett jegyzőkönyvben (melyet az egyik forrás szerint az egri Dobó István Vármúzeum Adattára őriz (indokolta meg a karhatalmi beavatkozás szükségességét és a szigorú intézkedéseket. Előadta, hogy az ellenforradalmárok „a város lakosságát azzal tar" tották rettegésben, hogy szabad rablást rendeltem el.” Kenyeres János huszárszázados irányításával a lovassági laktanyában fegyverkeztek az ellenforradalmárok, megtámadták a gyöngyöshalászi Vörös Őrség tagjait és lefegyverezték. Olyan helyzet alakult ki — főleg Junghancz Ferenc ingadozó magatartása miatt —, hogy „elutaztam Budapestre”. Itt értesült telefonon arról, hogy Gyöngyösön „a burzsoázia félig már uralmon van, a vörös jelvények eltűnnek és a munkásság csüggedése óráról órára erősödik”. Másnap ismét beszélt Gyöngyössel és a szerzett információk alapján cselekednie kellett: visszaállítani a proletárdiktatúrát Gyöngyösön. Ezért tért vissza a városba 60 tagú büntetőkülönítménnyel. Természetesen a fehér gárda szétszaladt. „Rögtön megindítottuk a vizsgálatot és a letartóztatásokat” — je. lentette Nemecz elvtárs. Megerősítette, hogy a forradalmi törvényszék „szabályos vizsgálatok” lefolytatása után” egyhangúlag ítélte halálra azokat, akik ellenforradalmi mozgalmak vezetésében részt vettek”. Az egri Vörös Üjság 1919. május 14-i számából tudjuk, hogy az ítéletek közül kettőt hajtottak végre, mivel négy „egész családjával megszökött”. A vizsgálat szabályosságát bizonyítja, hogy amikor a román csapatok Georgescu őrnagy vezetésével megszállták Gyöngyöst, a helyi fehérterroristák elsőként azokat fogták el, akik tanúként szerepeltek az ellenforradalmárok ellen lefolytatott pőrékben : Reiszmann Herman, gyöngyöspüspöki gazdatisztet; Zukkler Sándor magántisztviselőt; Simo Dá- vidné sz. Lax Katalin háztartásbelit; Donovár János földművest; Palcsó Antal ácssegédet és Tóth Géza mészárossegédet, akiket az Agrárbank udvarán puska- tussal félholtra vertek, akik az összetört embereket délután 6 órakor a lovassági .laktanya udvarán agyonlőtték. Kis (Buzogány) Antal napszámost. — aki vezető szerepet töltött be a földmunkások mozgalmában és tagja volt a munkástanácsnak — a fehérterroristák néhány román katonával üldözőbe vették és a pesti hídfőnél, a szőlők között lőtték agyon. A megtorlás második szakaszában letartóztatták és Egerbe szállították a városi munkástanács tagjainak egy részét. Ugyancsak letartóztatták Nemecz Józsefet, aki még az utolsó pillanatban sem gondolt a menekülésre. A letartóztatottak között volt Malicsek János is, aki 1945. december 16-án, a Gyöngyösi Néplapnak nyilatkozott szomorú emlékeiről: „Ott voltam Nemecz elvtárssal az egri börtönben. Kegyetlenül bántak velünk. Nemecz elvtársat, amikor a fehérek elfogták, vörösre mázolták, vörös papírokat aggattak nyakába és úgy vitték ki a városháza erkélyére, miközben még akkor is verték. Csupa öntudat és bátorság nézett le az arcáról” — olvashatjuk a Néplapban. Az egri ötös tanács Nemecz Józsefet halálra ítélte. A tárgyalásra Malicsek így emlékezett vissza: „amikor kihirdették Nemecz elvtárs előtt a jogerős halálos ítéletet, azt kérdezte tőle dr. Cserba Béla ügyész kíván-e kegyelmet kérni azt felelte: az önök kegyel mére nincs szükségem.” 1920 július 29-én hajtották végre az ítéletet, és az egri Hatvani-temető árkába temették el. „A kommünt éltetve, bátran halt meg” — emlékeztek vissza volt rabtársai. A felszabadulás után 1948. december 1-én díszsírhelyet kapott Nagy József mártírral együtt a megyei pártház előtt, ahol Kolacs- ikovszky Lajos mondott gyászbeszédet, akinek a fce- gyeletes aktus kezdeményezésében jelentős szerepe volt Gyöngyös város lakossága is méltóképpen megőrizte a Tanácsköztársaság mártírjainak emlékét: Nemecz Józsefről iskolát és teret, a többiekről utcákat neveztek el és emlékművet állított tiszteletükre. Nemcsak mártírok voltak, hanem hősök is, akik nevüket vérükkel örökre beírták a megye és Gyöngyös történőimébe. Dr. Horváth Mihály Gyöngyös
