Népújság, 1983. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

NÉPÚJSÁG, 1983. december 28., szerda 3. A magyar népgazdaság 1984. évi terve (Folytatás az 1. oldalról) Az egyensúlyi helyzet javítását az 1984. évi népgazdasági terv a termelés hatékony­ságának, szerkezetének és exportképességé­nek javítására, a ráfordítások csökkentésére alapozza. Előirányozza, hogy a termelésben a kivitel részaránya növekedjék, a fajlagos ^nengia- és anyag-, különösen az import- ányag-felhasználás csökkenjen, a munka ter­melékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedjék. Ennek útja egyfelől az export­célú, valamint a drága behozatalt megtaka­rító termelés dinamikus fejlesztése, másfe­lől az energia- és anyagmegltakarítást, a hul­ladékok és másodlagos nyersanyagok na- nagyobb arányú hasznosítását szolgáló prog­ramok és akciók következetes végrehajtása. E célok és követelmények megvalósítására átfogó, céltudatos és konkrét irányítási — szabályozási és gazdaságszervező — intézke­dések történnek. Segíti az egyensúlyi hely­zet javítását a belföldi felhasználás mérsék­lése is. Az 1984. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1983 : 100 Nemzeti jövedelem 101,5—102,0 Belföldi felhasználás 98,0— 99,0 Ipari termelés 101,5—102,0 Országos építés-szerelés 97,0— 98,0 Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) 100,0—101,0 Lakossági fogyasztás 100,0—100,5 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100,0 A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 180—183 milliárd forint fordítható­A termelő ágazatok fejlődése Az ipari. termelésnek 1984-ben az eddigi­nél is nagyabb mértékben kell hozzájárulnia a külgazdasági egyensúlyi helyzet javításá­hoz. A terv azzal számol, hogy az ipari ter­mékeknek mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitele erőteljesen nő, és számottevően emelkedik1 a behozatalt gazdaságosan helyet­tesítő termékek termelése is. Csökken, ésösz- szetételében változik az ipari termékek irániti belföldi kereslet, amit az ez évinél jobb szín­vonalon kell kielégíteni. Mindehhez meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakí­tását. a termékek korszerűségét és minősé­gét javító műszaki fejlesztést, növelni a ver­senyképes termékek termelését. Az eddigi­nél eredményesebben kell e célokra felhasz­nálni a meglevő kapacitásokat és a kisvál­lalkozások lehetőségeit is. Folytatódik az energia- és anyagmegtaka- ritást szolgáló programok és akciók végre­hajtása. Az energiagazdálkodási program eredményeként továhbi igen jelentős ener­giahordozó megtakarítás érhető el. A prog­ram keretében folytatódik a nagyfogyasztóik fűtőolaj-felhasználásának földgázzal, villa­mos energiával vagy szénnel történő helyet­tesítése. A lakosság megfelelő szénellátását a szénnemesítő eljárások kiterjesztése is szolgálja. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése programjának keretében különösen a kohászati termékek, a műanyagok és a cement fajlagos felhasz­nálásának mérséklésében- várható előrelépés A program végrehajtása révén az ipar anyag­felhasználásának 0,5—il százaléka takarítha­tó meg. A melléktermék- és hulladékhasz­nosítási program feladatai alapvetően a ke­letkező hulladékok minél teljesebb körű, új területekre is kiterjedő begyűjtésére, vala­mint e hulladékok hasznosításának növelé­sére irányulnak. A népgazdaság energia-felhasználásának növekvő hányadát hazai forrásokból kell fe­dezni. A széntermelés több mint 25 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztenmelés 7 milliárd köbméter lesz. Az energiahordozók behozatala a villamos ener­gia kivitelével mám növekszik. A kohászatban a belföldi értékesítés mér­sékelt csökkenése mellett a kivitel számote- vően emelkedik. főleg a magasabb feldolgo- zottságj fokú termékek értékesítése nő. A gépipar termelése a kivitel igerT dina­mikus növekedésével összefüggésben az ipa­ri átlagát meghaladóan emelkedhet. A bel­földi értékesítés csak a gazdaságos import­helyettesítés erőteljes fokozása révén köze­lítheti meg az ez évit. A fejlett tőkés orszá­gokba irányuló gépipari kivitel elsősorban járműipari termékekből, szerszámgépekből és tartós fogyasztási cikkekből, valamint bérmunkák révén növelhető. A fejlődő or­szágokba a beruházási gépek, ezen belül a komplex rendszerek kivitelének fokozására van lehetőség. A szocialista országokba el­sősorban a híradás- és számítástechnikai termékek, a szerszámgépek, a vákuumtech­nikai gépek, egyes járműipari termékek, va­lamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek, az elektronikai berendezések és az or­vosi műszerek kivitele emelkedhet. Az építőanyag-ipar termelése kis mérték­ben nő. A nagyberuházásokhoz szükséges építőanyagok (cement, kő, kavics, vasbeton- szerkezetek) iránti igények csökkennek, nő viszont a kereslet a szigetelőanyagok, az üveg- és finomkerámia-ipari termékek iránt. Az építőanyag-ipar fontos feladata, hogy jobban alkalmazkodjon a lakosság, a magánlakás­építés igényeihez. A vegyipar termelése — a kivitel emelke­dése. a mezőgazdaság növekvő igényeinek ki­elégítése végett — az ipari átlagot meghala­dóan. bővül. A jövő évben már termel az ú j katalitikus krtakküzem. ami számottevően nö­veli az értékesebb kőolajipari termékek ará­nyát. Sor kerül a PVC-por gyártó kapacitá­sok jobb kihasználására és az új polipropi­lén-üzem belépésére. A könnyűiparban, is a legfontosabb fel­adat a kivitel gyors növelése. Emellett ja­vuló színvonalon kell kielégíteni a várható­an változó belföldi igényeket is. A kereslet­hez való gyorsabb alkalmazkodást segíti az új szervezeti formák elterjedése, a bedolgo­zó .tevékenység kiterjesztése. Az élelmiszeripar termelése — mivel né­hány nyersanyagból az aszály miatt keve­sebb termett és több terméket nehéz érté­kesíteni — kis mértékben nő. Az átlagosnál gyorsabb lehet a fejlődés a hús-, a tej-, a tartósító-, a cukor-, a szesz- és bőriparban. Növelni célszerű az exporttermékek feldol- gozottsági fokát. Az építési feladatok mérséklődnek, az épí­tési-szerelési tevékenység csökken. Folytató­dik a termelés összetételének változása: nagymértékben csökkennek a beruházási, emelkednék a fenntartási és felújítási, vala­mint a lakosság részére végzett munkák. A mérsékelt kereslet és a szabályozás Vál­tozásai elősegítik a vállalkozási készség ki­bontakozását. Hozzájárulnak ehhez a továb­bi szervezeti változások is. Szükséges, hogy az építőipari vállalatok saját kezdeménye­zésükből, részlegeik önállósítása révén is, korszerűsítsék belső szervezeti, érdekeltségi és elszámolási rendszerüket. Az építőipar­nak 37—38 ezer, korszerű technológiával ki­vitelezett lakás felépítésére kell felkészülnie, ehhez a szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél jelentősen nagyobb lehet és kis­mértékben meghaladhatja az 1982. évi szín­vonalat Eken belül a növénytermesztés el­éri. az állattenyésztés felülmúlja azt A nagy­üzemek kiegészítő tevékenysége várhatóan tovább nő. A terv gabanjafélékből legalább 15 millió tonna betakarításával számol. Ez a hazai el­látás mellett módöt ad számottevő kivitel­re is. Az olajos növények vetésterülete és termésátlaga kismértékben emelkedik, a többlet főleg a kivitelt növeli. A cukorrépa ez évit megközelítő vetésterülete megala­pozza a megfelelő belföldi ellátást. Zöldség­félékből a termelés növekedését az á,tag ter­més számottevő növelésével kell elérni. A gyümölcstermés is jelentősen felülmúlja az ideit. Az állattenyésztésben a meglevő állatállo­mány fenntartása a cél. A szarvasmarha-te­nyésztésiben a feladat továbbra is a hús- hasznositású állomány gyors fejlesztése, emellett a tejelő tehénállomány megőrzése és a fajlagos tejhozam javítása. A sertéste­nyésztésben el kell terjeszteni az olcsóbb tartási és takarmányozási módszereket. Tovább szükséges folytatni a fajlagos ener­gia- és anyagráfordítások mérséklését. A kielégítő belföldi ellátás mellett mód nyílik a mezőgazdasági-élelmiszeripari ter­mékek kivitelének növelésére is. Ehhez ja­vítani kell a külkereskedelmi munkát, újabb értékesítési lehetőségeket kell feltárni. A vízgazdálkodásban bővülnek 'a közmű­ves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisz­títás kapacitásai. Javul az árvízvédelem biz­tonsága. folytatódnak a Balaton vízminősé­gét védő munkák. Az áruszállítási teljesítmények az igények­nek megfelelően, kismértékben emelkednek. A belföldi szállítások az ez évi körül alakul­nak. a külkereskedelmi szállítás erőteljesen bővül. A szállítások torlódását előrelátó fel­készüléssel. a külföldi vasutakkal való ered­ményesebb együttműködéssel, a kapacitások jobb kihasználásával, a hét végi rakodások arányának növelésével kell megakadályozni. A személyszállításban a helyi tömegköz­lekedés teljesítménye a fővárosban az ez évihez hasonló, a vidéki településeken na­gyobb lesz Az egyéni személygépkocsi köz­lekedés növekedési üteme kissé mérséklő­dik. A közlekedésben a fajlagos energia­felhasználás csökken. A jövő éviben üzembe helyezik az észak­déli metróvonal. Élmunkás tér—Árpád-híd közötti szakaszát, a kiszélesített Árpád-hidat és a Róbert Károly körút. Váci út—Lehel út közötti részét. Befejeződik az M3-as autópá­lya fővárosi, bevezető szakaszának építése. a Kelenföldi pályaudvar vágány hálózatának rekonstrukciója. A villamosított vasútvona­lak hossza további 100 km-rel bővül. A postai szolgáltatások közül dinamikusan emelkednek a távközlési teljesítmények. A távbeszélő főállomások száma emelkedik, ezen belül a lakástelefonoké 22 ezerrel nő. Űj telefoniközpont átadására kerül sor Ta­tán. Jelentős közponitbővítés lesz Debrecen­ben, Nyíregyházán, Kecskeméten és Siófo­kon. Foglalkoztatottság. A lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes korú lakosság és az aktív dolgozók számának csökkenése folytatódik. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban várhatóan mérséklődik, a ke­reskedelemben és a nem anyagi szolgáltatá­sok körében kismértékben nő. Egyes szak­mákban és területeken továbbra is jelent­kezhet munkaerőhiány, ezt jobb munkaszer­vezéssel, a munka termelékenységének nö­velésével kell feloldani. Az iparban, az épí­tőiparban és a közigazgatásban megkezdődik a 40 órás munkahétre való áttérés. Ezt a vállalatok és az intézmények saját erejük­ből valósíthatják meg­Az 1984. évi terv fontos célja, hogy a la­kosság fogyasztása a nehéz körülmények között se csökkenjen. Ezért a terv azzal szá­mod, hogy az egy főre jutó reáljövedelem — a körülmények tervezett alakulása esetén — eléri az 1983. évit. A keresetszabályozás rendszere és mér­tékei csak viszonylag szűk körben változ­nak. A terv ezen túl a régóta fennálló kere­seti aránytalanságok mérséklésére és egyes kedvezményezett célokra külön bérfejleszté­si lehetőséget irányoz elő. Bővül az ez év­ben bevezetett új típusú bérszabályozás köre és bevezetésre kerülnek újabb bérezési for­mák is. Mindezek alapján az átlagos nomi- nálkeresetek mind a munkások és alkalma­zottak, mind a termelőszövetkezetekben dol­gozók körében az ez évinél gyorsabban, 4,8— 5 százalékkal emelkednek. A jövő évben mó­dosul a béribesorolási rendszer is, ami jobb lehetőséget ad az egyes dolgozók kereseté­nek nagyobb, a teljesítményektől függő dif­ferenciálására. A pénzbeli társadalmi jutta­tások a jövő évre tervezett intézkedések ha­tásával együtt közel 12 százalékkal múlják felül az ez évit­A fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal emelkedik. Ebből mintegy 4,5 százalék az idei központi árintézkedések és a piaci ár­változások együttes hatására következik be. A jövő évi központi árintézkedések elsősor­ban a támogatósok mérséklését, jobb árará­nyok kialakulását, az ellátás biztonságának fenntartását, a külgazdasági egyensúly ja­vítását célozzák. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni ellentételezésére a havi 2800 forint alatti nyugdíjak, valamint a rendszeres juttatások emelkednek. A kiskereskedelemben gondoskodni kell arról, hogy a lakosság áruellátása megfelelő, a kínálat kielégítő, a lehetőségek szerint ja­vuló legyen. A belkereskedelemben is foly­tatódik a szervezeteknek a piaci versenyt, a jobb munkát ösztönző korszerűsítése. A lakosság életkörülményei tovább javul- . nak. A terv azzal számol, hogy a lakosság saját erejének bevonásával, a hitelek, va­lamint az állami pénzeszközök felhasználá­sával 70—14 ezer — eből 11 ezer állami — lakás épül. Az újraelosztásra felhasznál­ható állami bérlakások számának növekedé­se segíti a városi lakásigények jobb kielégí­tését. A személyi tulajdonú lakásépítés meny- nyiisége tovább nő- A terv nagy figyelmet fordít a magánlakás-építés feltételeinek — az építőanyag-ellátásnak, a telek- és köz­műellátásnak, a hitelfeltételeknek — a ja­vítására. Az egészségügyi ellátásban a kórházi ágyak száma 1300-al emelkedik, az év végén meghaladja a 100 ezret. Javul a kórházak technikai ellátottsága is. A bölcsődei helyek számának növelésével az ellátottság megkö­zelíti a 20 százalékot. A fejlesztések döntő részben a lakótelepekre koncentrálódnak. Az óvodai férőhelyek száma több mint 5 ezer­rel emelkedik, az óvodai ellátottság 92 szá­zalékra nő, a zsúfoltság mérséklődik. Az év folyamán több mint 1100 általános iskolai osztályterem létesül. A váltott nap­szaké oktatás aránya tovább csökken. A kö­zépiskolai oktatás körülményeit javítja mint­egy 140 osztályterem létesítése és az intéz­ményhálózat belső tartalékainak további hasznosítása- A felső fokú oktatás tárgyi feltételei Pécsett, Miskolcon, Debrecenben és a Budapesti Műszaki Egyetemen javulnak. Folytatódik az ELTE rekonstrukciója. Befejeződik az Operaház felújítása. Meg­kezdődik a Nemzeti Színház építésének elő­készítése. Kiemelkedő jelentőségű a Széche­nyi Könyvtárnak a Budavári Palotába való költöztetése. A televízió adásidején belül nő a színes adásidő. A tanácsok fejlesztéseikben elsőbbséget adnak a telepszerű többszintes lakóházépí­tésnek, a víz- és csatornahálózat bővítésé­nek, valamint az egészségre ártalmas vizű települések vízellátása javításának. Az észak­pesti szennyvíztisztító biológiai fokozatának üzembe helyezésével javulás várható a Duna vízminőségében is. Folytatódik a települések­nek az országos földgázhálózatba történő be­kapcsolása- A községekben a lakosság bevo­násával javul a belterületi utak, járdák ki­építettsége. Beruházások A terv a beruházások volumenének kb. 10 százalékos csökkentését irányozza elő. A mérséklés az átlagosnál nagyobb az állami, ezen belül is a nem termelő beruházások körében. Elsősorban az új beruházások kez­dése mérséklődik, de néhány területen a fo­lyamatban levők is lassabban valósíthatók meg. Állami beruházásokra az ez évinél 7—8 százalékkal kisebb összeg használható fel. Ebből a műszaki lehetőségeknek megfelelő­en. folytathatók az 1985-ig befejezésre ter­vezett nagyberuházások, lezárul a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A többi állami beruházás előirányzatait a terv differenciál­tan. a fő célokra összpontosítva határozza meg. Az ez évinél számottevően nagyobb összeg használható fel a szénhidrogénipar­ban és a telefonhálózat fejlesztésére, keve­sebb az út- és vasúthálózat, a rádió-televí­zió műsorszóró hálózat, a központi lakásépí­tés. valamint a kórházak és klinikák fej­lesztésére. Űj építésigényes fejlesztések lé­nyegében csak az egészségügyi, a művelő­désügy és a lakásépítés területén kezdőd­hetnek. Az ez évinél kevesebb beruházást valósíthatnak meg a tanácsok is. A terv a vállalatok és a szövetkezetek be­ruházási ráfordításának 5—7 százalékos csökkenését veszi számításba. Ennek érdeké­ben a gazdasági szabályozás egyes elemei­ben a gazdálkodó szervezetek pénzforrásait szűkítő módosítások történtek. Csökken az állami támogatósok összege. A központi és hitelforrások elsősorban az exportképesség javítását, az energia-felhasználás ésszerűsí­tését. az anyagtakarékosságot és a technoló­giák korszerűsítését, a hulladék- és másod­lagos nyersanyagok hasznosítását célzó jöve­delmező fejlesztések megvalósítását segít- ' hetik. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A terv elsődleges célja a külkereskedelmi mérleg egyenlegének további számottevő ja­vítása. Ehhez mind a transzferábilis rubel­ben. mind a konvertibilis valutákban elszá­molt kivitel dinamikus növekedése szüksé­ges. miközben a behozatal nem emelkedhet. Mivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari ter­mékek kivitele az ez évi aszály miatt alig nő. az ipari termékek kivitelét az átlagosnál gyorsabban kell növelni. A terv ázzál számol, hogy a termelésszer­kezetének átalakítása, a termékek minőségé­nek. versenyképességének növelése, az érté­kesítési lehetőségek felkutatása, a javuló piaci munka, megalapozzák a kivitel dina­mikus bővülését. A nagyfokú takarékosság, a fajlagos energia-*, és anyagfelhasználás ja­vulása, a drága importot helyettesítő termelés növekedése pedig lehetővé teszik a behozatal ez évi színvonalon tartását. Ezzel megvalósít­ható. hogy a transzferábilis rubelben elszá­molt külkereskedelmi forgalom passzívuma az ez évinél jóval kisebb, a konvertibilis valutákban elszámolt forgalom aktívuma pe­dig lényegesen nagyobb legyen. A terv, céljainak megvalósítása érdeké­ben. számol további külföldi hitelek felvé­telével is. az eddig kialakult banki és nem­zetközi intézményi rend keretei között. A népgazdasági terv céljainak megvalósu­lását — változatlanul nehéz és több tekintet­ben romló külgazdasági körülmények kö­zött — a gazdasági szabályozórendszer, az állami költségvetés, a hitelpolitikai irányel­vek, az állami gazdaságszervező tevékeny­ség és az évközi irányítómunka, együtte­sen alapozza meg. Az e területeken hozott döntések meghatározzák a gazdaságirányító szervek feladatait. A Minisztertanács az 1984. évi alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében fontosnak tartja a külső és belső tényleges folyamatokhoz a feltételezettől esetleg eltérő körülményekhez való rugalmas és folyamatos alkalmazko­dást. a szükséges döntések késedelem nélkü­li meghozatalát. A Minisztertanács felkéri a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és az intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkájukat a terv céljait és követelményeit szem előtt tartva végezzék, segítsék azok valóra vál­tását. (MTI) Betoncsövek és -elemek készülnek az Eternit Azbeszt-cementipari Vállalat apci gyárában (Fotó: Szántó György)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom