Népújság, 1983. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-26 / 21. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1983. január 26., szerda MIT KAPUNK A RECEPTRE? Gyógyszerek - csomagolások - patikák Az egri Dobó téri gyógyszertárban is készítenek olyan medicinákat, melyek enyhíthetnek a hiányon (Fotó: Szántó György) Új módszerek, bővebb szerepkör Harmincéves az újjászervezett TIT Régebben is elő-előfordult, de egyre inkább gyakorlattá vált és válik, hogy a beteg nem egészen azt a gyógyszert kapja néha, amelyet megszokott. Talán a csomagolás, a szín, talán még az elnevezés is más. De van, mikor a pult másik oldalán álló csak elnézést kérőén széttárja a karját: nézzen be később, most nem tudunk ilyet adni. Azért kerestük föl dr. Juhász Lajosné megyei főgyógyszerészt és Palotai Sándornét, a Heves megyei Tanács Gyógyszertári Központjának gyógyszergazdálkodási osztályvezetőjét, hogy megkérdezzük tőlük, mi az oka annak, hogy néhány medicina hiányzik, vagy nem a már jól ismert formában kapható. Behozatali nehézségek — Az ismert gazdasági nehézségek a gyógyszerész szakma számára is gondot jelentenek. Bár leszögezték, hogy alapvető, életmentő szerekből mindig elegendőnek kell lennie, másfajta készítmények esetében lehet fennakadás. Ugyanis sok minden szükséges ahhoz, hogy végül úgy jelenjék meg a medicina. Nemcsak alapanyagok kellenek, de más adalékok és festékek is. Ezek beszerzése nem mindig egyszerű, előfordulhat, hogy a gyártó nem tud valamihez hozzájutni. Eddig 20—25 készítmény jelentett gondot, ezután a kétszeresével kell számolni. — Tudnak-e ezen a hiányon valamilyen módon enyhíteni, milyen lehetősége van a gyógyszerésznek? — Az előbbi adatok országosak voltak, vidéken lényegesen egyszerűbb a helyzet, minél kisebb a település, annál közvetlenebb kapcsolat alakulhat ki az orvos és a patikus között. Ugyanis általában nem pótolhatatlanok ezek a készítmények, vannak azonos vagy hasonló hatóanyagűak. Ezenkívül a gyógyszertári központ Gali- neusi laboratóriumában vagy a helyszínen össze lehet állítani néhány fajtát. Végül is, mire a beteg kéri, amire szüksége van, a legtöbb esetben meg is kapja. Szigorú szabályzók — A gyógyszerészekre fokozott felelősség hárul, hiszen a kúrában „alkotóbb módon” vesznek ezután részt. Hogyan birkóznak meg megnövekedett feladataikkal? — Valóban, az eddigieknél is jobban lépést kell tartanunk a változásokkal, különböző továbbképzéseken, vagy önálló módon tanulva. Az elmúlt esztendőben megjelent egy úgynevezett helyettesítési utasítás, amely meghatározza, hogy milyen módon lehet pótolni hiánycikkeket. Ezek a szabályok nagyon szigorúak, de lehetővé teszik azt, hogy tabletta helyett port adjunk, vagy más fantázianevű készítményt, azonos hatóanyaggal, vagy ha nincs gyári csomagolású, akkor saját magunk rakjuk azt zacskóba vagy dobozba. Egy a lényeg, hogy feltétlenül ismertessük a beteggel, milyen eltérés van a már megszokottal szemben, s milyen a pontos adagolás. Minden körülmények között arra kell törekednünk, hogy jusson mindenkinek megfelelő gyógyszer. Más színben — ugyanaz — A gyógyszertári központ laboratóriumában mire van lehetőségük, s miben különböznek az innen kikerülő gyógyszerek azoktól, melyeket a gyárból kapnak? — A gyógyszer-különlegességek esetében könnyen előfordulhat, hogy a gyártó vállalat esetleg hónapokon át nem tudja küldeni termékeit, mert nem képes becsomagolni. Ilyen esetben élünk a mi lehetőségeinkkel, s a nagy tételben érkező medicinákat mi adagoljuk. Ezek másképp néznek ki, ami sok embert megtéveszt. Vannak, akik a „kék papírosost” keresik, s meglepődnek és reklamálnak, ha mondjuk fehér zacskóban kapják meg, ami föl van nekik írva. De megtörténhet az is, hogy mi készítünk gyógyszereket, mindkét esetben lényeges a betegek bizalma, a nehézségeket türelemmel kell áthidalni. A segítséget tartjuk legfontosabb feladatunknak, hogy a hiányt a saját eszközeinkkel enyhítsük. Végül is előreláthatóan tíz-tizenöt féle gyógyszer forgalmazásában lehetnek fennakadások, a többit valamilyen módon helyettesi-' teni tudjuk. Rendszeres tájékozódás — Ilyen körülmények között mindenképpen fontos, hogy a kapcsolat a gyógyszerész, az orvos és a beteg között folyamatos legyen, mindegyik fél tisztában legyen a napi helyzettel. Milyen megoldást találtak erre? — Az orvosok kéthetente kapnak kézhez tájékoztatót, amelyet figyelemmel kísérnek. A gyógyszertárakból rendszeresen kapunk jelentést arról, hogy milyen készletekkel gazdálkodnak. Ahogy az előbb említettük, a betegeket pontosan eligazítják a kollégák arról, hogy milyen változtatásokra számíthat a gyógyszer használatában. Ha kialakul az állandó kapcsolat, úgy érezzük, hogy a meglevő nehéz gazdasági helyzet ellenére, mely hat a gyógyszergyárak munkájára is, nem lesznek alapvető gondok. S még egyszer hangsúlyozzuk: az import az életmentő készítmények esetében nem szenvedhet korlátozást, ezek mindig rendelkezésre állnak. Gábor László Bővíti szabad szombati munkásiskola rendszerét, speciális ismeretek nyújtásával segíti a pedagógusok oktató-nevelő munkáját, s a korábbinál is töibb közhasznú tanfolyamot indít az idén az újjászervezésének 30. évébe lépő Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Idén elsősorban a televízió műsoraira épülő tevékenységét bővíti a társulat, s tanulmányozza a nyugati országokiban már jól bevált „táv-felnőttoktatási” formák adaptálásának lehetőségeit. Az ötnapos munkahét bevezetésével, a megnövekedett szabad idő tartalmas eltöltésével kapcsolatban is több elképzelés fogalmazódott meg korábban: ezek gyakorlati megvalósítására szervezi a TIT Zalaegerszegen és Nagykanizsán a szabad szombati munkásiskolát, Békés megyében pedig január végétől hétvégi szambád idős — egyebek közt növényvédelmi, szépségápolási és nyelvtanfolyamokat indít. Június elején a fővárosban az ötnapos tanítási hét bevezetésének tapasztalatait összegzi a szervezet országos konferenciája. Júliusban kezdődik a sporttal foglalkozó előadássorozat, a tíznapos testkultúra nyári egyetem Agárdon, ezzel egy újabb „fehér folt” tűnik el az ismeretterjesztésben. A „klasszikus” felnőttoktatás kereteit áttörve, ma már minden korosztályhoz szólni kíván a TIT. Növeli iskolasegítő, kiegészítő szere(Tudósítónktól) Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központ februárban is színes programot kínál látogatóinak. A hónap második napján a szolnoki Szigligeti Színház vendég- szereplésével Csehov: Vány a bácsi című darabja kezdi a téli előadássorozatot, amelyet 10-én Karinthy Ferenc Duna-kanyar c. produkciója követ Ruttkai Éva és Sztan- kay István felléptével. A zenés irodalmi műsort kedvelők február 27-én Hernádi pét: elsősorban speciális ismeretek adásával segíti az oktatási-nevelési fdlyamat egészét. Nyelvtanfolyamokat szervez 3—6 éveseknek, az iskolákban szorgalmazza a különböző — például kis matematikus, fizikus — baráti körök működését, részt vállal a pedagógusok továbbképzéséből. A szülők pedagógiai ismereteit bővítendő tanfolyamokat indít a fővárosban és vidéken, többek között az új, komplex matematikaoktatásról. Februárban — a kisebb vállalatok műszaki szakembereinek át- és továbbképzését szem előtt tartva — a társulat felújítja, korszerűsíti együttműködési megállapodását az MTESZ-szel. A szervezet — a mozgalmi jelleg erősítése érdekében — nem mond le a már jól bevált rendezvényekről sem. Idén egyebek közt kétnapos tanácskozást szerveznek a falvakban élők ismereteinek bővítésével kapcsolatos feladatokról. Méltó módon emlékeznek meg Marx Károly halálának 100., Luther Márton születésének 500. évfordulójáról, s tanácskozássorozatot szerveznek a harmincas évek irodalmi és művészeti életéről. Székesfehérvárott nyitják meg áprilisban a magyar nyelv hetét, amelynek keretében országszerte a szakmai és a köznyelv időszerű kérdéseiről tanácskoznak. A TIT természettudományos tevékenységét segíti majd a közeljövőben Kecskeméten megnyíló kis planetárium. (MTI) Judit és Szombathy Gyula műsorát tekinthetik meg „Furcsa próza” elnevezéssel. A gyöngyösi művelődési intézmény újdonsága az idén a diákszinház, ahová február 9-én a helyi középiskolásokat várják. 19-én Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész Székely János: Dózsa című monodrámájában lép a közönség elé. Szűcs Judit koncertjére 24-én kerül sor. Az érdeklődők a bérletes előadásokra is válthatnak jegyet. Korcsog Béla Változatos színházi program Gyöngyösön NEGYVEN ÉVE TÖRTÉNT flz egri 14. gyalogezred pusztulása a Don-kanyarban í. 1941. június 27-én jelentette be Bárdossy László miniszterelnök Magyarország hadbalépését a Szovjetunió ellen; s egy esztendő múltán, 1942. június 20-án vagoníroz- ták be az egri 14. gyalogezredet a város állomásán. A katonabanda egyik pattogóbb indulót fújta a másik után. A törzstisztek pedig lenéző megvetéssel nézték azokat, akik sírva-zokogva vettek búcsút hadba parancsolt szeretteiktől. „Ti ott az idegen orosz földön nem idegen érdekekért fogtok harcolni, — mondotta díszszónoklatában Hedry Lőrinc főispán —, hanem azért, hogy hazátok ne legyen romhalmaz és a ti gyermekeitek ne legyenek csavargó, rongyos koldusok." „Eger falai közé győztesen, dicsőségesen fogunk visszatérni!”— zengett „az ünnepélyes pillanatban” az ezredparancsnok szava. A 2. magyar hadsereget 200 ezer emberből szervezték meg, s az egri háziezredet a IV. hadtesten belül a 20. könnyű hadosztályba sorolták. Az ezredparancsnok Mike József ezredes, a hadosztályparancsnok, az egri uzoni Kovács Károly vezérőrnagy, s a hadosztály vezérkari főnöke p>edig hasonlóan az egri lovag Kern Károly volt. Már a nyitány rosszat sejtetett. Az 1942. évi nyáriőszi hídfőcsatározásokban, októberig 40 ezer ember veszett el. Az egri ezredet magába foglaló 20. hadosztály elvesztette lövegállományának 40 százalékát. De a stratégiailag rendkívül jelentékeny Don-parti urivi hídfő szovjet kézben maradit. A levéltári iratok arról árulkodnak, hogy a harcba vetett ezredeket túlerőltették. Az őszi esőzések feneketlen sártengere, majd pedig a hatalmas havazás és a 30—40 fokos hideg szinte leküzdhetetlen akadályt jelentett a magyar katonaság részére. Az állások zöme fűtet- len maradt, zavarttá vált az élelmezés és a ruhaellátás. Befagytak a fegyverek... S * ilyen körülmények között adta ki 1942. december 27-én vitéz Szombathelyi vezérezredes hírhedt hadparancsát: ......ellenséges támadás esetén a saját állásokat feltétlenül tartani kell! Visszamenni senkinek sem szabad! Nincs hátra, csak előre) van!...” A szovjet fronton a katonai helyzet 1942. őszén gyökeresen megváltozott. A Vörös Hadsereg Délnyugati Frontparancsnokságának csapatai általános támadásba lendültek. Gyors iramban üldözték „a tervszerűen visszavonuló” fasiszta erőket. A szovjet harcosok 1943. január elején elérték a magyar vonalakat. Az egri ezred a legkritikusabb ponton: Urivnál, a kulcsfontosságú szovjet hídfőállás szomszédságában állott. Itt négy magyar és egy német gyalogos ezredet vonultatott fel a hadvezetőség. 1943. január 12-én délelőtt háromnegyed 10 órakor váratlanul rendkívül erős tüzérségi és aknavetőtűz zúdult az urivi hídfőnél berendezkedett magyar állásokra. A támadás első hulláma a 4. gyalogezredet érte. s azt teljességgel összeroppantotta, felmorzsolta. A jelentékeny páncélos támogatással előre törő szovjet csapatok elérték és átkarolással veszélyeztették a 20. könnyű hadosztályt, s azon belül az egri ezredet is. A gyatrán felszerelt, hiányosan élelmezett és ruház- kodott, magyar katonák a 35—40 fokos tél dermesztő hidegétől a legdrágábbat, a megismételhetetlent: puszta életüket szerették volna megmenteni. A kivédhetetlen túlerő s a szörnyű pusztulás láttán az egri ezred egyre fogyatkozó állománya fokozatosan nyugatabbra menekült. Útjukat kővé fagyott hullák, elhányt fegyverek, felszerelési tárgyak, használhatatlanná vált járművek tömege szegélyezte. Vitéz Heszlényi altábornagy, a IV. hadtest parancsnoka leplezetlenül jelentette feletteseinek: „Meggyőződésem szerint a doni áttörést megakadályozni nem lehetett .,. Mindenki tudta, hogy a magyar katona a Donon ‘nem tud és nem akar harcolni ... Az altábornagy jelentette, hogy „csak terror alatt harcoltak és a csendőröktől való félelem bírta rá arra, hogy valamennyire is ellenálljanak." A hadsereg hadműveleti naplójából tudjuk, hogy „a zubbonyok 25 százaléka, a lábbelik 40 százaléka, a nadrágok 50 százaléka és a fehérnemű 75 százaléka elhasználódott.” Arról árulkodnak a fennmaradt iratok, hogy „a nagy hideg miatt a tűzfegyverek, géppuskák, golyószórók nem működtek!” Még Jány hadseregparancsnok is úgy vélekedett, hogy a katonákat ,,megdermeszti a jeges hó, a 32 fokos hideg, ellenállásuk túl csekély..De ennek tudatában 1943. január 20-án mégis így rendelkezett: „... az utolsó emberig ki kell tartani! Csak meghalni lehet, de hátrálni nem!... Az ellenszegülőkkel izemben előzetes vizsgálat nélkül, minden tisztet felhatalmazok arra, hogy fegyverét azonnal használja!” Heszlényi altábornagy „harctapasztalati jelentés”- ében olvasható, hogy „az oroszok nagyszerűen megtévesztettek bennünket. ... Pihent, igen jól kiképzett, harcedzett hadsereget alkalmaztak a támadásra, s azokat a legkorszerűbb, bőséges fegyverzettel látták el...” S ezalatt itthon az Eger c. lapban ezt olvashattuk: „A szovjet meggyőződhet arról, hogy csapataik sohasem képesek döntően áttörni vonalainkat ...” Sugár István Magvető új könyvsorozatok Két új könyvsorozatot bocsáj- tott útjára a Magvető Kiadó. A Nemzet és emlékezet című könyvfüzér első kötetei már a téli könyvvásáron feltűntek. E könyvek a magyar történelem egy-egy korszakát villantják fel. Az esztendő első felében hat új kötettel gyarapodik a könyvfüzér. Történelmi, irodalomtörténeti Jelntőségű Bajcsy-Zsillnsz- ky Endrének csaknem félévszázada készült, szinte feledésbe merült tanulmánya Mátyás királyról. A történész Benda Kálmánnak és a filmrendező Elek Juditnak újszerű közös vállalkozása a Vizsgálat Martinovics Ignác szászvári apát és társai ügyében című dokumentumkötete Berend T. Iván gazdasági útkeresés 1956-tól 1965-ig című könyve szinte napjaink történelmébe kalauzolja az olvasót. A hagyományos világ alkonya Erdélyben című tanulmány szerzője Dankanits Ádám, 'az 1977-es bukaresti földrengés áldozatául esett romániai magyar történész posztumusz művében a XVIII—XIX. századi közember mindennapi életét próbálta rekonstruálni. Mesterházi Lajos különböző folyóiratokban napilapokban közzétett publicisztikái közül válogatták a ha- zafiság logikája című kötetet, amely ugyancsak a sorozatot gyarapítja majd. A napokban kerültek a könyvesboltokba a Magvető Kiadó másik új sorozatának a József Attila-kőr rövidítéséből született JAK-füze- teknek kötetei. A füzetsorozat, amely a tervek szerint havonta egy kötettel gyarapodna, lehetőséget teremthet arra. hogy a legújabb irodalmi nemzedék munkái folyamatosan eljussanak az olvasókhoz.
