Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

HÉTFŐ ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR T üszdröma­ütraualönak AMIKOR 1979. NOVEMBER 4-EX az iráni diákok megszállták az Egyesült Államok teheráni nagykö­vetségét és foglyu) ejtették az ott dolgozó ameri­kaiakat, szinte mindent el lehetett képzelni, csak azt nem. hogy ez a különös emberi és politikai dráma 1981 januárjáig elhúzódik. Márpedig ez történt. És ma már világos, hogy nemcsak a túszszedés előzmé­nye. hanem az azt követő események fantasztikus filmje is bővelkedik rendkívül fontos tanulságokban. Régen bizonyosodott be ilyen látványosan az, hogy a gyorsan változó és mind bonyolultabb világunkban milyen iszonyú árat kell fizetni bizonyos politikai (bal) lépésekért, mégpedig nemcsak, sőt talán nem is elsősorban a szó anyagi értelmében. A DRÁMA ÁRFOLYAMÁRA talán mi sem jel­lemző jobban, mint az, hogy a csaknem tizenöt hóna­pos végkifejlete a legutolsó pillanatig bővelkedett szinte elviselhetetlennek tűnő izgalmakban. Valóban, jóformán a legutolsó órában, akkor, amikor a Car- ter-kabinet jogkörének már a percei is meg voltak számolva, a szó szoros értelmében az új elnök beik­tatása előtt, a távozó elnök végre bejelenthette: a Fe­hér Házban elhangzott televíziós beszédében: Tehe­rán és Washington között megvan a megállapodás a túszkérdésben. A jelek szerint végül megoldott ügy felidéz né­hány gondolatot. Miközben a világ — beleértve a szocialista országokat — egy pillanatig sem habozott elítélni a túszszedés minden formáját, el ne feled­jük: a Carter-kabinet, nem utolsósorban hatalmi, belpolitikai okokból — a sah beengedésével és más lépésekkel — olyan politikai közeget teremtett, amelybén e törvénytelen akció egyáltalán lehetséges­sé vált. MIKÖZBEN HÓNAPOKON ÁT mindkét oldalon a világ idegszálain játszottak — a túszok sorsa játék­kocka volt mindkét érdekelt fővárosban, Teherán­ban és Washingtonban, a belső hatalmi játék dobó­kockája. Ugyanígy e mélységesen lehangoló ügyben nem csupán az egyik félnek van mit tanulnia. Sok­minden függ attól, hogy ezt az egyszerű igazságot ne csak Teheránban értsék meg, hanem abban a fővá­rosban is, amelyben a harminckilencedik elnök ün­nepélyes tévébejelentésének pillanatában a negyve­nediket köszöntő ünnepség tribünjei már készen ál­lottak. Magyarán: a lecke neki — Reagannek — is jó útravaló lehet. Harmat Endre az iráni túszügyről, a gép­rablásról és a menekült­problémákról. Június 22. Szovjet csapategységeket vontak ki Afganisztánból. Június 30. Schmidt nyugatnémet kan­cellár moszkvai látogatása során hosszú távú gazdasági együttműködési programot írtak alá. Július 19—augusztus 3. Moszkvában megkezdték a XXII. nyári olimpiai játé­kokat, A Carter által janu­ár 20-án meghirdetett boj­kott ellenére 81 ország spor­tolói vettek részt a játéko­kon. Július 7. India, a nem szocialista országok közül elsőként is­merte el a Kambodzsai Nép- köztársaság kormányát. Július 23. Az izraeli parlament dön­tése alapján Jeruzsálem Iz­rael „örökös és oszthatatlan fővárosa”. Augusztus 15. Közleményt adtak ki a Lengyelországban a július 2-i húsáremelést követő munkabeszüntetésekről. A LEMP 6. plénumát szeptem­ber 5-én tartották meg Var­sóban. Szeptember 11—17. Losonczi Pál hivatalos lá­togatást tett Etiópiában. Tan­zániában, Mozambikban, Zambiában. Etiópiában és Mozambikban barátsági és együttműködési szerződést írt alá. Szeptember 12. Törökországban katonai puccsal a hadsereg ragadta magához a hatalmat. Szeptember Ifi. Megkezdte a munkáját az közgyűlés 35. ülésszaka. Szeptember 17. Az iraki—-iráni határon szeptember eleje óta foko­zódó harcok miatt Irak fel­mondta a két ország hatá­rát kijelölő, 1975. márciusá­ban kötött algíri szerződést. Október 5. Parlamenti választásokat tartottak Portugáliában. A 1980 legfontosabb eseményei Január 3—6. Indiában rendkívüli par­lamenti választásokat tartot­tak. A győztes, az Indira Gandhi vezette Nemzeti Kongresszus alakított kor­mán v>. Január 25. A Camp David-i megálla­podásnak megfelelően befe­jeződött az izraeli kivonulás első szakasza a Sinai-felszi­gjetről. Választásokat tartottak Iránban. Az Iszlám Köztár­saság elnökévé Abol Hasszán Baniszard gazdasági és pénz­ügyminisztert. a május 9-i parlamenti választáson kor­mányfővé Mohammad Ali Radzsai közoktatási minisz­tert választották. d MimitSa, ^fdsaüSKíat * IMI. január kedd Február 18. Kanadában a rendkívüli választások eredményekép­pen ismét a Pierre Trudeau vezette Liberális Párt alakí­tott kormányt. Április 12. Libériában államcsínnyel megdöntötték William Tol­bert hatalmát. Aprilis 13—16. A Szilárdság Frontjának tagállamai tripoli csúcsérte­kezletükön közös főparancs­nokság felállítását határoz­ták el. Aprilis 17. Függetlenné vált Zimbab­we. Augusztus 25-én felvet­ték az ENSZ-tagállamok so­rába. Május 4. Elhunyt Joszip Broz Tito jugoszláv államfő. A teme­tésén részt vevő magas szin­tű küldöttségek több kétol­dalú tanácskozást folytattak. Május 5. A görög parlament az or­szág új államfőjévé Kosztan- tin Karamanliszt választotta meg. Május 19. Edward Gierek meghívá­sára a Varsó melletti Wila- nów kastélyban Brezsnyev és Giscard d'Estaing munka- találkozót tartott. Május 2(5—június 31. Valerij Kubászov szovjet parancsnok és Farkas Ber­talan magyar kutató űrha­jós az Interkozmosz-program keretében végrehajtotta az első szovjet—magyar úrkí­sérletet. A Szojuz—36 űrha­jó fedélzetén indultak a Szaljut—fi űrállomásra, s onnan a Szojuz—35 fedélze­tén tértek vissza. Június 22—23. Csúcsértekezletet tartottak Velencében a hét legfejlet­tebb tőkés ország vezetőinek részvételével. Nyilatkozatot tettete- köz» Afgsmwrtánról, Reagan nagy parádéja Ma beiktatják hivatalába Ronald Reagant, az Egyesült Ál­lamok új elnökét. Washingtonban az amerikai történelem legpompázatosabb beiktatási ünnepségeire készéi nek, ame­lyek a maguk 8 millió dolláros'költségvetésével egyelőre nem látszik igazolni Reagan republikánus elnökjelölt ígéretét ar­ról. hogy „leveszi a kormányt a nép válláról”» Képünkön: Ronald Reagan és felesége, Nancy. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Kongresszusi előkészületek a Szovjetunióban Több mint kilencmillió párttag mondta el vélemé­nyét az SZKP 17 milliós tag­ságából a pártkongresszust előkészítő pártcsoportülé- seken, alapszervezeti tag­gyűléseken. A gyűléseken gyakorlatilag a teljes tagság részt vett. Az első összesíté­sek szerint a pértcsoport- értekezleteken és a taggyű­léseken mintegy hárommillió javaslatot tettek- a pártmun­ka és főként a termelőmun­ka javítására, ezek közül egymillió körül van az olyan konkrét indítványok száma, amelyek megvalósításával az üzemekben, a munkahelye­ken foglalkoznak majd. Mint a Pravda szerkesz­tőségében külföldi újságírók­nak elmondták, az SZKP mintegy 400 ezer alapszerve­zetében júliusban és agusz- tusban tartották meg a párt- csopórt-értekezleteket. a tag­gyűléseket, a Vezetőségek beszámolóját és újraválasz­tásét. Az alapszervezeti taggyű­lések voltak az első szakasz fő eseményei abban a mun­kában. amellyel az SZKP tagsága készül a február 23- án összeülő pártkongresszus­ra. Ezt követően tartották meg a járási, a kerületi, majd a területi pártkonfe­renciákat: ezen a héten már az utolsó ilyen tanácskozá­sokra kerül sor, köztük a nagy fontosságú-’-- --moszkvai- városi pártkonferenciára. Carter fogadja a túszokat? Létrejött Irán és az Egyesült Államok megállapodása Carter elnök hétfőn dél­előtt mondott néhány monda­tos beszédében megerősítet­te. hogy létrejött Irán és az Egyesült Államok megálla­podása. de hozzáfűzte, hogy néhány okmány aláírass még várat magára. Az országos televízióban elhangzott elnöki besp:éd nem tisztázta a megállapo­dás részleteit. Carter kije­lentette: „Megkötöttük Irán­nal az egyezményt, amely — úgy hiszem — az ameri­kai túszok szabadságát ered­ményezi majd. Mindamellett néhány okmány aláírása szükséges még ahhoz, hogy a túszokat valóban szaba­don engedjék. A szabadon bocsátás után feloldjuk és átutaljuk azon betétek nagy részét, amelyet a túszszedést követően zároltattam.” Az amerikai—iráni egyez­mény washingtoni hírek sze­rint több okmányból áll és rendkívül bonyolult pénz­ügyi és jogi előírásokat, ki­kötéseket tartalmaz. Első lé­pésben mintegy 2.5 milliárd dollár értékű iráni arany és értékpapír átutalására köte­lezi az Egyesült Államokat a londoni Bank of England­en keresztül az algériai köz­ponti bankhoz. Algériába utalják át — még hétiőp — az amerikai bankok külföl­di fiókjainál levő mintegy 4 milliárd dollárnyi iráni betelek egy részét is. Az 52 amerikai túsz szabadon bocsátása e pénzügyi műve­letek befejezése után vár- I ható. A teheráni Mehrabad re­pülőtérre — amelynek kör­zetét lezárták — az algériai íégitársaság két Boeing 727- es repülőgépe várakozik, amelyen a tervek szerint Algériába viszik az ameri­kaiakat. A sajtó képviselői valósággal ellepték a nyugat- németországi Wiesbaden- ban levő amerikai katonai kórház környékét, mivel egyesek szerint a túszok ide érkeznek Algírból. Egyes hí­rek szerint Cyrus Vancé volt amerikai külügyminisz­ter fogadná itt a túszokat, sőt vannak olyan értesülé­sek is, hogy maga Carter el­nök utazik a helyszínre. Sa vadőr érseke élesen elitélte a junta rémuralmát Legkevesebb 150 ember vesztette életét a hét végén Salvadorban a hazafiak és a nta csapatai közötti össze­csapásokban. Folytatódik a jobboldal po­litikai gyilkosságainak soro­zata is. Tecolucában. egy, a fővárostól alig 60 kilométer­re levő településen a kato­nák benzinnel lelocsolták és elégették 35 áldozatuk holt­testét. Arturo Rivera y Damas, Salvador érseke vasárnap élesen elítélte a junta rém­jobboldali demokratikus szö­vetség jelentős győzelmet aratott. A december 7-i el­nökválasztáson ismét Ra- malho Eanes lett az államfő. Október 5. Parlamenti választásokat tartottak az NSZK-ban. A kancellár ismét Helmuth Schmidt lett. Október 30. Jamaicában a jobboldal győzött a parlamenti válasz­tásokon. November 4. Elnökválasztást tartottak az Egyesült Államokban: az 1981. január 20-án hivatal­ba lépő új elnök Ronald Reagan lett. November 11. Megkezdődött az európai biztonsági és együttműködé­si értekezleten részt vett ál­lamok képviselőinek 1980. évi madridi találkozója. November 14. Bissau-Guineában vértelen államcsínyt hajtottak végre. November 21—29. Heng Samrin, a Kambod­zsai Népi Forradalmi Tanács elnöke látogatást tett Cseh­szlovákiában, Bulgáriában, Magyarországon. November 23. Olaszországban földrengés pusztított. A halálos áldoza­tok száma több mint 3100. A mentési munkálatok so­rán mutatkozó szervezetlen­ség belpolitikai válsághoz vezetett. December 5. A Varsói Szerződés tagál­lamainak vezetői tárgyalá­sokat folytattak Moszkvá­ban. December 8—11. Brezsnyev hivatalos láto­gatást tett Indiában. Az in­diai parlament előtt mon­dott beszédében javallatot terjesztett elő az Arab-öböl és az Indiai-óceán térségé­ben kialakult politikai hely­zet rendezésére.^ December 18. Elhunyt Alekszej Koszigin, az SZKP tagja, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke. — TERRA — uralmát és a hatalommal való visszaélését. A legsúlyosabb harcok va­sárnap Penas Blancas falu közelében folytak. Vízhiány New Yorkban NEW YORK: A Delaware folyó meden­céjében hónapok óta tartó aszály arra késztette Edward I. Koch New York-i polgár- mestert. hogy hétfői sajtó- értekezletén szigorú vízfo­gyasztási korlátozást jelent­sen be az Egyesült Államok legnagyobb városa száfnára. Miután a víztárolók kapa­citása csupán 31,1 százalékos és New Yorknak 128 napra szóló víztartaléka van. a kö­telező erejű vízkorlátozás ki­terjed többek közt arra, hogy — első intézkedésként — ti­los locsolni a golfpályákat, működtetni a városi szökő­kutakat és lakóházak falát vízzel lemosni. A férfiaknak azt ajánlják, hogy a mosdó­tálból. ne pedig a zuhanyzó alatt borotválkozzanak. .. Ki tervelte ki a főbíró elrablását? RÓMA: Amint az várható volt, Giovanni .D’Urso főbíró ki- szabadulásával nem ért vé­get az emberrablás! ügy: egy letartóztatott fiatal nő, aki a rendőrség szerint a „Vörös Brigádok” tagja, az­zal vádolta meg Giovanni Senzanit, a firenzei egyetem kriminológiaprofesszorát, hogy ő tervelte ki a főbíró elrablását. A rendőrség már korábban is arra gyanakodott, hogy Senzani révén jutott el a L'Espresso című hetilaphoz D’Urso főbíró fogva tartói előtt tett állítólagos ..vallo­mása” és a professzor szö- vegezte meg a Vörös Brigá­dok közleményeit is, nem­csak a D'Urso-ügyben. ha­nem már Aldo Moro ke­reszténydemokrata politikus elrablása, majd meggyilkolá­sa idején is. Az egy hete letartóztatott Ave Maria Petriola a hírek szerint »-d is közölte a rend- ■ gge!, h ü a ..Vörös Bri­gádok” római hálózata UK! emberből áll. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom