Népújság, 1981. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-20 / 16. szám

Kulcsra kész expart Ma. amikor gyakran em­legetjük a romló csereará­nyokat, a növekvő energiá­éi nyersanyagárakat, min­denki keresi a megoldást, hogy olyan termékeket ex-i portáljon, amelyeknek az ára lépést tart a rohanó inflációval e» termelési költ­ségekkel. A legjobb persze az lenne, ha olyan magas szel­lemi tartalmú cikkekkel ren­delkeznénk, amelyekben ke­vés az anyag és sok a tudás. Mint például az integrált áramkör vagy a gyógyszer, hegy a legkézenfekvőbbeket említsük. Természetesen egy olyan országnak, amelyiknek nemzeti jövedelméből min­den második forint a külke­reskedelem révén realizáló­dik, s ez jellemző Magyaror­szágra, nem elég egy- vagy kétféle jól menő portékával kirukkolni. Egyre többen vallják, hogy rendszereket, rendszercsalá­dokat kell eladni a magyar vállalatoknak külföldön. S hogy ne maradjon homály­ban, miről is van szó, hoz­zunk néhány példát. Ami­kor egy koplett kórházát vagy iskolát, netán egy min­tafarmot vesznek meg Dél- Amerika, Afrika vagy Ázsia országai, akkor az eladók kulcsra készen szállítanak. Épületet, berendezéseket, ha kell személyzetet, s minden hozzávalót. S ez utóbbin pél­dául technológiát, know- how-t is kell érteni. Ha pél­dául egy mintafarmot szer­vez meg a magyar mező- gazdaság, úgy 'nem elég gé­peket és növényfajtákat ad­ni. Ennél több kell. S ez a több, a termesztési rendszer. Magyarországon már sokan hallottak a bábolnai, a ba7 jai, vagy a nádudvari kuko­rica-, illetve búzatermeszté­si rendszerről. Ha a teljes technológiát eladjuk, gépek­kel, szaktudással együtt, úgy jóval nagyobb bevételre te­hetünk szert, mintha az egyes tételeket külön-külön exportálnánk. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy ilyen rendszerexport esetén az árakat nehéz összehasonlíta­ni a versenytársak ajánla­taival. Hiszen sok nyugati cég húzódozik attól, hogy a technikát, a szellemi tőkét is áruba bocsássa. Többek között ennek köszönhető, hogy 'az Egyesült Izzó komp­lett lámpagyárakat adott el Indiában, a Közel-Keleten és Indonéziában is. Komplett kórházak A magyar gazdaságnak jelenleg három olyan terü­lete van, ahol jelentős ered­ményeket tud felmutatni, ha rendszerexportról beszé­lünk. Az egyik ilyen terület az egészségügy. A Medicor már több komplett kórházi egységet szállított és helye­zett üzembe Dél-Ameriká- ban és Afrikában. A tenge­rentúlon elsősorban Peruban és Brazíliában, Afrikában pe­dig Nigériában találhatók meg a magyar berendezések. Egyik-másik helyen már közreműködött az építésben is, az orvosok és az ápoló­nők kiképzését is segítette, esetleg magyar egészségügyi dolgozókkal indították be a kórházakat, klinikákat. Ta­valy létrejött a MEDIN- VEST, annak érdekében, hogy a magyar egészségügy és a hozzátartozó ipari bá­zis a legigényesebb kéré­seknek is eleget tudjon ten­ni: ha kell építkezzünk, ha kell, berendezéseket szállít­sunk és ha kell, üzemeltes­sünk egészségügyi létesítmé­nyeket. A Medicor vezetői úgy látják, hogy az ilyen tí­pusú üzleteké a jövő, még akkor is, ha egy-egy szerző­dés megkötéséig évek tel­nek el, néhány esetben pe­dig hiábavaló a fáradság. Az egyedi műszerek és be­rendezések piaca ugyanis te­lített, a konkurrenciaharc éles, emiatt áz árak bizony kevés nyereséget foglalnak magukba. Az oktatási üzlet A másik terület, az okta­tás. Hagyományaink már itt is vannak, hiszen a két kül­kereskedelmi vállalat, a Met­ri mpex és a Technoi mpex már több mint 10 éve fog­lalkozik az „oktatási üzlet­tel/’. A fejlődő országokban ugyanis az egészségügy mel­lett az oktatás az a terület, amelynek fejlesztését állan­dóan napirenden tartják, hi­szen a jövő szakmunkásai és műszaki-gazdasági értelmi­ségei meghatározzák egy-egy ország felemelkedését. Az ilyen üzleteknek kettős haszna is van. Egyrészt szá­mítani lehet árrá. hogy a magyar berendezéseken ta­nuló egyetemisták, akik ké­sőbb a fejlődő országok ipa­rában vezető pozícióba ke­rülnek, emlékeznek még a „tanultakra", s előnyben ré­szesítik a mi eszközeinket, berendezéseinket. A másik szempont már inkább üzle­ti: egy-egy komplett szállí­tás esetén a keresett cikkek mellett olyan készülékeket is el lehet adni. amelyeket egyébként nehezen lehetne exportálni. Hiányzik a vállalkozó kedv A korábbiakban már szó volt a mezőgazdasági rend­szerexportról. Ezen a terü­leten a magyar mezőgazda- sági üzemek és gépgyártók elsősorban arra képesek, hogy a nálunk már bevált növénytermesztési és állat- tenyésztési rendszereket ad­ják át, mindazokkal a ta­pasztalatokkal együtt, ame­lyek a hazai gyakorlatban meghonosodtak. Noha itt most három ága­zatot soroltubk fel, koránt­sem akarjuk azt mondani, hogy ezzel kimerültek a rendszerexport lehetőségei. Hiszen a gépipar és a vegy­ipar számtalan tevékenysé­get fog át, mint például ae elektronika, a híradástech­nika vagy a petrolkémia. Az Egyesült Izzó és Bábolna ki- véteiével ezeket az esélye­ket még abg „játszottuk meg”, noha árualapokkal bőségesen rendelkezünk. Több vállalkozó kedvre, no meg központi segítségre van szükség ahhoz, hogy a ma még parlagon heverő tudá­sunkat dollár- vagy rubel- (•milliók/ra váltsuk. Ernőd Pál FEJLESZTÉSI PROGRAM A NYOLCVANAS ÉVTIZEDRE Vizet kap a homokhát Nézzük a térképet. A tár­gyalóasztalt . betöltő papírla­pon megelevenedik előttünk Heves megye déli, alföldi ré­sze, s annak is a legértéke^ sebb . darabja, a hevesi ho­mokhát. Kaitól Tarnazsadá- nyig vonalak jelzik a több tíz kilométer hosszúságú ha­tárrészt. Vizet kap a homokhát, rég óhajtott elképzelés való­sul meg ezen a tájon. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság miskolci köz­pontjában dr. Stéfán Márton állami-díjas igazgatóhelyet­tes magyarázza a tervet. Eszerint a nyolcvanas évek­ben megváltozik a hevesi homokhát arculata. Aszályos nyarakon is biztonságosan termelhetnek majd 'zöldsé­get, szőlőt, gyümölcsöt és gabonát. «WWWMAIUtAEkmf Heves megye legnagyobb összefüggő zöldségtermő te­rülete ez a négyezer hektá­ros hevesi homokhát, ahol évszázados múltja van a kertészkedésnek. A dinnye, a paradicsom, a paprika, az uborka innen szerzett világ­hírt ennek a tájnak. — A homokhát az Alföld egyik legszárazabb része — mondja dr. Stéfán Márton. — Mérsékelten meleg, sőt a forró nyarú, körzethez tarto­zik. A napsütéses órák szá­ma itt meghaladja a kétez­ret. A tél viszont hideg, de korán tavaszodik. A csapa­dék mennyisége ötven éves átlagban nem éri el az 550 millimétert. A térség nyuga­ti határán húzódik a Tárná. Rajta kívül a hevesi homok­háton más jelentősebb víz­folyás nincs. A természeti adottságok, a kedvező fény- és hőösszeg, a könnyen me­legedő homoktalajok egye­nes következményeként ala­kult ki a zöldségtermelés. Ezen _ az értékes területen viszont évről évre alacso­nyabbak és ingadozóak a terméshozamok. Mindez összefügg a vízhiánnyal, miután néhány zöldségféle, így a zöldbab, a vöröshagy­ma, de a paradicsom öntö­zéséhez sincs elegendő víz. Ennek kiterjesztésével és egyéb agrotechnikai beavat­kozásokkal viszont jelentő­sen növelhetők a hozamok, s vele együtt a termelt zöld­ségfélék mennyisége is. — A Minisztertanács által meghirdetett zöldségtermelé­si program megvalósítására már az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának 1977. október 10-i határoza­ta is megerősítette a hevesi homokhát fejlesztésének fontosságát — hangoztatja az igazgatóhelyetfes. — Leg­utóbb pedig az országgyűlés decemberi ülésén erről szólt Úszta Gyula, a hevesi járás képviselője felszólalásában. Szükség van a zöldségre, hi­szen a lakosság igényli és nem lebecsülendő az export, valamint a konzervipari fel­dolgozás sem erről a táj­egységről. Ebben a térségben a ter­melés biztonsága csak úgy képzelhető el, ha az itt gaz­dálkodó üzemek adottságai­kat jobban kihasználva nö­velik a terméshozamokat' és csökkentik a költségeket. «MWMWWWVWW A homokháton tevékeny­kedő üzemek jelenleg mind­össze 700—800 hektár terü­letet öntöznek 40—150 milli­méter vízmennyiséggel, ami kevés! A vizet főleg csőku- takból, úgynevezett sírkutak- ból és sóderbányákbol szer­zik. Az öntözésnek hagyo­mányai vannak Tarnabodon. Boconádon. Tarnamérán és Kátban is, hiszen egy-két holdas zöldségterületet már régen is locsolták. A hatva­nas években a nagyüzemek kialakulásával viszont már öntöző telepeket létesítettek és elterjedtek a hordozható berendezések, összefüggő te­rületet azonban ma sem tudnak ellátni, vízzel. A négyezer hektáras ho­mokhát folyamatos öntözésé­re tehát, más megoldást kel­lett keresni. Ezért a Kaiet­Magnómolorok Kecskemétről A BRG Kecskeméti Mag- netofongj árában az eddigi szalagos rendszer helyett négyfős csoportokban sze­relik a magyar konstrukciójú magnómotorokat. Az új munkaszervezéssel harminc százalékkal emelkedett a termelés, javult a minőség. A korábban importból be­szerzett niagnetofonmotoro- kat most a kecskeméti gyár állítja elő. (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS) A VOLÁN LESZ A „GAZDA” ÉBSsserlibisen ssreriie^ett: A közúti személyszállítás­ban, árufuvarozásban, a leg­fontosabb szerep a Volán vállalatnak jut, ez nyilván­való. Ám az, is igaz, ha a megyében levő teherautók számát összeadjuk, a szál­lítóeszközöknek csak kis ré­szét találjuk a Volán bir­tokában. Akár a kényszer diktálta, akár más okok kö­vetkezménye, de kétségte­len: az utóbbi években igencsak megnőtt néhány vállalat, szövetkezet gép- kocsiparkja. Saját berkeik­ben adódó feladatokon túl, némelyikük megrendelésre is jócskán vállal fuvarozá­sokat. — Erről készítettünk mi az elmúlt évben felmérést és egyúttal ajánlatot is tet­tünk a nagyobb cégeknek: átvállaljuk a fuvarozásokat, elvégezzük a munkájukkal összefüggő mindenféle szál­lítást. Az ö dolguk termel­ni, a mi dolgunk fuvaroz­ni. Ezzel kezdte beszélgeté­sünket Zombori József, a Volán 4. számú Vállalat igazgatója, .amikor az idei szállítási feladatokról, fel­készülésükről érdeklőd­tünk. Szokatlan akcióval kezdte az új évet a megyei Volán: a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalattal öt esztendőre szóló megálla­podást kötött a fuvarozások átvállalásáról, s egyúttal a teherautók átvételéről. Már 14 gépkocsi átadásáról dön­töttek, s az együtműködés fokozatosan szélesedik ki, magyarországi Vízügyi Ter­vező Vállalat mérnökeinek bevonásával 1976-ban meg­kezdték a térség fejlesztési tervének előkészítését, amely a beruházási programmal együtt 1980. végére készült el, és jóváhagyásra az Or­szágos Vízügyi Hivatalhoz került. — A program a nyolcva­nas években két ütemben valósul meg — sorolja dr. Stéfán Márton. — Először Kál határában, a Csörsz- árok, a Fabókér és a Tárná melletti részen, 140 hektáron épül egy tároló, ahol négy­millió köbméter víz lesz. Eb­ből hárommillió köbméter az öntözést szolgálja majd. 2734 hektáron. A legnagyobb te­rületen kap vizet a tarna- mérai. az erdőtelki és a káli termelőszövetkezet, valamint az Eger-Mátra Vidéki Bor- gazdasági Kombinát erdőtel­ki szőlőgazdasága. Az úgy­nevezett második ütem 1985 után valósul meg a Heves­ről Boconád felé tartó út mellett, a nagvlaposi lege­lőn. a 110 hektáron épülő víztárolóval. Ezzel az erdő­telki szövetkezet további 85, a hevesi Rákóczi 1117 és a Hevesi Állami Gazdaság 877 hektáron folytathat majd ön­tözést. A két tároló úgyne­vezett tápcsatornával lesz összekötve. így évente több­ször cserélhetik majd a vizet bennük. Emellett halgazd:.!- kodás és üdülőterület kiala­kítását is kínálja. Mindkét tárolóba a vizet a Tárnából szerzik, amely egyben árvíz- védelmet is szolgál! Érdekes­ségként említem, hogy a káli tároló mentén például lehe­tőség HjrflSk majd arra, hogy fuvarok sorra kerül az építők töb­bi járműve is, kivéve ter­mészetesen a speciális mixer- kocsikgt, darukocsikat. A Volán vállalat felke­reste ajánlatával az állami építőkön kívül a Mátraalji , Szénbányák Vállalatot, a Heves megyei Tanácsi Épí­tőipari Vállalatot, az erdő­gazdaságot, a Finomszerel- vénygyárat, a Hatvani Kon­zervgyárat, a KPM egri Közúti Igazgatóságát és a húsipari vállalatot is. — A mi érdekünk minél több szállítási feladatot sze­rezni — mondta az igazga­tó. — Az idef esztendőben, a következő tervidőszakban nem várható a fuvaroztatók megrendeléseinek gyara- podása, a beruházások visz- szafogásával csökken a szál­lítási igény. Az is biztos, hogy az egész országra ki­terjedő hálózatunkkal mi hatékonyabban tudjuk szer­vezni a fuvarokat. Nem for­dulhat elő, hogy egy gép- alkatrész után kutatva üres teherautóval járjuk az or­szágot. Elsősorban tehát a * termelő vállalatok szállítá­si teendőit vesszük át, s ahol erre mód van, ezzel együtt az autót és a vele dolgozó gépkocsivezetőt is. — Üzlet-e ez a másik félnek is? — . Közös érdek, ezt bi­zonyítja. hogy a vállalatok, amelyeket felkerestünk, ál­talában hajlandók a meg-' egyezésre. Fejlesztési ala­pokkal szűkében lesznek, kell az a termelés korszerű­sítésére, a jobb munkakö­rülményekre, kevés jutna a 17 hektár háztáji zöldség­kertet is öntözzenek. A hossztöltéses tároló megépíté­séhez 520 ezer köbméter földet kell megmozgatni, és ötezer köbméter követ, valamint betont beépíteni. Mindezt a nagy munkát az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazga­tóság végzi majd. Az öntö­zőberendezéseket. az érintett gazdaságok vásárolják meg jelentős állami támogatással, ami több mint , százmillió forintot jelent. Az első ütem­ben. a káli ' tároló megépíté­se után, 2734 hektár öntö­zése válik lehetővé, amely százezer méter cső elvezeté­sét jelenti a földeken. A gazdaságok javaslataik alap­ján főleg az esőztető, illetve a csepegtető öntözést kíván­ják megvalósítani. A leggaz­daságosabb azonban a kis­nyomású, felületi öntözés lesz. mivel energiatakarékos módszer! IMAIWVWNW A ma még térképen il­lusztrált és gazdaságossági számításokkal bizonyított terv a ■ következő években valósággá válik. Az országo­san is kiemelkedő, több mint kétszázmilliós beruházás már a nyolcvanas évék kö­zepén megváltoztathatja a hevesi homokhát arculatát. Űj alapokra helyezi a szán­tóföldi zöldség- és egyéb nö­vények, valamint a szőlő- és gyümölcsfélék termelését. Várhatóan öt-nvolc év alatt, megtérül az öntözéses gaz­dálkodás megtei*emtésével és ezen keresztül a termésho­zamok növelésével. Mestusz KároSj szállításokra. Emellett költ. séges a géppark fenntartása, működtetése, külön gond ott, ahol nem ez a fő tevé­kenység. Átadják nekünk a kocsikat, mi viszont vállal­juk,. hogy elvégezzük a fu­varozásaikat. Az állami építőkkel a napokban aláírt megállapo­dásban szerepel, hogy össze­hangolják a fejlesztéseket, közös munkarendet alakíta­nak ki, szorgalmazzák az egységrakományok kialakítá­sát. Ösztönző bérezést dol­goznak ki- egymás feladatai­nak teljesítésére.- Vagyis: a Volánnal dolgozó megbízott érdekelt lesz abban, hogy az építők szállítási megren­deléseit pontosan teljesítsék. Az építőknél dolgozó szak­ember pedig a fuvarok jobb szervezésére kap ösztönzést. A vállalatok természetesen először nem a legújabb ko­csijaikat adják át a fuva­rozóknak. Számít erre .a Volán, s foglalkozik még az úgynevezett nullára futott járművek átvételével is, hi­szen azok alkatrészként hasznosíthatók még a nagy géppai'kban. A következő szerződő fél elsősorban előreláthatóan a Mátraalji Szénbányák Vál­lalat lesz, már előkészítették a megállapodást. A munká­sokat sok faluból fuvarozó szénbányától a személyszál­lítást is átvállalja a Volán; a nyilvánvalóan veszteséges munkásszállítás mellett részt kap majd a kifizető­dőbb földmunkákból a Tho- rez Bányánál. Ugyancsak megkapják a petőfibányai üzemek teherfuvarozási fel­adatait is. Aligha lehet azt vitatni, mennyivel hatékonyabban tudja szervezni ezeket a szállításokat majd a Volán. A- termelő vállalatokat a benzinjegyek megszűnése óta kialakult készpénzfor­galom is ösztönözte, hogy minél. előbb szabaduljanak meg a szállítások gondjaitól. Ehhez még újabb érveket adott az új szabályozás is: a.z idén már három forint büntetéspénzt kell fizetni az üres kilométerekért. Üresjá­rat pedig jócskán akadt ed­dig a vállalati teherautók munkájában. A fuvarozó vállalat leg­inkább abban érdekelt, hogy ne csupán teherautókat rendeljenek tőle, hanem meghatározott szállítási fel­adatokat kapjon. Ezért még árengedményeket is hajlan­dó adni. Ha ugyanis előre meghatarozatlan céllal kérik a teherautót, egyáltalán nem biztos annak jó kihasz­nálása, s még akkor is ke­vesebb hasznot hoz, ha az üres kilométerekért áthárít­ják a büntetéspénzt. A szál­lításokat viszont össze lehet hangolni. A fuvarozók kezdeménye­zésének előnyeit, úgy tűnik, hamar belátták 'a partner- vállalatok. Bizonyára az is hamar kiderül, hogy meny­nyi hasznot hoznak majd ezek a szerződések. Hekeli Sándor .Heimös&k 1981. .járniár 30,, kedd i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom