Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)

1980-10-30 / 255. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: i nóta — üf szöueggel ŐSZI HIDEG ZUHANYKÉNT ÉRTE BONNT az a washingtoni értesülés, miszerint az amerikai kormány még ezen a héten kéri az új nyugatnémet kabinetet; > emelje föl az NSZK-ban állomásozó amerikai kato­naság számára a fenntartási hozzájárulás összegét. Ügy is fogalmazhatnánk: egy régi nóta új szövegé­vel állunk szemben. Washingtonban már jó ideje elégedetlenek a NATO- országok áldozatvállalásával. Rosszallják, hogy azi ; európai szövetségesek még mindig nem költenek ele- } get — legalábbis nem annyit, mint amennyit az USA ( < szeretne — a közös katonai támaszpontokra, a kon­tinensen állomásozó amerikai egységek fenntartásá­ra. Most azzal érvelnek az óceánon túl, hogy a dől- í tárnak a márkához viszonyított árfolyamromlása teszi \ szükségessé a támogatás növelését, miután — úgy- \ mond — az amerikai katonák többsége „aggasztóí anyagi helyzetbe” került. Mintegy háromszázezer fős hadsereget tart a Pen- í tagon az NSZK területén. Ugyanakkor a nyugatnéme- í tek tetemes összeget költenek saját hadseregük, a ■ Bundeswehr fenntartására, fegyverzetének szüntelen korszerűsítésére. ' SCHMIDT KANCELLÁR TÖBBSZÖR KIJELEN- , TETTE: Bonn minden tekintetben eleget tesz kötele-j zettségének; évente három százalékkal növeli hadi i költségvetését. Más NATO-államok erre, az amerikai í nyomás ellenére sem mutatnak hajlandóságot. Az újabb washingtoni követelés tehát nehéz döntés elé ; állítja a nyugatnémet koalíciót, amely szemmel lát-' hatóan idegenkedik attól, hogy adófizetőitől még na- gyobb összegeket csikarjon ki az amerikaiak javára. Bonn és Washington között nem ez az első, s bízó- í nyára nem is az utolsó vitás kérdés. A Rajna partján — érthető módon — másként ítélik meg az enyhülés, a leszerelés, a biztonság kérdéseit, mint az USA-ban. : HA STOESSEL, AMERIKAI NAGYKÖVET a hé­ten csakugyan benyújtja a korábbinál borsosabb szám- \ lát a nyugatnémet kormányzatnak, a választásokból kétségtelenül megerősödve kikerült bonni koalíció két í út között választhat. Vagy következetesen kitart az 5 eddigi támogatás összege mellett, s akkor nyíltan szembekerül Washingtonnal, vagy — kénytelen-kel-' letlen — beadja derekát és fizet. Az utóbbi esetben í viszont választóival találja szemben magát. A kortes-: hadjáratban a terhek továbi növelése helyett mind' Schmidt, mind Genscher, az adófizetők nyugalmára 5 és biztonságára apellált. Az amerikai követelés tel-; jesítése azonban eppen ezt veszélyeztetné. Gyapay Dénes \ TŐKÉS AUTÓHÁBORÚ Helycsere az élen? Párizsi bejelentés Washington ösztönözte az iraki—iráni háborút Szupmrshem közepes teljesítményű szereplőkkel Százmillió néző előtt zajlott le szerda hajnalban Carter és Reagan elnökjelölti tv-vitája (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS.) A tőkés világ gépkocsiipa- rában egészen 1979-ig vi­szonylag békés verseny folyt. Az élen álló nagy amerikai hármas (General Motors, Ford, Chrysler) 1980 köze­pére azonban kénytelen volt átadni vezető helyét a japá­noknak. Az utóbbi évben ugyanis 30 százalékkal visz- szaesett az amerikai gépko­csigyártás, a japán gyárak­ban viszont már havonta majd egymillió autó gördül le a futószalagról. Ha ezt a tempót tartani tudják, úgy a tavalyi 6 millióval szem­léén Japán idei termelese 10 millió darab lesz, ami egyen­lő az USA 1979-es eredmé­nyével. Milyen okok vezettek á helycserére? A válaszhoz ér­demes idézni a tekintélyes amerikai üzleti hetilapot, a Business Weeket: „ötven évvel ezelőtt Henry Ford I. hibát követett el. amikor nem ismerte fel. hogy a T- modell sikerszériájának vé­ge, s váltani kell. Henry Ford II. sem hitt abban, hogy be­fellegzett Amerikában a ben­zinfaló cirkálónak.” Jelenleg egy átlagos amerikai kocsi fogyasztása 100 kilométeren­ként 16 liter, egy japán autóé viszont ennek alig a fele. A növekvő benzinkölt­ségeket figyelembe véve te­hát érthető, miért hódíta­nak teret az amerikai pia­con a japán autók. Igaz, a verseny nyomására mindhá­rom amerikai autógyár új típusokat fejlesztett ki. fj.íiemsm I860, október 30., csütörtök A három detroiti óriáscég közül még a General Motors tartja magát a legjobban: jelenleg itt gyártják az ame­rikai autók 63 százalékát. Ez részben annak köszönhető, hogy a GM — ellentétben versenytársaival — a keres­let lanyhulása idején nem fogta vissza beruházásait, ha­nem milliárdokat költött olyan üzemek létesítésére, ahol már új, takarékos üze­mű modellek készülnek. A GM egyik vezetője leszögez­te: „elsődleges célunk, hogy a japánokkal vegyük föl a versenyt, ne pedig a Ford- dal vagy a Chryslerrel vias­kodjunk". Természetesen a Ford is kapcsolt. Hárommilliárd dol­lárt szán az úgynevezett „vi­lágautó" létrehozására: ez a típus, az Escort, alkalmas lehet arra, hogy visszahódít­sa az elvesztett vásárlókat. A sorozatgyártás az NSZK- ban már július óta folyik. A száz kilométeres fogyasztási adatok impozánsak: város­ban 7,8 liter, országúton pe­dig 5.3 liter. A Chrysler va­donatúj kocsiját, az úgyne­vezett „K"-autót 6—7 ezer dollárért kínálja, s ez körül­belül megfelel a GM ár­szintjének. Egy év alatt 600 ezer darab „K"-autót dob­nak piacra. Persze sok víz folyik még le a Mississippin, amíg az amerikai autógyárak ismét visszanyerhetik régi fényü­ket. Van olyan elképzelés is, amely szerint legalább 80 milliárd dollárt kell befek­tetniük, hogy konstrukcióik megfeleljenek az új követel­ményeknek. A terv ugyanis az, hogy 1983-ra az autók 100 kilométerenkénti átlagos fogyasztását 9 literre, 1985- re pedig 3,5 literre szorítsák TEHERAN, BEJRUT: Szerdán döntés nélkül ért véget az iráni parlamentnek az amerikai túszok szaba­don bocsátásáról folytatott újabb tanácskozása. A vitát csütörtök reggelre napolták el. Csütörtökön egyes — meg nem erősített — értesülések szerint a Medzslisz nyilvá­nos vitát tart a kérdésben. Egy meg nem nevezett par­lamenti forrás kilátásba he­lyezte. hogy a csütörtöki ülé­sen talán már a döntést hozzák nyilvánosságra. Az iráni légierő gépei szerdán Bagdad és Basra környékén lévő olajfinomító­kat. a basrai kikötőt, Kir­kuk mellett pedig egy szi­vattyúállomást támadtak. Iráni források szerint Qum, a szent város közelében le­lőttek két iraki nehézbombá­zót. Ugyanakkor a Khor- ramshahrt és Abadant ösz- szekötő úton lévő híd körül tovább folynak a harcok, a két várost több iraki légitá­madás érte. de az iráni csa­Az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan, kiképzett űrhajóstársa, Magyart Béla, s a szovjet—magyar űrre­pülés parancsnoka Valerij Kubászov is ott volt a Moszkva környéki repülőté­ren szerdán, amikor — több mint fél eves távoliét után — visszaérkezett Csillagvá­rosba a világ eddigi leg­hosszabb időtartamú űrrepü­lésének két résztvevője, L eonyid Popov és Valerij Rjumin. A két kiváló szov­jet űrhajóst nagy szeretet­től köszöntötték barátaik, munkatársaik, parancsno­kaik, tanácsadóik, s min­denekelőtt rég nem látott családtagjaik: a repülőtéren szinte mindenki ott volt, akinek munkája hozzájárul a 185 napos űrutazás sike­réhez. le. Most már csak az a kér­dés. hogy ez a fogyasztási szint mennyire lesz ver­senyképes az akkori japán, illetve nyugat-európai ko­csikkal. Mert lehet, hogy a jövőben sikerül visszaszorí­tani a japán autóipart Ame­rikában, illetve Nyugat-Eu- rópában, jelenleg azonban még folyamatos a távol-ke­letiek előrenyomulása. (1980 első félévében például 38 százalékkal több japán autó került az USA-ba, mint egy évvel korábban.) Az összes küföldön eladott japán ko­csik számát 3 millióra te­szik: ebből 1,2 milliót az USA-ba exportáltak, fél mil­liót pedig Nyugat-Európába. Így nem lehet csodálkozni azon, hogy a brit, a nyugat­német és az olasz autógyá­rak is berzenkednek a japá­nok közös piacbeli terjesz­kedés# ellen. A Fiat vezetői, mikor meghallották, hogy az állami tulajdonban lévő Alfa Rómeó közös vállalatot akar alapítani a japán Nis­san gyárral, kijelentették, hogy még a tervezettnél is több embert fognak elbocsá­tani, ha szembe kell nézni a japán konkurenciával. Nyilvánvaló, hogy mind az amerikai, mind a nyugat­európai törekvések a japá­nok további térhódításának megakadályozását célozzák. Az USA kormánya önkéntes exportkorlátozást követel a japán gépkocsigyáraktól. a nyugat-európai cégek pedig azt állítják, hogy a japán kocsik terjeszkedése ellent­mond a GATT szellemének és egyre nagyobb nehézsége­ket okoz az EGK autóipará­ban. Akárhogy is nyilatkoz­nak azonban az illetékesek, a döntés az autóvásárlók ke­zében van. Ha ugyanis a ja­patoknak állítólag sikerült feltartóztatniok az iraki harckocsik előrenyomulását, Az iraki légelhárítás szer­dán egy iráni repülőgépet semmisített meg. PÁRIZS: Az iraki—iráni háború ki­robbanását az Egyesült Ál­lamok ösztönözte, abból a célból, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben vissza­kaphatja a túszokat — ír­ja szerdai számában a Le Figaro című párizsi napilap. A lap értesülése szerint a túszok szabadon bocsátása közvetlenül az elnökválasz­tás napja előtt várható, ha nem i’m közbe váratlan fordulat. Washingtonnak — írja a Le Figaro — az volt a szá­mítása, hogy iraki győzelem esetén Irán „destabilizáló- dik”, az iszlám rezsim meg­bukik és Nyugat-barát kor­mány kerül helyébe. Abban az esetben viszont, ha ez a győzelem elmarad, az Egye­süli Államok Irán védelme­zőjeként léphet fel és meg­fizettetheti segítségét. Popov es Rjumin jelen­tést tett feladatának végre­hajtásáról az állami bizott­ság elnökének, aki megkö­szönte nekik áldozatos és nagy hasznot hozó munká­jukat. Az űrexpedíció két hősét ezután a barátok, is­merősök köszöntötték, köz­tük Farkas Bertalan, aki „űrlátogatást” tett a Szaljut 6. űrállomáson és Magyari Béla. aki annak idején velük együtt készült a feladatok végrehajtására. Csillagvárosban a szovjet űrhajósok központjának szinte minden lakója az ut­cára sereglett a két űrve­terán köszöntésére. Popov és Rjumin a hagyományok­nak megfelelően virágcsokrot helyezett el Jurij Gagarin emlékművén, majd a város művelődési palotájába ment. Japán gépkocsigyár hirdetése pán kocsik olcsóbbak, s ke­vesebbet fogyasztanak, mint az amerikai vagy nyugat­európai társaik, akkor nyil­vánvaló. hogy mellettük szól a választás. S akárhogy is nézzük a dolgot, energia­problémákkal küzdő vilá­gunkban mégiscsak az a leg­fontosabb, hogy egy kocsi ne WASHINGTON: Ha Brezsn.yev elnök azt mondaná nekem, hogy a ka­tonai fölény alapján és a fegyverkezési hajsza folyta­tásának útján kíván megál­lapodni velünk, a nukleáris fegyverek korlátozásáról, én is visszautasítanám — je­lentette ki Jimmy Carter, az Egyesült Államok elnöke Ronald Reagannal folytatott kedd esti televíziós vitájá­ban. A másfél órás vitát Cle- velandban tévénézők milli­óinak szeme láttára tartották meg. A két nagy amerikai politikai párt jelöltje a nagy tét súlya alatt egyaránt kö­zepes teljesítményt nyújtott. Egy telefonon végzett köz­vélemény-kutatás azonban egyértelműen a republiká­nus Ronald Reagant mutatta ki a vita győztesének. Carter mindent megpró­bált, hogy elterelve a figyel­met az Egyesült Államok kétségkívül súlyos gazdasági problémáiról, előtérbe állít­sa a békéért viselt felelősség kérdését, s meggyőzze az amerikaiakat: ellenfele „ve­szélyes és felelőtlen" háborús kalandokba sodorná az 16 litert fogyasszon 100 ki­lométerenként, hanem csak hetet, vagy nyolcat. A felfor­rósodott autóversenyből te­hát a világ csak nyerhet: ha az árak nem is csökkennek, a kocsi fenntartásának költ­ségei biztosan. * Ernőd Pál Egyesült Államokat. Reagan a maga részéről az utóobi hetek taktikáját folytatta. Egyszerűen tagadta, hogy a katonai fölény alapján kí­vánna tárgyalni a Szovjet­unióval, s azt állította, hogy az összes eddigi fegyverzet- korlátozási megállapodások „hátrányosak” voltak az or­szág számára. Az Iránban fogva tartott amerikai túszok kérdésében Carter volt kénytelen „mel- lébeszélni”, minthogy a kor­mányzat titkos reményei a túszok kiszabadítására a választások előtt a legújabb hírek alapján nem túlságo­san kecsegtetőek. Az elnök megerősítette, hogy az Egye­sült Államok egyik harcoló fél mellett sem kötelezi el magát Irak és Irán konflik­tusában. Az elnökjelölteknek fel­adott nyolc kérdés közül öt belpolitikai problémákra vo­natkozott. A válaszokból ki­tűnt, hogy egyik pártnak sincs meggyőző programja a munkanélküliség felszámolá- molására, az infláció feltar­tóztatására és a stagnáló ipa­ri termelés megélénkitésére. Az ABC televízió- és a Bell telefontársaság szerve­zésében a televíziós vitát követő egy órában országos telefon-közvélemény-kuta­tást tartottak. Ennek eredmé­nyei szerint 437 ezer néző Rea­gant, 215 ezer Cartert tartja a televíziós vita győztesének. Washingtoni megfigyelők szerint ez az eredmény csak részben tükrözi az óriási ki­ábrándulást a Carter-kor- mányzat politikájából. Bizonyos azonban, hogy a „szupershow" erős hatással lesz azokra a milliókra, akik eddig nem tudták eldönteni, kire adják szavazatukat. Az amerikai választási rendszer fogyatékosságaiból azonban egyenesen következik, hogy ha az ország a hátralévő egy hétben nem kap újabb „sti­muláló szereket”, akkor ez a vita válhat meghatározó közvélemény-formáló erővé. Erre utalt az NBC televízió kommentátora szerdára vir­radóan. amikor feltette a kérdési: „Két fáradt es ijedt férfi kilencvenperces szócsa­tája döntené el az Egyesült Államok jövőjét?" 0 Ágyúzás tévedésből Nagy riadalom támadt kedden délben a Madrid környéki Moralzarzal falu­ban, amikor tucatnyi ágyú­lövedék csapódott az épüle­tekbe, bezúzva a házak fa­lát, ablakait. Szerencsére a lakók éppen a mezőkön dol­goztak, így személyi sérülés nem történt. Mint később kiderült, a közeli Hoyo de Manzanares-i katonai lőté­ren új lövedéket próbáltak ki és ezek zúdultak a hely­ség házaira. A polgármester intézke­désére a lőgyakorlatot ab­bahagyták, így további kár nem keletkezett. A vá­rosi tanács ülésén elhatá­rozták, hogy a lőtér bezárár sát kérik. Ünnep Csillagvárosban s Az USA autóiparának „harakirije” (TIME — KS) (Newsweek — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom