Népújság, 1980. október (31. évfolyam, 230-255. szám)
1980-10-30 / 255. szám
Korszerűsödő góbin Pontonhíd a Kettős-Körösön A békési híd tartószerkezetét egy teherautó megrongálta. A híd súlyosan megsérült és le kellett zárni a forgalom elől. A közlekedés biztosítására a honvédségi műszaki alakulat pontonhidat épített. A KPM megyei igazgatósága a pontonhíd feljáróihoz hétszáz méter aszfaltutat alakított ki. A hidat a folyó áradásakor lebontották, majd a Körösök vízszintjének apadása után, az elmúlt napokban, ismét felépítették és átadták a forgalomnak. (MTI-fotó — Ilovszky Béla felv. — KS.) Egymillió mór elkészült mm Uvegdíszek karácsonyra Rövidebb határidő az elemes bútorokra A BUBIM és a bútorkereskedelem találkozója AZ ELMCLT esztendőkben a boltok százainak redőnyét húzták le végleg. Természetesen kis üzletekét, amelyek csekély forgalmat tudtak lebonyolítani, ezért a vállalat vagy a szövetkezet számára gazdaságtalan volt a fenntartásuk. Csakhogy az odaszokott vásárlók hoppon maradtak, illetve arra kényszerültek, hogy messzebbre utazzanak egy iskolafüzetért, egy harisnyáért vagy akár a mindennapi kenyérért, tejert. Miközben a városokban és a nagyobb községekben sorra épülnek, nyílnak iparcikk- és élelmiszer-aruházak, az 1—2 személyes, kicsiny üzletek száma megcsappant Holott a lakosság ezekre igényt tartana. A kisebb boltokat, vendéglátóhelyeket korábban, hogy kifizetődjenek, „gebinesí- tetáék”: egyszerűsítették az elszámolási rendszerüket. A gebinnek azonban — hivatalos nevén: a szabadkasz- szás üzemeltetésnek — számos árnyoldala is megmutatkozott az idők folyamán. A leglátványosabb visszaélésekre a gebines vendéglátóhelyek nyújtanak példát Mivei ezekben — a szabad- kasszás rendszernek megfelelően — az áruval nem kell tételesen elszámolni, a vezető gyakran úgy növeli személyes jövedelmét, hogy „idegen árat” visz be az üzletbe. Idegen árut, vagyis olyat, amilyet a központ tudta nélkül, annak megkerülésével szerez be. Hogyan lesz ebből busás jövedelem? Ügy, hogy a gebines vendéglős ezt az árut feldolgozza, majd értékesíti, ismét csak a központ tudta nélkül. így azután a haszon egyenesen az 6 zsebébe vándorolhat. Olyan helyzet áll tehát elő, amelyben a vállalat vagy a szövetkezet viseli a terheket, fizeti a bért, az energiát, a helyiségbért, az összes üzemelési költséget, míg a haszon a gebinesé. A kis boltok gazdaságta- lanságán, munkaerőhiányán és a gebin okozta bajokon igyekszik változtatni az a kormányrendelet, amely egyes kiskereskedelmi és vendéglátóipari üzletek szerződéses üzemeltetéséről intézkedik. Elsősorban azzal a céllal, hogy a lakosság vásárlási lehetőségeit bővítse, javítsa. A RENDEKET lehetőséget nyújt a vállalatoknak, szövetkezeteknek, hogy kisebb üzleteiket, vendéglátóhelyeiket januártól szerződéses rendszerben üzemeltessék. Mit jelent ez közelebbről? A gazdálkodó szervezet szerződést köthet az arra vállalkozó szakképzett alkalmazottjával. hogy meghatározott díj fizetése ellenében az illető saját felelősségére és kockázatára, önállóan, de a vállalat nevében vezesse az üzletet. Ami haszonra az üzlet szert tesz. azzal — a szerződött díj befizetése után — a boltvezető szab- don rendelkezik. Adhat belőle például a beosztott dolgozóknak, akik egyébként a vállalat, illetve a szövetkezet alkalmazottai, és a szakmában szokásos bér ellenében végzik munkájukat. A kormányrendelettel egy- időben jelent meg a belkereskedelmi miniszter rendeleté egyes állami üzletek bérletéről, amely az eddiginél tágabb teret ad a magánkereskedőknek. hogy üzletet, és — az eddigitől eltérően — vendéglátóhelyet is béreljenek. Módosították a magánkereskedelemről szóló rendeletet is: föloldottak több korlátozó intézkedést, és további harminc szakmában adtak lehetőséget magánkereskedői tevékenységre. A rendelkezések sokak érdeklődését felkeltették. Vannak, akik azt kérdezik: feladjuk a szocialista kereskedelem pozícióit? Erről természetesen szó sincs, hiszen a szerződéses rendszerben működő boltok is szocialista tulajdoftban maradnak, nem beszélve arról, hogy az áruk messze túlnyomó többségét továbbra is az ABC- és egyéb áruházak juttatják el a lakossághoz. Masok amiatt aggódnak, hogy a szerződéseknél a protekciósok élveznek majd előnyt. Nos, a vállalatok, szövetkezetek, ha szerződésbe kívánnak majd adni üzletet. kötelesek ezt a szándékukat nyilvánosan meghirdetni. és a szerződést azzal kell megkötniük, aki — közjegyző jelenlétében a legmagasabb díj fizetését vállalja. Természetesen, a szerződő boltvezetők jövedelme adóköteles. HA A RENDELET hatására a mai 11 000 magánkereskedő helyett néhány év múlva, mondjuk. 15 000 maszek boltos működik majd az országban, az csak javítja a kereskedelmet. A 11 000 magánkereskedő egyébként az egész kiskereskedelmi forgalomnak mindössze egy százalékát bonyolítja le. Érdemesebb tehát azt vizsgálni, milyen eredmények várhatók az új jogszabályoktól? A bérleti rendszer, a magánkereskedői tevékenység kiszélesítése javíthat a szakma munkaerő-helyzetén: ezek a boltok ugyanis a családtagok munkájára számíthatnak. MIND A SZERZŐDÉSES, mind a bérelt, mind a magánüzletek: kis boltok. Olyanok, amelyek hiánya ma még súlyosan érinti egyes városnegyedek, idegenforgalmi területek, községek lakóit. Ha csekély is a részesedésük az országos forgalomból, a környék lakossága számára nagyon is fontosak, nélkülözhetetlenek. Azt várhatjuk, hogy ezek újra megnyílnak, illetve az új formákban, jobban rugalmasabban látják el a vásárlóközönséget. Mert az idézett rendelkezések célja ez: a lakosság áruellátásának szélesítése, javítása. Gál Zsuzsa Elkészült az idei egyrmil- liomodik karácsonyfadísz a soproni Vegyesipari Vállalat üvegtechnikai üzemében. A gyakran hiánycikként jelentkező üveg karácsonyfa- díszből a vállalat az idén 20 százalékkal többet gyárt a tavalyinál. Az egymillió után november végéig további 200 ezret készítenek 54 féle kivitelben, méretben. egy részüket kézi festéssel. A vállalat hrigádjai az idén is társadalmi munkában készítik . a parlamenti karácsonyfa 200 nagy méretű üvegdíszét. A Budapesti Bútoripari Vállalat 1981-ben mintegy 40 ezer lakás berendezéséhez elegendő bútort gyárt. A jövő évre tervezett teljes termékválasztékot a vállalat mintatermében kiállításon mutatták be hazai kereskedelmi partnereiknek. A harmadik alkalommal megrendezett bemutató alapvetően a termékek megismertetését szolgálja. Ennél azonban több is: alkalmat ad a gyártók és a kereskedők párbeszédére, a forgalmazási tapasztalatok kicserélésére. A vásárlók igényeinek jobb megismerése ugyanis egyre fontosabb az iparvállalat számára. A bútorok iránt jelenleg mérsékelt a kereslet, nem mindegy tehát, hogy azok a termékek, amelyek jövőre az üzletekbe kerülnek, megfelelnek-e a vevők ízlésének, szükségletei nek. A BUBIV jövőre 850 millió forint értékű bútort szállít a hazai kereskedelmi vállalatoknak. Ennek több mint 70 százaléka szekrénysor, lakószoba-berendezésre alkalmas szekrényfal és elemes bútor, a többi kárpitos bútor, étkezőgarnitúra, asztal és szék. A kereskedők véleménye szerint ez az arány megfelel a fogyasztói igényeknek, mert legtöbben változatlanul a szekrénysorokat kedvelik és keresik. Az elemes bútorok, a „Réka” és a „Horizont” keresettségét azonban kedvezőtlenül befolyásolja- a hosszú előjegyzési határidő, valamint a megsérült alkatrészek, elemék pótlásának gondja. A BUBIV képviselői közölték: azon túl, hogy jövőre további elemekkel bővítik a Réka-családot, a Horizontot pedig cseresznyefa- fólia borítással is gyártják majd. a jelenlegi 90 napos szállítási határidőt mintegy 20 nappal csökkentik. és vállalják az alkatrészek külön szállítását is. A kereskedők,' mivel a vasúti szállításoknál gyakoribb a bútorok sérülése, az országúti fuvarozás fokozását javasolták, de felhívták a figyelmet a gondosabb gyári csomagolásra is. Beáta kálváriája Töbt> színházunk is bemutatta a tavalyi évadban Schwajda György: Csoda című darabját. A szatíra alapötlete: egy megvakult nyomdászt a leszázalékoló bizottság látóvá nyilvánít — tehát ezentúl úgy kell élnie, dolgoznia, mintha valóban látna... Túltengő fantázia — mondhatnánk — olyan eset, amelyhez még hasonlót sem produkál az élet. Vagy mégis? ★ Néhány nappal sikeres szakmunkásvizsgája után A. B. féléves munkaszerződést köt a boltokat üzemeltető vállalattal. Megyénk egyik kisközségéből a távirat hívására siet a szerződés- kötésre. hogy a később oly sok bajt okozó papírt — jobb kezével — alá is írja. Ám munkába állva kiderül, hogy csak jobbja egészséges, bal kezefeje csaknem béna. A vendégek kifogásolják, hogy a poharakat testéhez szorítva tölti, a munkatársaknak feltűnik, hogy bal kezéből minduntalan kiesik a pohár: és a raktári emel- getés sem megy neki. Az alkalmazottakat a forgalom után fizetik — nem csoda, hogy még a próbaidő, az első tíz nap alatt a boltvezető felmond A. B.-nek. Ám A. B. még a felmondás kézhezvétele előtt. 1980. július 8-án kiíratja magát — úgy vélekedve, hogy betegállományú dolgozót elküldeni nem lehet. Azóta sem dolgozik: az olvashatatlan bélyegző.! ű, 935/80 csoportszámú táppénzes papírt hetenként meghosszabbítják, táppénzét a 7407-es postautalványon küldik lakására. Miközben a papírharc megindul. ★ Jönnek, jönnek a közbenjáró levelek a munkaadóhoz — mind A. B. visszavételét kérve. Szemelvény az augusztus 14-i keltezésűből — bár a levelek hasonlóak, így bármelyikből lehetne: „Szerződő fél csak a próbaidő alatt élhet azzal a jogával, hogy a fennálló munkaviszonyt egyoldalú akaratnyilvánítással megszüntesse. Esetünkben ez a próbaidő július 10-én letelt. Ez,t követően a dolgozó munkaviszonyát — betegségére való tekintettel — amúgy sem lehetett volna megszüntetni. Kérem, az igazgató elv- társat, hogy a vállalat döntését megvizsgálni, a panaszos munkaviszonyát helyreállítani. és döntéséről.. .nkat tájékoztatni szíveskedjék.” A levélnek két szépséghibája van. Formai kifogás, hogy hiányzik róla az iktatószám — ám ennek hiányában a levél nem igazán hivatalos, mert léte bizonyíthatatlan. A másik apróság: a levél következetesen hibásan emlegeti A. B. nevét ... Azt viszont ez a levél is mellőzi. — bár cseppet sem apró kérdés! — hogy A. B. egyáltalán alkalmas-e a helyreállítandó munkaviszonynak eleget tenni? Pedig a röpködő paragrafusok — hivatkozások mögött ö, egy élő ember áll! A munkaadó 1980 augusztus 25-i. 3682/80 jelű levele sem érinti a kérdést, pusztán jogászkodik. Idézem: „Vállalatunk jogsértést nem követett el. mivel nevezett munkaszerződésében nem 10, hanem 30 nap próbaidőt kötött ki. A MTV 24. § 2. bekezdése, illetve az 1/1967. Mű. M., Eü. M. rendelet értelmében a munkaviszony megszüntetése esetében a tilalmakat és korlátozásokat (konkrét esetben betegség) nem kell alkalmazni.” Furcsa, hogy bár a vállalatnak azt az igazát, hbg.y A. B. képtelen bolti munkára, egyetlen levél sem tudja kikezdeni, de tanácsokat ennek ellenére ad. Nem csoda, ha a vállalat türelmetlenül felajánlja a tanácsadóknak: azonnal visszaveszi A. B.-t, amennyiben a levélírók írásban vállalnak felelősséget azért a várható kaiéi t, amelyet A. B. magában, vagy tárgyakban okoz. Erre a levélre persze egyetlen tanácsadó sem válaszol... ★ Pedig felelősséget vállalnia valakinek kell! Hiszen A. B. sorsának valódi megoldása. nem az. hogy a boltba visszakerülve esetleg leforrázza magát: olyan megoldást kell találni, amely adottságainak megfelelő, amely kisebbségi érzések nélküli életet biztosít neki. És nem megkérdőjelezni a boltvezető azon képességét, jogát, sőt kötelességét, hogy munkatársai alkalmasságát megállapítsa — hiszen őt mindezért valódi felelősség terheli. Nemrégiben egyik termelőszövetkezetünk állami díjas elnökhelyettese panaszolta: két évébe került amíg egy részeges csavargó alkalmazottjától jogilag is rendezetten sikerült megválnia! Abszurdumnak nevezte, hogy neki. aki öt perc alatt dönthet akár tízmillió forintról is. ennyi idegi energiát és munkaidőt kell fordítania egyetlen ilyen ember sorsa rendezésére! Valamiféle álhumánum nevében — az ő felelősségérzetét kétségbevonók miatt. ★ A. B-t most pályaalkalmassági vizsgálatra küldték. Kicsit késve: ez a fogyatékossága ugyanis már több, mint két éve kiderült. De A. B. elvégezte a szakmunkásképzőt, rendszeresen és eredményesen (?) részt vett a gyakorlati órákon — ugyanannál a vállalatnál egyébként, amely most felmondott neki — és végül megszerezte a szakmunkásbizonyítványt is. És senki, de senki nem tette szóvá, hogy ezzel a kézzel nem lehet kereskedő! Tapintatból? Emberségből? Biztosan jó szándékkal: de rossz végeredménnyel. Az elodázott döntésekhez ' már csak az a hanyagság kellett, hogy a munkaadó vállalat látatlanban, személyes találkozás nélkül szerződött A. B-vel. És ezzel már kész is az ügy. Az az ügy. amelyben október 6-án, a 15/80 határozatban így foglaltak állást: ..A Munkaügyi Döntőbizottság javaslatot tesz az eredeti munkaviszony hely- reál Irtására.” Vagyis: A. B. kálváriáját december 31-ig meghosszabbították. addig van állása. — még ha nem is tudja betölteni... Addig? Addig szanatóriumba vonulva várja a döntő orvosi szakvéleményt, és már be sem megy az őt ..becsapó” vállalathoz a táppénzért. És tele van tüskével. tele van a jövőt illető bizonytalansággal. Pedig de- vember 31-ig most már biztonságban ván. És azután? Költidi Imre Csekély hatmillióért < Maga a tény ugyan. na- £ gyón örvendetes, mindenkit 1 felderít, akit érint, de > semmi szenzáció nincs ben> ne. Felújítónak egy utat, ‘ mintegy hatmilliós költségül gél. Ha meg azt is hozzá- ? tesszük, hogy a közúti épí> töknek a hivatalos határ- idő miatt lett volna még ; mire várniuk, ez már több > figyelmet érdemlő körül> meny. Fél évvel korábban í teljesíteni...? ^ Mindezen túl azonban > • van egy nagyon lényeges s vonása annak az útfelújí< tásnak, ami Gyöngyöstar> ján nevéhez fűződik. Az > történt ugyanis, hogy a l községbeliek közül többen j értetlenül kérdezték annak / idején: / — Ha már a patak fa> Iának a csúszását megállítot- l ták. miért nem hozatja <5 rendbe a községi tanács a \ munkák során feltúrt köz- i utat is? / Az igény érthető. Ki I akar egy „meggyötört’’ > úton bukdácsolni a ko> csijával? 5 Csak azt nem tudták a j községbeliek, hány mitlió< ba került a patakmeder me- t redek falának a „megfogása” > és hogy az út rendezése is csekélyke hatmilliót követelt. Hogy honnan? Nyilvánvalóan nem a községi pénztárból, mert oda ilyen összeg röpke idő alatt nem szokott bekerülni. De hát az igényt megfogalmazni sokkal könnyebb, mint „zsebbe nyúlni”. Főként a saját zsebbe. A Közúti Építő Vállalat gyöngyösi föépítésveze- tője, Törő Imre úgy mondta, hogy most már a befejező munkákat végzik a községi szakaszon. A hónap végére lesznek készen a jő-- vő évi április 30. helyett. Most a tények mögé szerettünk volna betekintést nyújtani azoknak, akik ugyan jól látják és tudják, mit kellene megcsinálni, megvalósítani, de azt már aligha tudják: miből? Pedig a forint a fontosabb. Annak mennyiségétől függ jórészt minden. A forint pedig nem magától fiadzik, hanem csak a hasznos munka révén. (—ár) 1980. október 39„ csütörtök
