Népújság, 1980. augusztus (31. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-02 / 180. szám
Eredmény, kérdőjellel evek óta folyamatosan növekszik a terme- lekenység az iparban, s más termelőágazatokban is. Az eredménynek azonban ára, költségé van, s ez gyakran több, nagyobb, mint ami indokolt. Kezdjük egy számsorral: 5,4; 6,8; 5,0; 4,7. A négy adat az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedését jelöli — mindig az előző esztendőkhöz viszonyítva — az 1976 és 1979 közötti években. S egyben tudatja azt is, hogy a termelékenység minden alkalommal gyorsabban emelkedett, mint fi bruttó termelés. S idén, jVnuár és május között, a termelés ugyan csökkent, ám egy foglalkoztatott ra elosztva, szerényen ugyan, 1,4 százalékkal nőtt. Némely iparág — a műszeripar, a vegyipar, a fafeldolgozás például — jóval az átlag fölött gyarapította a legutóbbi években az egy-egv foglalkoztatottjára számított árukibocsátást. A gyakran említett, s valóban fontos mutatószám úgy nőtt, hogy az eszközállomány bővülése meghaladta a termelés emelkedésének mértekét. Magyarán: a ter- melekenyseg növekedését erőteljesen kisebbíti a ki nem használt, avagy a nem jól használt eszközök tömege. A szocialista iparban-, a népgazdaság legjelentősebb ágazatában például négy év alatt 8.8 százalékkal (bizonyos iparterületeken ennél is meredekebben) csökkent a termelő állóeszközök egy egységére jutó brutto termelés. Magyarán: egyre több eszközt fektetünk a termelőmunkába, a kamatok azonban mind szerényebbek. Hozzátesszük, mert úgy teljes a kép, hogy a csökkenő eszközhatékonyság nem új jelenseg; több középtávú terv időszakán átvonuló folyamat. nagy Árnak tűnik ez az élőmunka termelékenységének javításáért, csakhogy ráfordítások és hozamok ilyesfajta viszonyát eddig sem az irányításban, sem a termelőhelyen behatóbban nem vizsgáltak. A gyakorlat fölmutatta mind erőteljesebb kedvezőtlen vonások azonban végül is arra kényszerítették a gazdálkodókat, hogy belássák: a végrehajtás módja döntő szerepet játszik a végeredmény alakulásában. Seregnyi lehetőség van a változtatásra. A szocialista ipar fizikai foglalkoztatottjainak 49 százaléka volt szakmunkás a legutóbbi adat- felvételkor, 1979 szeptemberében. Azaz: tényleg mindig .új és újabb eszköz kínálta kizárólag a haladást, vagy elegendő lett volna sok esetben a foglalkoztatás jó megszervezésére? Az említett arány ugyanis nemzetközi összehasonlításban kedvezőbb, mint a hazánkénál jóval nagyobb termelékenységgel dolgozó országok iparában. A vállalatok jelentős csoportjánál valóban nagyon elöregedtek az állóeszközök, és gyakran átgondolatlan, lassú, a technológiai logikát nélkülöző fejlesztés. Amire fájdalmasan aktuális példát ad napjainkban a ruházati ipar helyzete: kevés kbrsze- rű, versenyképes áruja mellett ki nem használt: kifizetődőén ki nem használható kapacitásainak nagy csoportja. Gyakran szervezés helyett került sor beruházásra, újabb eszközök működtetésére, s olyan vásárlásokra is. amikről kiderült, szükségtelenek, a gépek nem illeszthetők be a termelési mozzanatokba. Különösen igaz volt ez utóbbi az importberendezéseknél. Igv már érthető —, de nem elfogadható —, hogy 1970 és 1979 között a termelékenység a népgazdaság egészében 59 százalékkal, az eszközráfordítás viszont 66 százalékkal nőtt. Az eszközhatékonyság 1976 és 1979 között évente átlagosan 1,5 százalékkal csökkent, miközben az eszközök átlagos állománya 5,8 százalékkal bővült. Ezért azután az eszközhatékonyság 1979-ben kedvezőtlenebb volt, mint, 1970-ben...! MEGHÖKKENTŐ TÉNY még akkor is, ha tudjuk: tavaly, az év második felében, s idén. az első hat hónapban erőteljes fékezés következett be az eszközállomány bővítésében. ám elsősorban a szabályozómódosítások hatására. s csak kevésbé az irányítói, termelői fölismerések tükrözéseként. A vállalati elképzelésekről tájékozódó tárcák tapasztalatai szerint a VI. ötéves terv előmunkálatai is arra mutatnak, hogy még mindig irreális fejlesztési, beruházási, eszközbővítési szándékokat dédelgetnek sok termelőhelyen, s ugyanakkor a szervezés, a meglevő eszközök hatásosabb működtetése mellékes feladatként bukkan fel csupán a programvázlatokban. Szó sincs arról, hogy a termelékenység alakulása bárhol is ezentúl huszadrangú szerepet kapna: a legfontosabb jelzőszámok között marad. Szemben azonban az eddigi gyakorlattal, most már nagy alapossággal azt js elemezni kell, milyen ára van a növekedésnek, kerülhetne-e kevesebbe. lehetne-e olcsóbb a termelékenység folyamatos emelkedése? Ennek vizsgálatához most tág teret kínál minden vállalatnak a középtávú tervezés. Mészáros Ottó Ha minden jól megy. 7 7 Jövő hét elején befejeződik az aratás a hatvani Leninben Megyénk legnagyobb kenyérgabona-termesztő gazdaságában, a hatvani Lenin Tér melőszö vetkezetben a szeszélyes időjárás ellenére igen nagy lendülettel folyik a betakarítás. A jó szervezés eredményeként 356 hektár őszi árpával, továbbá 303 hektár tavaszi árpával már korábban végeztek a gépek, méghozzá kedvező terméseredménnyel. Az előbbiből átlagban bruttó 56 mázsát, az utóbbiból pedig 4R mázsát „hozott*’ a told hektáronként, s a termés a szükséges szárítás után ke_ rült tárolásra, illetve elszállításra. A szövetkezetnek 2750 hektáron van búzája, amiből pénteken estig, a kedvezőbbre fordult időben, 1500 hektárnyit vágott le és csépelt ki 29 gép. amelyek között derekasan helytálltak a fülelnek is. Néhány napja szárításra sincs szükség, s az átlagtermés pillanatnyilag 50 mázsa körül mozog hektáranként. E napokban komoly feladat hárul a közös gazdaság szállítási részlegére, amelynek teherkocsijai szinte éjjel-nappal útban vannak. Egy részük a földekről. egyenesen a selypi Zsó- fia-malomba szállítja a ke- nvérnekvalót. A többi pe dig a MÁV-pályaudvar és a hatvani határ között pendlizik. A termelőszövetkezetnek 200 vagon export kötelezettsége van, s az irányvonatokat folyamatosan, kétnaponként fel kell tölteni,, meg. kell pakolni. Szürszabó Gusztáv, a Lenin elnöke azt is elmondotta érdeklődésünkre, hogy a jelenlegi időjárási adottságok esetén jövő hét keddjén befejezhetik Hatvanban és környékén az aratást, továbbá 125 hektárnyi területen, a learatott kenyérgabona helyén, m ásod vetés kent uborkát és különböző zöld. ségfélét juttattak a földbe. Mint szavaiból kiderült. a közös gazdaság 408 hektárnyi vetőborsója is igen kedvező terméskilátással kecsegtet. Már végezlek a gépek 120 hektár elcseple- sével, s az átlagtermés 50 mázsa felett van. A szövetkezet rendrevágó borsóarató gépeit már át is irányították Ecsédie, hogy a szom s/édos termelőszövet kezei sikeres betakarítási munkait segítsék. (tn. gy.) Az olajpala A magyarországi olajpala hasznosításával kapcsolatos kísérletek eredményeképpen már hét eljárást, illetve terméket fogadott el szabadalomnak az Országos Találmányi Hivatal. Ezek közül három teljes egészében a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet szakembereinek munkája, további négyet pedig közösen dolgoztak ki az említett kutatóintézet, valamint a Veszprémi Vegyipari Egyetem. a Nehézvegyipari Kutató Intézet és a Nyugatdunántúli Állami Gazdaságok szakszolgálati állomásának munkatársai. Ezek a szabadalmak megfelelő alapot. adnak ahhoz., hogy meg_ Betakarítás a Tárná mentén hasznosítása A gömöralmágyi Lázár István idén dolgozik itt először kezdődjön a hazai gazdag olajpalakészletek feldolgozása. A magyar olajpala-előfordulások földtani kutatásai 1972-ben kezdődtek a Központi Földtani Intézet irányításával. Először Gér- cen és Pulán mérték fel a készleteket, legújabban pedig a várpalotai medencében A kutatás során eddig előállítottak már az olajpalából derítőanyagot, nagy szervesanyag-tartalmú kon- centrátumot, portland cementet, hó- és hangszigetelő anyagot és növényi növekedésserkentő anyagot. magyar barátaikat. A segítség kölcsönös: ahogy itt befejeződik az aratás, a Lenin Tsz nehány dolgozója Szlovákiában folytatja a munkát. Nemcsak a gabonaföldeken folyik a betakarítás. A tarnamérai Lenin Tsz leányai és asszonyai szedik az uborkát, a paradicsomot és a paprikát is. Mennyit fuvaroztunk már? — a Szlovákiából érkezett Ke. rekes István bemutatja a szállítójegyeket. A megye legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezetében, a több mint tízezer hektáron gazdálkodó tarna- mérai Lenin Termelőszövetkezetben a kedvezőtlen időjárás ellenére, ha csökkentett ütemben is. de megszakítás nélkül folynak a betakarítási munkák. Amint kisüt a nap és egy kicsit felszárad a föld. indulnak az aratógépek, hogy még időben befejezhessék az arajást. Fontos a gyorsaság, ezért is nagy a jelentősége annak a segítségnek, amit a tarnaméraiak szlovák barátaiktól kapnak. Immár hagyomány, hogy a Tárná menti aratásból a szlovákiai gömöralmágyi Május 9. Tsz dolgozói és gépei is kiveszik a részüket. Idén heten érkeztek Szlovákiából, Tarnamérára, hogy három kombájnnal és egy tehergépkocsival segítsék A jogászok pályázati elnelyezkedeserol Az Igazságügyi Minisztérium tapasztalatai Julius végéig 350 pályázat kiírását kérték a minisztériumok és főhatóságok a jövőre végző jogászok számára. Az ELTE jogi karáról, a szegedi József Attila Tudományegyetemről és a Pécsi Tudományegyetemről kikerülő fiataloknak a pályázati rendszer bevezetése óta most hirdették meg a legkevesebb állást. Az Igazságügyi Minisztériumban a pályázatok alakulásával kapcsolatos tapasztalatokról dr. Szigeti Ágnes, a minisztérium oktatási osztályának vezetője elmondotta : — 1977 óta több mint a felére csökkent az. evente fölkínált állások száma, ez azonban korántsem jelenti azt. hogy telítettség lenne a pályán. Igaz. a korábbi jogászhiány megszűnt, sőt elmondhatjuk. hogy az igazságszolgáltatás káderutánpótlása megoldódott. A bírói' területen például egészséges összhang alakult ki a nyugdíjba távozók és az érkező fnss diplomások között, az elmúlt években sikerült a megyék közötti feszültségeken is enyhíteni: korábban Borsod, illetve Szaboles- Szatmár megye jogászhiány- nyal küszködött, a tavalyi adatok szerint viszont . már ezeken a vidékeken is kevés az üre> státusz. — Ahogy az. utóbbi időben csökkent a pályázati kiírások száma, úgy nőtt a társadalmi ösztöndíjasoké. A bíróságoknál — nem állítjuk, hogy vállalati vagy egyéb munkakörökben is hasonlóan történik — így is igyekszünk jó előre biztosítani az utánpótlási. A társadalmi ösztöndíj intfézményenek népszerűsége éppen a kevésbé „felkapott" tei életeken járult hozzá á pályakezdők megnyeréséhez. a. fiatalok pedig már tanulmányaik idején megbarátkoznak munkahelyükkel, a reájuk háruló feladatokkal. — Az 1976—1977-es tanévben — a pályázati rendszer indulásakor — a végzősök mindössze 25 százaléka, az elmúlt tanévben pedig 37 százaléka volt társadalmi ösztöndíjas, A többiek, a legutóbb végzett 500 hallgató közül 312 friss diplomás volt pályázatra jogosult és köteiezett. Ök 536 állás között választhattak válna. mivel eredetileg ennyi kérés futott be a minisztériumba. Később a munkáltatók e jóváhagyott keretszámból különböző okok miatt 260-at nem hirdettek meg. vagy pedig nem szabályosan tették. Ebben elsősorban a vállalatok és a termelőszövetkezetek hibáztathatok. Előfordult, hogy több munkahely — az előírásokkal ellentétben — a három egyetem közül csak az egyiken tette közzé az álláskiírást. így azután — mivel nem ismerték a teljes kínálati lehetőséget — sokan kértek és kaotak mentesítést a pályázati úton való elhelyezkedés alól. Köztük olyanok. akiket túljelentkezés miatt mindkét pályázati szakaszban elutasítottak. Ök tehát tetszésük szerint kereshettek. és bizonyára találtak is megfelelő munka helvet. (MTI) Szorgos Kezek válogatják a paprikát (Fotó: Szabó Sándort
