Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: Nem jó üzlet KIS HÍR a hét vége jelentései között: „az amerikai képviselőház a jövő évi költségvetésben 338:62 szavazat- aránnyal zöld utat adott az MX jelű interkontinentális rakétarendszer kifejlesztéséhez”. További jelentések azt is említik, hogy Washingtonban vita kerekedett az 53,1 milliárdos MX rakéták „gazdaságosságáról”. Különös vita volt ez. Nem azt firtatták egyes honatyák, hogy a had-, ügyre már évi 160 milliárd dollárt előirányzó kormány miképp akar megbirkózni az USA gazdasági gondjaival, hanem egészen másképp számoltak. Azt próbálták felbecsülni, hogy mekkora az „önköltsége" az egy főre eső halálnak. Olyasmi került szóba, hogy egy-egy ember elpusztítása az első világháborúban mintegy 10 ezer dollárba. a másodikban tizenötezerbe, a koreai háborúban közel százötvenezerbe került. Ehhez képest — vélik — az MX rakéta nem jó üzlet, mert csillagászati ára nincs arányban gyilkoló kapacitásával. Minden darab MX rakétához ugyanis húsz-huszonkét, atombiztos, föld alatti silót építenek, közöttük 15—30 kilométeres föld alatti, villanyvonattal felszerelt alagúttal, s a jelenlegi tervek szerint az USA most kétszáz, a nyolcvanas évek első felében kétezer (!) ilyen MX rakéta hadrendbeá!Utasával számol. Így hát az egy várható halottra jutó „önköltség” valóban elképesztően magas, A hír felidézi, hogy a Pentagon-stratégák „élesben” terveznek és cselekednek. Ugyanez derül ki a NATO-had- ügyminiszterek minapi értekezletén elfogadott tervekből. A többi között úgy döntöttek, hogy a NATO-haderő jelentős létszámemelése mellett ..válságapparátust” építenek ki, az NSZK-ban 90 ezer, Angliában és a BENELUX államokban 30—30 ezer új komputer-logisztikai munkahellyel. E célra 1984-ig viszont nem lesz elég az eddig előirányzott 4,5 milliárd dollár. A költségvetést további 2,5 milíiárddal akarják növelni... A Pentagon és a NATO számításaira az emberiség szintén számítással válaszol. Elsősorban úgy számol, hogy mindent meg kell tennie a fegyverzet csökkentéséért, a szörnyű kockázattal járó tervek ellen. A szocialista országokban ez teljesen és egyértelműen világos. És Nyugaton? Kissinger, volt amerikai külügyminiszter a közelmúltban Brüsszelben ironikusan kijelentette: „európai barátaink többsége úgy képzeli el az atomháborút, hogy Amerika és a Szovjetunió magasan a nyugat-európaiak feje felett lövöldözi majd egymásra rakétáit”. Ehhez az idézethez teszi hozzá Carl Friedrich von Weizsäcker, a világhírű fizikus és filozófus: „a nyugat-európai szövetségesek hűségével kapcsolatos amerikai kételyek kétségtelenül hozzájárulnak az amerikai rakétatervekhez”, s kiegészíti ezt azzal, hogy „az amerikaiak eltávolítják interkontinentális rakétáikat a lakott települések közeléből, ami a sűrűn lakott Európában megoldhatatlan”. VILÁGOS BESZÉD EZ, amelyből — úgy tűnik — egész kontinensünk megértheti: a tengeren túli és a tengeren inneni amerikai rakétaprogram Európa számára sem jó üzlet. (Firon) Déí-Koreában eredménytelenek a tárgyalások Dél Koreában. Kvangzsu tartományi székhelyen az. összecsapások véget értek, de az utcákat még mindig a felkelők uralják. Képünkön: a főutcán zsákmányolt fegyverekkel és katonai autókkal tüntetnek a fiatalok. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) A felkelt lakosság és a katonaság több napig tartó véres összecsapásai után viszonylagos nyugalom uralkodik Kvangzsu, dél-koreai tartományi székhelyen. Az elmúlt négy nap alatt lezajlott harcoknak 133 halálos áldozata van. A mintegy 800 ezer lakosú nagyvárost immár harmadik napja teljes egészében tüntető tömeg tartja megszállva a diákság vezetésével. A Szöultól délre fekvő város körül rendőrök és katonák állomásoznak. A hatóságok és a felkelők vezetői között csütörtökön kezdődött tárgyalások eddig gnég nem hoztak eredményt. A tüntetők fő követelései: a kormány azonnal szüntesse meg a rendkívüli állapotot, vezessenek be demokratikus reformokat, és bocsássák szabadon Kim de Dzsung, ellenzéki vezetőt. . Azt a körülményt, hogy az Egyesült Államok mindinkább aggódik a dél-koreai kormányért, Plodding Carter legújabb nyilatkozata is érzékelteti. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője sürgette a dél-koreai kormányt, hogy tegyen meg mindent a „békés rendezés” érdekében. Ugyanakkor fenyegetőzve hozzátette: „az amerikai kormány, Dél-Ko- rea iránti kötelezettségének megfelelően, határozottan válaszol minden esetleges külső kíséletre. amellyel ki akarják használni a Koreai Köztársaságban kialakult helyzetet.” Mint ismeretes, jelenleg 39 ezer amerikai katona tartózkodik Dél-Koreában. Gyakorlatok a túszmentő akcióra % rt Közvetítő tárgyalások - Japán nem tágít Az amerikai túszok iráni fogvatartói pénteken a te- heráni rádióban sugárzott nyilatkozatukban ismét kijelentették: a túszokat csak a volt iráni sah és javai visz- szaszolgáltatása után engedik szabadon. A washingtoni katonai vezetés közben újabb kalózakciót készít elő Irán ellen, a San Francisco Examiner című amerikai esti lap közlése szerini a kaliforniai San Diegótól délre „túsz- mentő akpió” kidolgozása céljából gyakorlatokat tartanak százötven tengerész- gyalogos és öt helikopter részvételével. Felipe González, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Szocialista International alelnöke szombaton Teheránba repül, hogy a Szocialista Internationale megbízásából közvetíteni próbáljon az iráni— amenkai viszály békés rendezése érdekében — közölték pénteken a párt madridi' székházában. Hozzáfűzték, hogy Bruno Kresiky osztrák kancellár és Olof Palme svéd szociáldemokrata vezető valószínűleg szintén Teheránba utazik. Az északnyugat-iráni Tab- rizban pénteken illegális párttevékenység vádjával kivégezték a mohamedán nép iszlám köztársasági pártjának két tagját — közölte a teheráni rádió. A Sariat Madari ajatollahhoz közelálló pártot tavaly ősszel, a tabrizi zavargásokat követően helyezték törvényen kívül. A japán kormány pénteken — június 2-i hatállyal — meghirdette az Irán ellen tervezett lépcsőzetes intézkedések most már pontosabban körvonalazott gaz* dasági jellegű csoportját. & Tokió korábban némileg csökkentette a teheráni japán nagykövetség személyi állományét, bevezetett kisebb vízumkorlátozásokat, és „árukiviteli önmérsékletre” intette a vállalatokat. Az egyelőre szintén enyhének számító gazdasági rendszabályok elrendelői azonban már nem a vállalatók jobb belátására bízzák * dolgot, hanem az export- szállítmányok elindítását, valamint újabb szerződések megkötését a külkereskedelmi és iparügyi minisztérium jóváhagyásától teszik függővé. Mértékadó japán körök véleményét tükröző tokiói újságcikkek ismételten hangoztatták, hogy Iránnal szemben „változatlanul óvatos és türelmes magatartást kell tanúsitani, még ha ez kiváltja is az Egyesült Államok nemtetszését”. A Washington által szorgalmazott keményebb „megtorlások” — a katonai lépésekről nem is beszélve — csákis a helyzet további el- mérgedésére vezethetnek. A kormányhoz közelálló japán Times újra állást foglalt az iráni probléma kölcsönös, ésszerű engedményeken nyugvó, tárgyalásos megoldása mellett. Karnyújtásnyira az olimpiai láng meggyújtásától Moszkva készen áll az olimpiára A taHinni vitorlás olimpiai központ egy része (Fotó: Falus István) (Befejező rész) Nagyszerű élményben részesül az a turista, aki az olimpia idején olyan szerencsés lesz. hogy eljut Tallinn- ba, a vitorlás versenyek színhelyére. Most igaz, meglepően barátságtalanul fogadja a nyáron tüneményes észt főváros az utasokat. Esik a havas eső, fúj a Balti-tenger felől a csípős, hideg szél. Az utcán is kevesebben vannak a megszokottnál. A 22 emeletes hatalmas „Hotel Viru”- ban viszont kellemes az idő. A finnek építették, s így ma rajta kívül még a Tallinn és az idén átadott 24 emeletes. Olimpia Szálló, valamint egy hatalmas kempingtábor várja vendégeit. Az idegenforgalom meglepően nagy a 430 ezer lakosú városban. Legtöbben a szomszédból, az öböl másik oldaláról. Helsinkiből érkeznek: enni-inni, nagyot kirándulni és mulatni. Odaát ugyanis méregdrága az ital. állítólag tiltva is t an, s nem könnyű a megélhetés sem. A szállodák viszonylag közel fekszenek a belvároshoz. Jelenlegi lakhelyemet például villamossal bárhonnan meg lehet közelíteni, mert a Tallinnban közlekedő négy járat a szálló előtt keresztezi egymás útját. Amit még dióhéjban el lehet mondani a halászatra, bányászatra, szarvasmarhatenyésztésre berendezkedett másfél milliós észt fővárosról: nevét a hódító dánoktól kapta. Viharos története során az északi népek háborúinak ütközőzónájába került, sokszor cserélt gazdát. Népe halált megvető bátorsággal harcolt a betolakodók ellen függetlenségéért, szabadságáért. A második világháború kitörésekor sokáig ellenállt a német fasiszta rohamoknak, súlyos harcok közepette esett el. A hősök emlékét kegyelettel ápolják, minden évben, a győzelem napján virágokkal koszorúz- zák az öböl hullámait. Belvárosuk — a vár köré települt — sokban hasonlít Egerhez. Szűkek, szikla- és téglakövesek. Tele vannak romantikus épületekkel, műemlékekkel s templomokkal. Bazilikájuk tornyát messziről felismerik a hajósok. Azért építették nagyon magasra, — a száj- hagyománv szerint —, hogy a Finn-öbölbe hajózó kereskedőket a városba csalogassák. Érdemes közelebbről is megtekinteni. sok kincset, ikont (ejtenek a falak. Nem messze fegyvermúzeum található, no meg a templom alatt pinceborkóstoló, ahol igazi észt fűszerekkel ízesf- tet forró vörös bort'is lehet kapni. Az öböl kitűnő lehetőségeket. biztosít a vízisportok űzésére is. Itt rendezik meg a Balti Regeit a-versen veket, amelyet mindig nagy figyé- lemmel kísér a sportvilág. Van tapasztalatuk a helybélieknek a szervezéshez, így bátran vállalhatták az olimpiai vitorlázó versenyek lebonyolítását. Ez hat hajóosztály népes mezőnyének „ördögi” küzdelmét ígéri, mert itt randevúznak majd a világ legjobb finn dingi. a 470-es. csillaghajó, repülő hollandi, soling és tornádó vitorlásai. A versenyhajókat a tallinni hajósvárbnh készítették el. Minő isiikről Joaquin Blanco spanyol világbajnok is elismerően nyilatkozott ottim-takor. A magyarok várhatóan a finn dingi, a 470-es és a sáling számokban vitorláznak majd. A. Kum, a Press Tallinna oszt átvezető je, aki bemutatja az olimpiai központot, mondja, hogy itt is minden készen áll a nyitásra. Egy helyen laknak majd az olimpiai stáb tagjai. A sajtó- központ is itt működik. A falu ün.neoélyes meg-nvitását június 28-ra tervezik. Az olimpiát július 20-án — egy > nsooal később, mint Moszkvában — nyitják, hosy a fővárosból az újságírók is megérkezhessenek. Háromszázan jelezték részvételüket, lestöbben Olaszorszáoból, Franciaországból, s Angliából. Az észt emberek és a vitorlások kabalája Viki, az északi fókafiú— szeretettel váriák a vilá',híre«,:é0'eket. KéctiHk pz. ajándékokat. Otto EUan- di, Észtország legidősebb nyomdásza oéldául az olimpiai esküt tartalmazó minikönyv,, tiszteletpéldányát szeretné á vitorlásversenyek első aranyérmesének átadni. Egyedül szedte és nyomta a 90X70 mm-es ötnyelvű könyvecskét. A tallinni olimpiai sport- centrum valóban a XXII. nyári olimpia egyik legszebb es leglátványosabb létesítménye. Távolról nézve egy nagy utasszállító hajóra emlékeztet. Elöl kimagaslik impozáns megjelenésével — mint egy parancsnoki híd — az objektum főépülete, előtte a Nemzetek terével. Észt mérnökök tervezték. Innen dirigálják majd a küzdelmek lebonyolítását. Hátrább az irodák és a híradást biztosító helyiségek vannak. Mögötte — mint a hajó kéménye — a templomtorony kapaszkodik az égnek. A hajó hátsó része az olimpiai szálló, itt laknak majd a résztvevők. Szobánként annyi fő foglafia el a helvét, mint amennyien a hajóban versenyeznek, ketten vagy hárman. Étkeztetésük itt is a kívánságoknak megfelelő lesz- Az olimpia után a szép épület a város sportolóinak birtokába kerül, ezzel a létesítménnyel Tallinn vízisportjának nagyon égető gondja is megoldódik. Tallinn viszonylag közel van Leningrádhoz. A Finn- öböl partján száguldó vonat nyolc óra alatt befutja. A szocialista forradalom városa látszatra keveset változott, ám egv tüzetesebb városnézés máris az ellenkezőjét bizonyítja. Jókora területet raboltak el északon az öböltől, ahol új városrész nőtt ki a földből. A forgalom is duplájára növekedett. A több milliós város ésrak Velencéje — eev kis túlzással mondva —, ha nagyon rákényszerülne, négy év múlva néhány város bevonásával maga is rendezhetne egy olimpiát. A régi stadionok, sportbázisok mellett újabbakat építenek rohamos tempóban. így újították fel a Kirov Stadiont is, atíol áz olimpiai labdarúgótorna Ifi- os döntőjének egyik csoportmérkőzéseit bonyolítják le. Annál újszerűbb viszont a Sportjátékok Palotája. Z. A, Prolin, a fedett csarnok főmérnöke mond néhány szót az épület rendeltetéséről: — So-k üzem és sok fiatal él ebben a városrészben. Szükségessé vált egy ilyen létesítmény építése, amelyet aztán a helyi tervezőintézet tervei alapján 16 tröszt felépített. Lényegében műfűvel borított, labdarúgópálya nagyságú épületről van szó. ahol rögbi- és gyeplabdamérkőzéseket is lehet játszani. A műfű poliészter- szálból készült, jól állja a a strapát, hiszen naponta 14—16 órát üzemel. Leningrád legújabb büszkesége azonban most épül. illetve átadása május végén várható. Ez egy hatalmas körcsarnok, az épülő budapesti a „kisöccse” lehet. A küzdőtér 130 méter hosszú és 31 méter magas. Két jégkorongpálya fér el benne, 25 ezer néző a befogadóképessége. Jégkorongmérkőzések esetén 14 ezer néző szurkolhat a csapaitoknak. Ugyanis a nézőtér három oldala, annak alsó lösze légpárnán mozgatható, a szokásos jégkó- rongcsamok méreteire „zsugorítható” össze. Előcsarnokának nagyságára jellemző, hogy rossz idő e°etén többezres tömeg részvételévé! nagygyűlést is rendezhetnek benne. Fazekas István ALFRED HITCHCOCK emlékmlisor oz egri FILMMÚZEUMBAN minden pénteken és szombaton este 10 órakor. Május 30.: LONDONI RANDEVÚ Május 31.: A MANDERLEY-HÁZ ASSZONYA JÚNIUS 6.: GYANAKVÓ SZERELEM JÚNIUS 7.: A GYANÚ ÁRNYÉKÁBAN JÚNIUS 13.: MENTÖCSÓNAK JÚNIUS 14.: FORGÓSZÉL i
