Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

Szovjet—francia csúcstalálkozó A felkelők felhívása Politikai Leonyid Brezsnyev szovjet és Giscard d’Iistaing francia elnök varsói tanácskozása igen jelentős nemzetközi eseményként vonul be a jelenkori politika és diplomácia törté­netébe. A csúcstalálkozó ténye önmagában figyelemre méltó lépés a nemzetközi hely­zetben érzékelhető hidegháborús légkör fel­oldására. az enyhülési po'itika megszilárdí­táséra. A varsói tanácskozással mintegy megismétlődni látszik a második világhábo­rút követő hidegháború megtörésére tett eredményes szovjet—francia kezdeményezés. A Szovjetunió és Franciaország között a hatvanas évek kezdetétől rendszeres konzul­iadon zajlanak államfői szinten. Külpoliti­kai tevékenységük tengelyében immár 20 esztendeje az európai beke biztosítására, a kölcsönösen előnyős együttműködés kialakí­tásara való törekvés áll. A szovjet—francia csúcstalálkozók ezért mindig nagy figyelmet keltettek mind a kétoldalú, mind a nemzet­köz. helyzetre gyakorolt hatásuk tekinteté­ben. Különösen áll ez a mostani, hatodik ilyen tanácskozásra, mert az amerikai im­perializmus és bizonyos segédcsapatai akciói­nak következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet. A Wilanow palotában rendezett csúcsta­lálkozó célja — mint ezt francia részről hangsúlyozták —, a veszélybe került enyhü­lés megóvása, az amerikai bojkottpolitiká következtében megszakadt kelet-nyugati pár­beszéd újrakezdése volt. Mindkét tárgyaló fél úgy vélekedett, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet súlyos veszélyeket hor­doz magában. Aktívan kell tehát fellépni a feszültség fokozása ellen, meg kell védel­mezni azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt években értek el a béke megszilárdí­tásában és folytatni kell az enyhülés és a békés egymás mellett éles politikáját. 2 Amerikai ée bizonyos európai NATO-kö- rökben azzal vádolták meg a francia elnököt, hogy ., megtöri a nyugati egységet”. De mire szolgált ez a Washigton által kikényszeríteni akart egység? A hidegháború fokozására, a nemzetközi kapcsolatok szükségtelen és sú­lyos megrongálására. Ebben a tekintetben jó jel, hogy — a Washington támogatásában egyébként messze elment — nyugatnémet kormány helyesléssel fogadta a szovjet— francia csúcstalálkozót, mondván, hogy min­den lehetőséget fel kell használni a pár­beszéd újrakezdésére. Ebben a véleményben szinte benne foglaltatik Schmidt bonni kan­cellár már előkészület alatt álló, júniusra tervezett moszkvai látogatásának igazolása is. Az amerikai kormányt különösen boez- szantja, hogy új külügyminisztere, Muskie semmiféle tájékoztatást nem kapott a fran­♦ jégtörés cia kormánytól, pedig a találkozó előtt két nappal megbeszélést folytatott a francia külügyminiszterrel. Arról elfedelkezik. hogy Washington maga az utóbbi években egy­általán nem tartotta szükségesnek szövetsé­gesei előzetes tájékoztatását egy. sor alapvető fontosságú kérdésben. A Carter-kormányzat csak engedelmességet és feltétlen támogatást ^követel saját agresszív, szövetségesei érde­keit figyelmen kívül hagyó politikájához. A szovjet—francia csúcstalálkozó erre a nemzetközi kapcsolatok tudatos szétrombolá- séra irányuló carteri politikára mondott ne­met, s figyelmezteti a felelős kormányokat az enyhülés, a béke iránti felelősségükre. Igen figyelemre méltó egy francia lap véle­ménye. amely szerint nagy diplomáciai át­rendeződésnek vagyunk tanúi, amely a pár­beszéd éa az enyhülés megújítására irányul. 3 Ha a varsói csúcstalálkozó eredményeit ku­tatjuk. ennél sokkal messzebb ma még nem is mehetünk el. A kiadott hivatalos tájékoz­tatás ugyanis nagyon szűkszavú, akárcsak a résztvevők nyilatkozatai. A francia elnök sze­rint a tárgyalások az idén először lehetővé tették a legmagasabb szintű kelet-nyugati eszmecserét a nemzetközi helyzet alakulásá­ról, a feszültség csökkentéséről. Mindkét fél egyetértett abban, hogy a jövőben is fenn­tartják a magas szintű személyes kapcsolatot, az eszmecserét. Mindezek alapján jelentette ki a francia elnök, hogy a varsói megbe­szélések elérték céljukat. Természetesen egyes kérdésekben az állás­pontok továbbra is távol állnak egymástól. Ilyen például az afgán kérdés. Abban egyet­értenek ugyan, hogy politikai megoldásra kell. törekedni, de annak módjában eltérés van a szovjet és francia vélemény között. A francia fél helyesli a varsói szerződés tag- ál'amainak javaslatát, hogy tartsanak nemzetközi csúcstalálkozót a feszültség okai­nak tanulmányozására és megszüntetésére, de célravezetőbbnek vél egy szűkebb körű ér­tekezletet a világ legfőbb politikusainak részvételével. Mindkét fél egyetért ugyanis abban, hogy nem a konfrontációt, hanem a megértést, a kölcsönösen előnyös együttműködést kell ke­resni, ami új lendületet adhat az enyhülés­nek. A varsói szovjet—francia csúcstalálko­zó már ebben a szellemben zajlott le, s ezért méltán érdelmi ki a békeszerető világ elismerését. A találkozó ténye, az ott fel­rajzolt perspektívák és az európai fogadtatás jelzik, hogy kontinensünkön erősödnek azok a tendenciák, amelyek az enyhülés megszi­lárdítását, a kölcsönösen előnyös együttmű­ködés fejlesztését helyezik szembe a kalan­dor, békét veszélyeztető jelenlegi „amerikai politikával.”, Karnyújtásnyira az olimpiai láng meggyújtásától Moszkva készen áll az olimpiára 5. Moszkvában tett olimpiai létesítményeket „szemlélő” körsétánk tapasztalatait így lehetne összefoglalni: a szov­jet főváros nagyszerű hely a XXII. nyári olimpia meg­rendezésére. mert univerzális sportlétesítményekkel ren­delkezik. Ezenkívül minden feltétel megtalálható a spor­tolók és a turisták ellátásá­hoz és pihentetésére. Mert nagy munkát jelent majd a turisták kényelmé­nek a biztosítása is. Gondol­junk csak,arra, hogy az így is sűrű vasúti forgalmuknak az olimpia ideje alatt még 120 ezer külföldi turistát is utaztatnia kell. Sokan érkez­nek majd külön-repülőgépek­kel, személygépkocsikkal, autóbuszokkal. A Távol-Ke­letről. Leningrád, Tallinn és Ogyessza felől főleg hajón érkeznek a szovjet határok­hoz a vendégek, onnan pe­dig szárazföldön vagy leve­gőben folytatják útjukat. Es akkor még nem beszéltünk saját turistáikról. Az ország minden köztársaságából és megyéjéből több mint száz­ezer turista érkezik csak Moszkvába. Értesüléseink szerint a szovjet MÁV 19 ezer dolgozót vesz igénybe ezeken a vonalakon, akik íFk Hlpnuitüti K3(E223S&SJ Hűti. otájus «i* péntek t ___ k özül hatezren a kocsikon dolgoznak, mint kalauzok és vonatvezetők stb. Különösen megterhelésre számíthat a Moszkva—Leningrád sza­kasz, itt naponta tíz mente­sítő vonat közlekedik, kö­zöttük az óránként 200 km- es sebességgel robogó R— 200-as típusú szerelvény. Az utasokat etetni és a sportversenyek mellett szó­rakoztatni is kell. Eddig 15 ezer moszkvai elárusítót, több mint 42 ezer vendéglá­tóipart dolgozót találtak al­kalmasnak arra, hogy résjrt vegyen az olimpiára érkező vendégek kiszolgálásában. A magas fokú szakmai tudás mellett valamennyi üknek is­merniük kell az olimpiai mozgalom történetét, s leg­alább egy idegen nyelvet —, ennek érdekében speciális tanfolyamokat rendeztek szá­mukra. Szállodaiparukat is felújí­tották. Sok új szállodát és motelt építettek az olimpiai városokban. Moszkvában né­hány héttel ezelőtt adták át az új, 2000 külföldi vendéget befogadó Szaljut Szállodát. Az épület a Lenin és a Ver- nardszkij sugárút sarkán épült. Moszkva, Leningrád és a többi nagyváros történelmi, múzeumi kincsei, látnivalói szinte ki menthetetlenek. Színházai, operái, balettjei, cirkuszai , világhírűek. Fe­ledhetetlen élményt szerez magának mondjuk az, aki végignézheti Szergej Obraz- cov, Maja Pliceszkaja, Jurij Grigorovics, Oleg Popov mű­vészetét. meghallgathatja Sztaniszlav Richter játékát, láthatja a Mojszejev együt­test, vagy éppen a szenzáci­ós cirkuszi mutatványokkal tűzdelt Baskír Köztársasági Cirkusz műsorát Moszkvá­ban. De maradjunk az olimpiá­nál! G. P, Majeev, a „Moszk­vai Sport” című újság fiatal főszerkesztője, az olimpiai műsorok, rendezvények egyik avatott tudora vázolta előt­tünk az olimpiai megnyitó- és zéróünnepség programját. Színhelye a Lenin Stadion lesz, százezer helyi és kb. kétmilliárd tv-néző gyönyör­ködik majd a pompás ün­nepségben. Az egészet össze­fogta, „főrendezte” és meg­álmodta JosziJ Tumanov ki­váló művész. — öt fúvószenekar vonul majd ki tíz perccel a kezdés* előtt^ a pályára, valamint másfél ezer ünneplőbe öltö­zött leány — meséli. — Az­tán a játék résztvevőinek hagyományos díszfelvonulá­sa következik. Oj elem itt az lesz, hogy az ifjú sportolók díszmenetben körüíhordoz- zák a stadionban a XXII. nyári olimpiai játékok emb­lémáit. Nyomukban vonul­nak a nemzeti küldöttsé­gek. Amikor valamelyik kül­döttség elhalad a nyugati le­látónál elhelyezett emelvény előtt. — amelyről majd né­hány perc múlva bejelentik a játékok ünnepi megnyitó­ját —, a stadion eredmény­Mondjon le a bábkormány Polgárháborús állapotok uralkodnak a dél-koreai Kvangzsu városban. A képen kormányéi lenes tüntetők, zsákmányait katonai autóval. (Népújság telefotó — AP—MTI—KS) Újraválasztanák Gustav Mot A csehszlovák parlament csütörtökön ismét Gustáv Husákot választotta köztár. sasági elnökké. A parlament két házának együttes ülésén a több mint 340 képviselőn kívül vendégként jelen vol­tak a CSKP KB tagjai, más politikai és társadalmi szer­vezetek vezetői, a csehszlo­vák közélet kiválóságai, egyházi személyiségek — so­raikban Frantisék Tomásek bíboros, prágai katolikus ér­sek is —, továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai. Lubomir Strougal beszéde után a csehszlovák szövet­ségi gyűlés képviselői titkos szavazással egyhangúlag új­ra megválasztották a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság e’nőkévé Gustáv Hu­sákot. Az erről szóló beje­lentést a jelenlévők nagy tapssal fogadták. Az államfőt, aki Lubomir Strougal és Alois Indra tár­saságában rezidenciájából rövidesen megérkezett az ülésterembe, újraválasztása alkalmából az esemény részvevői melegen köszöntöt­ték. Gustáv Husák letette hivatalos esküjét, majd a prágai vár udvarán fogadta a várőrség díszalakulatának tisztelgését. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev táv­iratban üdvözölte Gustáv Husákot, abból az alkalom­ból, hogy újra megválasztot­ták a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnökévé. Az üdvözletben a szovjet vezető kiemeli: „Az ön új­raválasztása a legfelsőbb ál­lami tisztségre tükrözi, hogy a csehszlovák nép mélységes tiszteletet és bizalmat érez a kommunista párt és sze­mély szerint ön iránt.” BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait dr. Gustáv Husáknak, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság újból megválasztott elnökének. Tokióba érkezett hírek szerint a dél-koreai Kvang- zsut ellenőrző felkelők ve­zetősége csütörtökön a kö­vetkező felhívást tette köz­zé: a további vérontás el­kerülése érdekében haladék­talanul mondjon le a szöuli bábkormány, szüntessék meg a katonai vezetés által beve­zetett rendkívüli állapotot A Progressz 0. teherűr­hajóval eljuttatott felszere­lés segítségével az űrexpedí­ció tagjai befejezték az űr­állomás „nagyjavítását”, sőt, belső átalakításokat is vég­rehajtottak. Feltöltöttek a Szaljut 6. raktárait: megfe­lelő mennyiségű élelmiszer, ivóvíz, hajtóanyag van a munka folytatásához. Az űrexpedíció munka­napjairól csütörtökön a Pravda közölt részletes és és minden hatalmat adjanak a demokratikus erők kezé­be. Vonják felelősségre Csőn Tu Hvan tábornokot, a dél- koreai CIA ügyvezető igaz­gatóját, a letartóztatott diá­kokat és a lakosság más ré­tegeinek fogva tartott kép­viselőit azonnal bocsássák szabadon és nyissák meg az oktatási intézményeket. # alapos beszámolót. Mint a tudósítás elmondja, Leonyid Popov és Valeríj Rjumin ki­tűnőén összehangolt együt­tesként oldotta meg a szük­séges javításokat, cseréket. Erre a célra munkaidejük negyed részét fordították, a többit a tudományos prog­ram végrehajtásának szen­telték. Sikeres manőverek az űrben Islamabad! zárónyilatkozat Csütörtökön nyilvánosság­ra hozták az iszlám konfe- rencia 11. külügyminiszteri értekezletének zárónyilatko- zatát. A dokumentum elöljáró­ban leszögezi, hogy „az isz­lám országok minden erejét az alapvető feladatra, Jeru­zsálem és Palesztina felsza­badítására" kell összpontosí­tani. Ugyanakkor a közel- keleti válság és az afganisz­táni kérdés között alig téve különbséget, hasonlóan fon­tosnak minősíti „Afganisztán függetlenségének és semle­gességének biztosítását". Elítéli az Egyesült Álla­mok közel-keleti politikáját, és Izraelt, amiért nem haj­landó elismerni a palesztin nép jogait. Erőteljesen tá­madja Egyiptomot, mivel az normalizálta kapcsolatait Iz­raellel, és segédkezett az amerikai túszmentő akció­hoz. Az Afganisztánnal foglal­kozó fejezet — amelyet, mint a TASZSZ megállapí­totta, Pakisztán nyomására, számos kü'döttség fenntar­tása ellenére iktattak a do­kumentumba — szélsősége­sén ellenséges hangot üt meg az afganisztáni kor­mánnyal és néppel szemben. Mint a szovjet hírügynökség kiemeli, az ülésszak _ a melyről egyébként alapta­lan kifogásokra hivatkozva kizárták Afganisztán törvé­nyes kormányának képvise­lőit, de beengedték az afgán forradalom e'lenségeit — js- mét arra tett kísérletet, iogy az Afganisztán száma- ■a döntő kérdéseket a kabu- i kormány részvétele nélkül üdjon meg. Munkában a technikusok jelző tábláján megjelenik az ország neve és a sportolók képe. A keleti lelátón színes virágként a hajladozó .fiúk és lányok Pierre de Couber- tin szavait formálják ki: „A béke vagy te, sport!” — Az ünnepség második része tele lesz mozgalmas­sággal, az országunk népei­nek művészetére jellemző ritmusok és mozdulatok egy­séges kompozíciójával. Az ünnepség egyik koreográfu­sától, Mihail Godenkotól, a Szovjetunió népművészétől tudom, hogy ez a rész negy­ven percig tart és 3600 tán­cos lép majd fel egyszerre. Minden nemzeti táncot az adott köztársaságot képviselő hivatásos és amatőr együtte­sek mutatják be, a többi résztvevő kíséri, keretbe fog­lalja. Ehhez a számhoz kü­lön kellékek, kosztümök és dekorációk készültek. Moszk­vát modern tánc képviseli, amelyet minden közlársa­(Fotó: Falus István) ságból száz-száz láncos együtt ad elő. — A megnyitó ünnepséget nappal rendezzük. Az olimpia záróünnepségét este, amikor a beköszöntő sötétség kime­ríthetetlen lehetőségeket biz­tosít a fény- és színjátékhoz. Ekkor az olimpiai láng kial­vása után a stadionban a klasszikus balettet, a cir­kuszt, a népi táncot képvi­selő több ezer művész lép fel. A látvány talán Szuri- kov „A hóvár bevétele” cí­mű festményét idézi fel fer­geteges, tarka kavargásával. Ha ehhez hozzávesszük a 22 ágyúból elhangzó díszlövése­ket, a tűzijáték kinyíló vi­rágait, a zenét, biztosak le­hetünk, hogy a moszkvai olimpia záróünnepsége fe­ledhetetlen látvány lesz va­lamennyiünk részére. (Folytatjuk) Fazekas István

Next

/
Oldalképek
Tartalom