Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

Dr. Terplán Zénó előterjeszti a bizottság idei munkatervét (Fotó: Perl Márton) Szerződés az akadémiával x Tudományos ülés Egerben Ünnepi eseményre került sor szerdán délelőtt Eger­ben. a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola főigazgatói irodájában. Aláírták a Mis­kolci Akadémiai Bizottság, a MTESZ, valamint a TIT Heves megyei Szervezetének együttműködési szerződését. Az okmányt Zambó János akadémikus, a Miskolci Aka­démiai Bizottság elnöke, dr. Kovács Jenő, a MTESZ, va­lamint Bóta Albert, a TIT Heves megyei Szervezetének elnöke látta el aláírásával. A nagy jelentőségű szer­ződés Heves megye műszaki és dgrárszakembereinek tu­dományos munkára való mozgósítására és szervezé­sére ' ösztönöz. Lehetőséget nyújt a műszaki és termé­szettudományok művelésé­nek elmélyítésére és össze­hangolására, az MSZMP gazdaság- és tudománypoli­tikai irányelveinek szélié­in ében. A szakemberek aktívan közreműködnek Heves me­gye, valamint a városok fej­lesztési terveinek megala­pozásában és azok elbírálá­sában. Ezenkívül közös kongesszusokat. vitaülése­ket és konferenciákat ren­deznek. Lehetőség nyílik a tudományos eredmények együttes publikálására is. A szerződés ünnepélyes aláírása után a főiskola könyvtártern ében tartották meg a Miskolci Akadémiai Bizottság második ülését, melyet Zambó János akadé­mikus vezetett. Ott volt Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei és Csongrádi Béla, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának osztályvezető­je, Szalag István, Heves me­gye Tanácsának általános el­nökhelyettese, valamint Ge­rencsér Emilné, az MTA Tu­dományos Testületi Titkár­ságának főelőadója is. Az ülést dr. Szűcs László kandidátus, a Miskolci Aka­démiai Bizottság alelnöke nyitotta meg. Ezután dr. Terplán Zénó, a műszaki tu­dományok doktora ismertet­te az akadémiai bizottság idei munkatervét és műkö­dési szabályzatát, melyet a testület vita után jóváha­gyott. Bejelentette, hogy az elmúlt hónapokban nyolc munkabizottság alakult, melynek tagjait Heves, Bor­sod és Nógrád megyék szak­embereiből választottak. A vitában felszólalt Kiss Sándor, az MSZMP Heves megyei Bizottságának osz­tályvezetője is, aki aláhúzta, hogy a munkaterv összeállí­tásánál vegyék figyelembe a három megye pártértekez­leteinek határozatait, me­lyek a tudománypolitikai fel­adatokat is meghatározták a következő évekre. Mentusz Károly ÁRLESZÁLLÍTÁS UTÁN Kilencmillió helyett 14 millió pár zokni importból . Utsiélesítés Eger és Kereesend közeit „Érszűkület nélkül" az utak vérkeringésében Akik autóval jönnek Eger­be, sokszor bosszankodnak: ha egy-egy lassúbb jármű halad a kerecsendi úton. csak hosszú idő alatt lehet meg­tenni ezt a rövid távot. Egész kis konvoj áll össze percek alatt: előzni legtöbb­ször teljesen lehetetlen. Örömmel vették hát az au­tósok. hogy május elejétől nagy lendülettel kezdtek munkához a területen: kibő­vítik az utat, s kialakítanak egy harmadik, úgynevezett kapaszkodó sávot, amely lé­nyegesen meggyorsítja a köz­lekedést. A 25-ös út egri át­kelési szakaszának teljes re­kivi telező je pedig az Egri Közúti Vállalat. A beruházó főmérnökét. Kálmán Istvánt kerestük meg először. — A számok beszédesek: a 19 megye közül nálunk jár a negyedik legtöbb nehézgép. A kerecsendi bekötő út s a 25-ös egyébként is a megye egyik legmegterheltebb út­szakasza. Állandóan figye­lemmel kísérjük a forgalom alakulását, s évekre előre meg is becsüljük a növeke­dés várható ütemét. Erre az útra csupán nyolcszázalékos emelkedést számoltunk a 70- es évekre, ezzel szemben 45 százalékkal lett nagyobb a lesítése. mégpedig úgy. hogy a forgalmat ne akadályoz­zuk. ★ A munka menetéről az Egri Közúti Építő Vállalat főmérnökét. Fehér Andrást kérdeztük. — A 11 kilométeres sza­kasz bővítésénél előrelátha­tólag 50 ezer köbméter föl­det mozgatunk meg. felhasz­nálunk tízezer köbméter al- jazati alapanyagot s mintegy harmincezer tonna aszfaltot. Menet közben speciális prob­lémák is fölmerültek: van olyan szakasz, ahol egyéne­in kőbe kell vájnunk az Káló László, a KPM Közúti I ga/.gatóság műszaki ellenőre mutatta be az építési területet konstrukciója ezzel befejező­dik jövőre, s az utak vérke­ringésébe „érszűkület’' nél­kül kapcsolódik be a megye- székhely. ★ Az építkezés beruházója a KPM Közúti Igazgatósága. forgalom. Jelenleg naponta tízezer jármű halad el erre. Nem is szólva arról, hogy nemsokára teljes kapacitás­sal termel a bélapátfalvi ce­mentgyár. amely tovább nö­veli a kocsik számát. Szük­ségessé vált tehát az út szé­Szakszervezetek a termelésért Az április vég# árleszállí­tást követően erősen megnö­vekedett a lakosság haris­nya-. zokni-, harisnyanad­rág-kereslete. s a fokozot­tabb érdeklődés, némi eny­hüléssel, még' jelenleg is tart, A tapasztalatok szerint elsősorban a női harisnya- nadrágokat kerestek, terüle­tenként és vállalatonként időnként hiába, a választék néhol még most is szerény. Az ellátás helyzetéről, ki­látásairól a Belkereskedelmi Minisztérium ruházati fő­osztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. Az árleszállítást követő időszakban gondot okozott, hogy a kereskedelmi készle­tek a szükségesnél alacso­nyabbra csökkentek. Az időjárás is közrejátszott ab­ban. hogy a harisnyafélék kereslete az árleszállítást megelőzően is magas volt, az első negyedévben például harisnyanadrágból 14 száza­lékkal, harisnyából, zokniból 4 százalékkal adtak el többet az előző évinél- A készlet csökkenéséhez hozzájárult az utánpótlás késedelme is. A minisztérium a megnö­vekedett igények kielégíté­sére, a folyamatos ellátásra, a készletek bővítésére több intézkedést is tett. Egyebek között a tavalyi 9,4 millió pár helyett 14 millió pár ha­risnyát zoknit szereztek be importból. A Budapesti Ha­risnyagyár is hárommillió párral emelte éves vállalá­sát. A második negyedévben a kereskedelem a tavalyinál mintegy 90 százalékkal — az idei első negyedévinél 50 .százalékkal — több haris­------------------------------------------s, Ö tletbörze Heves megyei sikerre/ A selypi cukorgyár műve­lődési házában rendezték meg szerdán délelőtt az iparág újítási börzéjét, ame­lyet kiállítással kapcsoltak össze. A kiadott katalógus szerint 106 újítást, mondhat magáénak a 12 gyár. s a Mátravidéki Cukorgyárak mozgalmi életét, eredmé­nyességét jól érzékelteti, hogy majdnem a fele e két üzemből került ki. A hatva­ni Kővágó István és Poór István például a répaszi­vattyú import alkatrészének pótlására vállalkozott, míg a selypi Kazinczi József a Standard kazánégő előtti pa­kurarendszert. alakította át hasznosan. Igen érdemes munka ugyanekkor a szeren­csieké is, akik a centrifu­gáknál lévő szűrőfejek soro­zatgyártását vezették be. A börzére egyébként csak 100 szakember újítási felelős jött össze az országból és Ősim Imre gyárigazgató kö­szöntötte őket. a házigazdák nevében. Értékelő, irányt tzMÍtó előadásnak is fültanúi tehettünk a találkozón. Dr. Vigh Albert, a tröszt műsza­ki igazgatója vázolta fel a mozgalom jelenlegi helyze­tét, utalva arra, hogy bár 1978-hoz viszonyítva valami' vesztett lendületéből az újí­tómunka. fordított az arány a gazdasági eredmény tekin­tetében. A tavalyi 19 millió­iról 24 millió forintra emel­kedett az újítások kalkulált értéke, a kifizetett díj pedig megközelítette a kétmillió forintot. A feladatokkal kap­csolatban kifejtette a műsza­ki igazgató, hogy azok álta­lában a vállalati eredmény javítását, az anyagfelhaszná­lás csökkentését, az impor: alkatrészek házilagos előállít- tását célozzák­A börze alkalmából érté­keltek egy versenyszakaszt is, mégpedig Heves megyei sikerrel. A legjobb négy közti iparjogvédelmi előadók között jutalmazta meg Kaj- tor István vezérigazgató a selypi Bajzáth Albertet. (m. on1 nyát, zoknit és harisnyanad­rágot szerez be. A harisnya­gyár erre az időszakra szál­lításainak 15 százalékos nö­velését ígérte, s az import a tavalyi mennyiség több. mint kétszeresére emelkedik. Az intézkedések hatására már júniustól érezhetően javul az ellátás. A növekvő beszerzés gaz­dagabb választékkal is páro­sul. Az eddig ismert, és ked­velt hazai, valamint az NDK. a lengyel és a jugoszláv árukon kívül júniustól folya­matosan kerül, az üzletekbe tőkés — olasz, osztrák, szin­gapúri — importból szárma­zó harisnyanadrág és zokni. A nyálra várhatóan meg­érkeznek Jugoszláviából a most legdivatosabb pöttyös harisnyanadrágok. (MTI) Magasabb követelmények, javuló eredmények Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap, május 28-án ülést tartott Egerben az SZMT el­nöksége. Az ülésen elsőként azt az írásos jelentést vi­tatták meg és fogadták el, amely megyénk szakszerve­zeti szerveinek termelést se­gítő tevékenységét összegez­te. Ezután a termelőszövet­kezetekben foglalkoztatott dolgozók szakszervezeti mun­kájáról. végül a választások eddigi tapasztalatairól cse­réltek véleményt az elnök­ség tagjai, valamint a meg­hívott vendégek. ★ Megyénk szervezett dolgo­zói —. ahogyan az írásos je­Bőséges készletek Nyári mezőgazdasági gépválaszték Az AGROKER Vállalat te­lepein megkezdődött a nyá­ri gépvásárlási szezon. A készletek bőségesek, sok, ko­rábban hiánycikknek számí­tó gépi eszközt, felszerelést most megvásárolhatnak a gazdaságok. Van elegendő gabonakom­bájn a raktárakban. Az Sz5-ös gépből 250 vár eladás­ra. Az NDK-ból importált E—516-os arató-cséplő gépből 340 van a telepeken és az aratásig további 250 érkezik. A nagy teljesítményű Bizon- Gigant lengyel gyártmányú kombájnból az aratásig 100- at vehetnek át agazdaságok. Ezek a gépek jól beváltak a gyakorlatban, ugyanúgy, mint azok a különböző nö­vényvédő berendezések, ame­lyek jó szolgálatot tesznek a kórokozók, kártevők el­pusztításában. Az AGRO- KER-telepeken 6G0 nagyüze­mi növényvédő berendezést kínálnak a vevőknek. Az el­múlt évben, a kora nyári időszakban ezek a gépek részben hiánycikknek szá­mítottak. most viszont za­vartalan az értékesítés. Egyelőre az esőzések nyo­mán a talajban kellő ned­vességtartalom van, viszont, ha szárazabb időszak követ­kezik, úgy szükség lesz a mesterséges esőztetésre. Ön­tözőberendezésekből Hill van a raktárakban, öntöző szi­vattyúból pedig ennél is na­gyobb a kínálat: kereken 400 vár eladásra. Elegendő bálázógépet tar­talékoltak a nyári munkák­hoz, és örvendetes, hogy a takarmánybetakarító gépek­ben sincs hiány. Az önjáró típusok folyamatosan ér­keznek az NDK-ból. A gaz­daságok beszerezhetik a vontatott kivitelű gépi ka­szákat is. (MTlj lentés, és a vita résztvevői is kivétel nélkül hangsúlyoz­ták — évről évre eredmé­nyesebb és hatékonyabb munkával veszik ki részü­ket gazdasági és politikai cé l kitűzéseink megva lósítá ­sóból. A tizenhét szakmai szervezetbe tömörült dolgo­zók száma ma már megha­ladja a 126 ezret, s e nagy kollektíva egyre meghatáro­zóbb szerepet tölt be a gaz­dasági és a politikai mun­kában egyaránt. A népgazdaság, valamint a vállalati igények és köve­telmények alapján munká­juk középpontjába a haté­konyság növelését, a korsze­rű üzem- és munkaszerve-1 zést, valamint a munkaidő ésszerűbb kihasználását ál­lították. Valamennyi üzem­ben. vállalatnál konkrét ter­vekkel szorgalmazzák a tech­nikai berendezések jobb ki­használását. a tervszerű, a folyamatos munka feltételei­nek a biztosítását, a terme­lési szerkezet korszerűsíté­sét, a belső tartalékok fel­tárását. az export fokozását. Számos esetben voltak kez­deményezői az anyagi és az erkölcsi javak differenciált elosztásának, a közösség ér­dekeit védve egyre gyakrab­ban lépnek fel a munkafe­gyelem megsértőd ellen. Eredményesen mozgósítják a munkahelyi kollektívákat az ésszerű, anyag- és energia­takarékosságra, a' szakmai is­meretek bővítésére és a munka minőségének javítá­sára. Színvonalasabbá és főként tartalmasabbá vált a szocia­lista munkaversenyben rész. vevő brigádok sokirányú te­vékenysége is. Minőségi vál­tozást jelent a mozgalomban hogy a követeimények között a konkrétan mérhető munka. és annak minősége, került az első helyre. A pluszként vál­lalt feladatok teljesítésével a brigádok igen sokat tettek azért, hogy az üzemi, a vál­lalati tervek megvalósulja­nak. Nem kis érdemük van például abban, hogy a ter­vezettnek megfelelően halad a megye lakásprogramjának megvalósítása, az egri me­gyei kórház rekonstrukciója, valamint hogy a nagyobb üzemeink — Mátraalji Szén­bányák, Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat, Ga­garin Hőerőmű, egri Finom- szerelvénygyár. Heves me­gyei Finommechanikai Vál­lalat, Egri Dohánygyár. az Universal Ipari Szövetkezet — a nehezebb gazdasági kö­rülmények között is teljesí­teni tudta tavalyi tervét. A több mint 4300 brigád az el­sők között csatlakozott a pártunk XII. kongresszusa, valamint a hazánk felszaba­dulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyhez, kommu­nista műszakok szervezésé­vel és tartásával milliókat takarítottak meg, illetve mil­liós értékekkel segítették üzemeink a megye gyermek- intézményeit. egészségügyi, szociális létesítményeit. Az eredmények mellett természetesen a gondokról s a tennivalókról is sok szó esett az ülésen. A legfonto­sabb feladatok között hang­zott el az üzem- és munka- szervezés további korszerűsí­tése. a hatékonyság fokozá­sa és a munkafegyelem ja­vítása. — koós — T 1980. mi.it«* 29. «■eiitrirtnl» utat, s az építkezés a köz­műveket is érinti. A végleges átadásra a felső aszfaltréteg elkészítése és a befejező — vízelvezető, sávíelfestő — munkálatok után^ kerül sor a következő nyáron. (g. I.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom