Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-29 / 124. szám

Kevés a fényképezőgép Forte-kedvezmények Szezon előtt az OFOTÉRT-ban / Befejeződött az értelmiségi fiatalok tanácskozása Óvári Miklós előadása Felsőtáfkányban Háromnapos értekezleten vetlek részt Felsőtárkány- ban — mint arról már hírt adtunk lapunkban — a KISZ Központi Bizottsága mellett működő Értelmiségi Fiatalok Tanácsának tagjai. Az ifjú agrárszakemberek, jogászok, kutatók, pedagógu­sok, művészek, közgazdászok, népművelők és újságírók kü­lönböző előadásokat hallgat­tak meg aktuális belpoliti­kai kérdésekről. A tanácsko­zás utolsó napján, tegnap délelőtt részt vett a -fiatal értelmiségiek közös beszél­getésén Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, akit elkísért az eseményre dr. Sípos Ist­ván, a megyei pártbizottság titkára, valamint Köpf Lász­ióné, a KISZ-kb titkára. Óvári Miklós, a fiatal értel­miségiekkel való találkozás során előadást tartott a párt XII. kongresszusának mun­kájáról, határozatairól. Ezt követően pedig az ifjú szak­emberek kérdéseire vála­szolt az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A konzultáció után került sor a táborzárásra, amelyen az Értelmiségi Fiatalok Ta­Az idén május 30. és júni­us (i között rendezik meg az ünnepi könyvhetet, amelyre 95 művet 2,4 millió példány­ban készítettek el a kiadók — jelentették be a szerdán megrendezett sajtótájékozta­tón. Az ünnepi könyvhét bu­dapesti megnyitóját május 30- án, délelőtt 11 órakor tartják a VI. kerületi Liszt Ferenc téren. A vidéki nyi­tány házigazdája ez alka­lommal Szeged lesz, május 31- én. 12 órakor. A szövet­kezeti könyvterjesztés a Tolna megyei Tamásiban ugyancsak május 31-én 10 (Fotó: Perl Márton) nácsának titkára, Fekete Ti­bor vázolta a további közös feladatokat. órakor rendezi meg az ün­nepi könyvhét megnyitóját. Kulturális életünk e je­lentős eseményére ftz alka­lommal is főleg a magyar klasszikus és kortársi szer­zők műveit jelentették meg a kiadók; az üzletekbe, pa­vilonokba, sátrakba kerülő könyvek közül 80 újdonság magyar szerző alkotása. A hagyományokhoz híven idén is gazdag program vár­ja az olvasás barátait a fő­városban és vidéken egya­ránt; iró-o-lvasó találkozókat, dedikációkat szerveznek a könyvsátraknál. A leltárt követő napon több mint hetvenezer forin­tos forgalmat bonyolított le az egri, Széchenyi utcai OFOTÉRT-bolt. Közületek — a legnagyobb vásárlók, a tanácsi építőipari vállalat, a Mátravidéki Fémművek ,— sorra szerezték be a fotópa­pírt, a filmeket. Május vé­géig ugyanis a Forte-gyár saját termékeiből harminc százalékkal olcsóbban árul néhány fajtát. Az utóbbi hónapokban azonban a fényképezőgép számított hiánycikknek. A választék meglehetősen szű­kös: vagy nagyon egyszerű, olcsó tanulógépet, vagy egé­szen drága, nyugati import­ból származó gépeket lehet kapni. Mi az oka? Az üzlet vezetője, Harangi Ferencné tájékoztatása sze­rint jelenleg kapható Minol­ta, Practica, Zenit E., s ja­pán készülékek. A többsége a napokban érkezett. Igaz, csak pár darab. A szocialis­ta országokból származó gé­pek hiányának az az oka, hogy az elmúlt évi készlet elfogyott, s az idei szerződé­seket a cégekkel a tavaszi lipcsei vásáron kötötték meg. így a második félévre már kielégítő lesz a választék, s a mennyiség is, jó, hozzáfér­hető árú fényképezőgépek­ből. A nyári turistaszezonra mindenképpen jobb áruellá­tás várható, hiszen a kirán­dulók ezrei szeretnék meg­örökíteni Eger műemlékeit, a szép tájakat, az emlékeze­tes pillanatokat. S most. mi­után megnyílt a másik OFOTÉRT-üziet is a megye- székhelyen, remélhetőleg semmi sem zavarja a vásá­rolni szándékozókat. A főutcái boltba egyéb­ként érkeztek filmfelvevő készülékek, vetítőgépek is. S akik otthoni szórakozás­ként rajzfilmet szeretnének nézni, megjöttek a Peti-, va­lamint a Gusztáv-sorozat egyes darabjai. Május 30—június 6. Ünnepi könyvhét Régi idők parlamentje 10. Képviselők teherautókon A Himnusz eléneklésével kezdődött az ideiglenes nemzetgyűlés ülése 1945. szeptember 5-én. A napló szerint Zsedényi Béla ház­elnök délelőtt 10 óra 21 perckor nyitotta meg a ta­nácskozást : — A magyar nemzetgyű­lés egyeteme és tagjai meg­hatott szívvel mondanak köszönetét a szovjet haderő, a diadalmas Vörös Hadsereg győzelmes és hősi harcáért, amellyel országunkat az- ide­gen zsarnokság és magyar bérenceik rémuralma alól felszabadította. E hadsereg áldozatos, hősi és győzelmes harcának köszönjük a vér- .rel kivívott nagyszerű aján­dékot, hogy a magyar nem­zet legnagyobb történelmi tragédiája után néhány hó­nappal itt ülhetünk és a múlt tanulságaiból okuló, a jövő roppant feladatait át- érző nemzetgyűlés zavarta­lanul kezdheti meg korszak- alkotó munkáját... A parlament épülete — szerencsére — nem pusztult el a felszabadításért folyó harcok során, de azért sú­lyos károk érték. Több, mint 250 , találat, köztük 20 sú­lyosnak minősített belövés rongálta a falakat, s csak­nem ugyanannyi okozott a tetőszerkezeten komoly sé­rüléseket. A felsőházi terem ' mennyezetét bomba ütötte át A .helyreállítást, bár már 1945 tavaszán megkezdték, de csak 1951-ben fejezték be. 1980. május 29., rsülörtök Az új Magyarország első törvényhozói budapesti ülés­szakukon folytatták azt a munkát, amit az ideiglenes fővárosban, Debrecenben 1944. december 21-én el­kezdtek. Akkor alakult meg az ottani református orató­rium nagytermében — az 1848 rs országgyűlés is ülé­sezett ott — a testület. Rendkívüli körülmények kö­zött, rendkívüli feladattal: Új államot teremteni a megkínzott, megcsúfolt, szé­gyenbe és nyomorba döntött népnek. Még hadműveleti terület volt az ország felszabadított része is, területének na­gyobb részén pedig a hitle­rista megszállók és nyilas cinkosai garázdálkodtak, amikor a szovjet katonai hatóságok lehetővé tették a magyar politikai élet újjá- teremtését. Megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés elő­készítő bizottsága, amelyben a többiek között olyan kü­lönböző életsorsú és politikai meggyőződésű férfiak kap­tak helyet, mint Dálnoki Miklós Béla horthvsita ve­zérezredes — ő lett az első demokratikus kormány feje —, Révész Imre református püspök, Erdei Ferenc, a bal­oldali népi politikus, s a ne­gyedszázadon át üldözött kommunisták. Az egykorú feljegyzések sz' mt a kommunisták így érveltek a nemzetgyűlés mi­előbbi összehívása mellett: — Higgyék el nekünk az urak, hogy ha egyszer nem a régi sablonokat, hanem a végveszélyben forgó hazát és nemzetet látjuk magunk előtt, sok mindent meg tu­dunk csinálni, amiről azelőtt még csak nem is álmodtunk. Rommálőtt kupola — az. Országház 1945 januárjában Mi ebből már kemény, hosz- szú iskolát jártunk ki, és egészen biztosan hisszük, hogy ha nem a formákra, hanem a lényegre, nem a múltra, hanem a jelenre és a jövőre, nem a mellék­szempontokra, hanem magá­ra az ügyre nézünk, a dolog menni fog ... A sablonokkal valóban szakítottak. A Vörös Had­sereg főparancsnoksága, jól­lehet, csapatai éppen táma­dásra készültek, s minden járműre szükség volt. tizen­kilenc tehergépkocsit bocsá­tott az előkészítő bizottság rendelkezésére. Azon indul­tak a választások szervezői, összesen huszonnégyen az ország már felszabadított városaiba, községeibe. Bi­zony néha furcsa párosok / Tájak és motívumok Hatvan várossá nyilvání­tásának 35. évfordulója al­kalmából színes kulturális rendezvények egész sora vár­ja a helybelieket és az ide­látogató turistákat. Képünkön: igen nagy si­kere van többek között a vá­rosi Vörösmarty Művelő­dési Központban megrende­zett ..Tájak és motívumok’’ és Hegyi Flórián népi fafa­ragó kiállításának is. (Foto: Szabó Sándor) Kulturálódás zárójelben? Igercsehi közművelődési gondokkal A TÖRTÉNET, amelynek a végére másfél esztendő után a napokban pontot tettek, persze nem különösen bo­nyolult. És sajnos azt sem lehet mondani, hogy ritkán előforduló eset. Visszaidézni azonban mégsem hasztalan, mert tanulságai sokak szá­mára érdekesek lehetnek. Nos, a gondok Egercsehi- ben mintegy két évvel eze­lőtt kezdődtek. A helyi bá­nyaüzem központját egy szomszéd megyébe helyezték, s ez a tény persze számos problémát fölvetett. Köztük szerepelt a helyi szakszerve­zeti kultúrház sorsa is. Hi­szen okkal vélték úgy, hogy nem lenne az ott folyó mun­ka hasznára, ha nem is he­tedhét határon túlról, de legalább tízfalunyi távol­ságból irányítanák. A megoldás kézenfekvőén kínálkozott. Vegye át a ta­nács a házat, viseljék csak gondját a helybéliek a köz­ség kulturális életében kü­lönben is oly nagy szerepet játszó intézménynek. Az ér­vek közé sorakozott föl az is, hogy így — az ésszerűség, és a korszerűség diktálta módon — a támogatók közé be lehet majd vonni a köz­ség . szövetkezeteit is, meg­teremtve annak a lehetősé­gét, hogy a kapuk a koráb­binál szélesebbre tárulhas­sanak. A terveket jóváhagyó el­határozás tavaly februárban született meg. E dátum azért oly fontos, mert a tanácsnak korábban a ház működtetésé­re pénz természetesen nem állhatott már rendelkezésére abban az esztendőben. Igaz, az üzem szívesen átutalta volna fenntartásának költséi geit, erre azonban a fennálló pénzügyi rendeletek nem ad­tak lehetőséget. A KULTÚROTTHON át­adása mégis megtörtént. A föntebbiek miatt azonban csak papíron. így a dolgozók bérét, a programok kiadását, egyelőre továbbra is a volt gazda fizette, a „felügyeletet” viszont az új. gyakorolta. Két szék közül a pad álá. Ezzel a szólással lehetne .összefoglalni az ezután ki­alakult helyzetet. A bánya ugyanis ezután már, a ta­nács még nem tekintette egé­szen magáénak az intéz­ményt. A következmények miért is maradtak volna el? Gyorsan rongálódni kez­dett az épület, elhanyagolttá vált a berendezés. A dolgo­zók hangulata is romlott ott, hisz előfordult, hogy késve kaptak fizetést, vagy hogy nem volt fűtés télen. S ami a legfontosabb, a munka színvonalának emeléséről szó sem lehetett az alatt a bő másfél év alatt, amíg a ta­nácsnak nem sikerült előte­remtenie a szükséges anya­giakat. .. Átgondolatlanság, kapko­dás, az előrelátás hiánya, avagy újra a bürokratikus, lassú ügyintézés..., sok min­denen lehetne füstölögni a föntebbi eset kapcsán. Akár azon is újra és újra. hogy miért is oly rugalmatlanok bizonyos pénzügyi rendele­tek. .. Mindezt azonban talán jobb esetekkel, „ talán rövi­debben is lehetett volna pél­dázni. Azt viszont már ne­hezebben, hogy mennyi kárt okozhat a sokakban még mindig élő szemlélet, amely a kulturálódás, a művelődés ügyét csak afféle díszként látja társadalmunkon, egyfaj­ta szükséges, de majdnem fölösleges velejárójaként az életünknek. Mondván jó, jó, ha a melós. vagy a téesz- tag tudja, .ki is az a Sha­kespeare, vagy teli kedvvel énekli a pávakörben a nép­dalokat, ám mégiscsak azon múlik minden, hogy bont a munkahelyén hogyan teljesí­ti a százalékokat. Nos. hogy még e hánya­veti, felületes kijelentés for­dítottjában is mennyi az igaz, azt ma már aligha kell különösebben bizonygatni. Nap mint nap világosabb, hogy a művelődés, a szóra­kozás, a tanulás, a szellemi és fizikai megújulás után sokkal eredményesebb a munka. Mennyiségében, de főleg minőségéljen is. Ahhoz, hogy a változó gazdasági kö­vetelményekhez mindjobban lehessen igazodni, a közmű- ve’.ődési intézmények tevé­kenységét is nap mint nap tartalmasabbá. gazdagabbá, többet adóvá kell formálni. S ÉPPEN EZ AZ. amire az említett községben a legke­vésbé figyeltek a bizonyta­lan helyzetben. Hogy az el­múlt hónapokban hány programmal volt kevesebb a kelleténél? Hányféle lehető­séget szalasztottak el a kul­turális munka minőségének megváltoztatására? Hányán szoktak el az áldatlan álla­potok miatt az otthontól? Pedig úgy tűnik, ezzel kell Nem lesz könnyű felmérni, majd kezdeni... Németi Zsuzsa helyezkedtek el az előkészítő bizottság képviseletében a teherautókon. Így például a kommunista dr. Molnár Erik, aki „előkelő helyen” szere­pelt a magyar királyi csend­őrség fekete könyvében Fa­raghó Gábor tábornokkal, a magyar királyi csendőrség utolsó főfelügyelőjével in­dult útnak Kecskemétre. Másoknak kellemesebb úti- társak jutottak. Révai József dr. Erdei Ferenccel együtt kelt útra Cegléd^ Kiskunfél­egyháza, NagykoVös. Kiskő­rös és Kiskunhalas irányá­ba. A kiküldöttek, mindenütt a helyi néphatalom szerveit, a Nemzeti Bizottságokat ke­resték fel — ahol nem volt, megalakították — s aztán a Nemzeti Bizottság választot­ta meg a képviselőket, akik mindjárt felültek a teher­autóra és mentek Debrecen­be. Az Arany Bikában gyüle­keztek a képviselők. Napi háromszori étkezést a Vörös Hadsereg had tápszolgálata biztosított számukra. S de­cember 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulá­sának kitűzött napján 230- an indultak útnak nemzeti­színű zászlók alatt, a Kos- suth-nótát és más 48-as da­lokat énekelve az oratórium felé. Az első ülésen megvá­lasztották a tisztségviselőket, elfogadták a nemzethez in­tézett szózatot, amelyben be­jelentették a szakítást a hit­lerista Németországgal, fel­hívták a népet., hogy a fegy­vereket fordítsa a német el­nyomók és a Szálasi- banda ellen, támogassa a felszaba­dító Vörös Hadsereget, s egvben bejelentették, hogy teljesül a magyar parasztság évszázados vágya: „földhöz juttatunk sok százezer föld nélküli s zegén y paras zto t, hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erőt”. A Debrecenben tartott ülé­sen megalakított ideiglenes nemzeti kormány kiadta és végrehajtotta a földreform­törvényt, fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval és hadat üzent Németország­nak. Ezeket a rendeleteket a budapesti ülésszak 'tör­vényerőre emelte. Ezen mér nemcsak a decemberben megválasztott képviselők vettek részt, hanem ott ül­tek a padsorokban Buda­pest és a Dunántúl küldöttei is, akiket lakóhelyük fel- szabadulása után nyilvános gyűléseken választottak meg erre a tisztségre. A fővárosban például két nappal hazánk teljes felsza­badulása előtt a Sportcsar­nokban több ezer ember vá­lasztotta meg 108 küldöttjét az új törvényhozásba. Az emelvény felett Petőfi arc­képe ragyogott, alatta a fel­írás a nagy költő szavaival: „Félre, kislelkűek, akik mos­tan is még kételkedni tud­tok a jövő felett”. A buda­pesti képviselőket a már működő koalíciós pártok je­lölték, de mellettük helyet kapott néhány • pártonkívüli kiválóság, így a Horthy- rendszer elől Amerikába emigrált Bartók Béla, a még ugyancsak emigrációban, Párizsban élő Bölön.i György, a londoni száműzetésből ha­zakészülő Károlyi Mihály és a Budapesten tartózkodó Szent-Györgyi Albert Nobel- díjas nagy tudós. A hat napig tartó buda­pesti ülésszak a különböző rendeletek törvényerőre emelése után megalkotta az új választójogi törvényt. Ál­talános, titkos és egyenlő választójogot biztosított minden 20. évnél idősebb magyar állampolgárnak. Azok a fiatalok, akik fegy­veresen harcoltak a fasisz­ták ellen, részt vettek az el­lenállási mozgalomban már 18. életévük betöltése után r : urnákhoz járulhattak. Az első, szabad demokratikus országgyűlési választásokat rendkívül rövid határidővel november negyedikére tűz­ték ki. (Folytatjuk) Pásztor Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom