Népújság, 1980. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-29 / 124. szám
Kevés a fényképezőgép Forte-kedvezmények Szezon előtt az OFOTÉRT-ban / Befejeződött az értelmiségi fiatalok tanácskozása Óvári Miklós előadása Felsőtáfkányban Háromnapos értekezleten vetlek részt Felsőtárkány- ban — mint arról már hírt adtunk lapunkban — a KISZ Központi Bizottsága mellett működő Értelmiségi Fiatalok Tanácsának tagjai. Az ifjú agrárszakemberek, jogászok, kutatók, pedagógusok, művészek, közgazdászok, népművelők és újságírók különböző előadásokat hallgattak meg aktuális belpolitikai kérdésekről. A tanácskozás utolsó napján, tegnap délelőtt részt vett a -fiatal értelmiségiek közös beszélgetésén Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, akit elkísért az eseményre dr. Sípos István, a megyei pártbizottság titkára, valamint Köpf Lászióné, a KISZ-kb titkára. Óvári Miklós, a fiatal értelmiségiekkel való találkozás során előadást tartott a párt XII. kongresszusának munkájáról, határozatairól. Ezt követően pedig az ifjú szakemberek kérdéseire válaszolt az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A konzultáció után került sor a táborzárásra, amelyen az Értelmiségi Fiatalok TaAz idén május 30. és június (i között rendezik meg az ünnepi könyvhetet, amelyre 95 művet 2,4 millió példányban készítettek el a kiadók — jelentették be a szerdán megrendezett sajtótájékoztatón. Az ünnepi könyvhét budapesti megnyitóját május 30- án, délelőtt 11 órakor tartják a VI. kerületi Liszt Ferenc téren. A vidéki nyitány házigazdája ez alkalommal Szeged lesz, május 31- én. 12 órakor. A szövetkezeti könyvterjesztés a Tolna megyei Tamásiban ugyancsak május 31-én 10 (Fotó: Perl Márton) nácsának titkára, Fekete Tibor vázolta a további közös feladatokat. órakor rendezi meg az ünnepi könyvhét megnyitóját. Kulturális életünk e jelentős eseményére ftz alkalommal is főleg a magyar klasszikus és kortársi szerzők műveit jelentették meg a kiadók; az üzletekbe, pavilonokba, sátrakba kerülő könyvek közül 80 újdonság magyar szerző alkotása. A hagyományokhoz híven idén is gazdag program várja az olvasás barátait a fővárosban és vidéken egyaránt; iró-o-lvasó találkozókat, dedikációkat szerveznek a könyvsátraknál. A leltárt követő napon több mint hetvenezer forintos forgalmat bonyolított le az egri, Széchenyi utcai OFOTÉRT-bolt. Közületek — a legnagyobb vásárlók, a tanácsi építőipari vállalat, a Mátravidéki Fémművek ,— sorra szerezték be a fotópapírt, a filmeket. Május végéig ugyanis a Forte-gyár saját termékeiből harminc százalékkal olcsóbban árul néhány fajtát. Az utóbbi hónapokban azonban a fényképezőgép számított hiánycikknek. A választék meglehetősen szűkös: vagy nagyon egyszerű, olcsó tanulógépet, vagy egészen drága, nyugati importból származó gépeket lehet kapni. Mi az oka? Az üzlet vezetője, Harangi Ferencné tájékoztatása szerint jelenleg kapható Minolta, Practica, Zenit E., s japán készülékek. A többsége a napokban érkezett. Igaz, csak pár darab. A szocialista országokból származó gépek hiányának az az oka, hogy az elmúlt évi készlet elfogyott, s az idei szerződéseket a cégekkel a tavaszi lipcsei vásáron kötötték meg. így a második félévre már kielégítő lesz a választék, s a mennyiség is, jó, hozzáférhető árú fényképezőgépekből. A nyári turistaszezonra mindenképpen jobb áruellátás várható, hiszen a kirándulók ezrei szeretnék megörökíteni Eger műemlékeit, a szép tájakat, az emlékezetes pillanatokat. S most. miután megnyílt a másik OFOTÉRT-üziet is a megye- székhelyen, remélhetőleg semmi sem zavarja a vásárolni szándékozókat. A főutcái boltba egyébként érkeztek filmfelvevő készülékek, vetítőgépek is. S akik otthoni szórakozásként rajzfilmet szeretnének nézni, megjöttek a Peti-, valamint a Gusztáv-sorozat egyes darabjai. Május 30—június 6. Ünnepi könyvhét Régi idők parlamentje 10. Képviselők teherautókon A Himnusz eléneklésével kezdődött az ideiglenes nemzetgyűlés ülése 1945. szeptember 5-én. A napló szerint Zsedényi Béla házelnök délelőtt 10 óra 21 perckor nyitotta meg a tanácskozást : — A magyar nemzetgyűlés egyeteme és tagjai meghatott szívvel mondanak köszönetét a szovjet haderő, a diadalmas Vörös Hadsereg győzelmes és hősi harcáért, amellyel országunkat az- idegen zsarnokság és magyar bérenceik rémuralma alól felszabadította. E hadsereg áldozatos, hősi és győzelmes harcának köszönjük a vér- .rel kivívott nagyszerű ajándékot, hogy a magyar nemzet legnagyobb történelmi tragédiája után néhány hónappal itt ülhetünk és a múlt tanulságaiból okuló, a jövő roppant feladatait át- érző nemzetgyűlés zavartalanul kezdheti meg korszak- alkotó munkáját... A parlament épülete — szerencsére — nem pusztult el a felszabadításért folyó harcok során, de azért súlyos károk érték. Több, mint 250 , találat, köztük 20 súlyosnak minősített belövés rongálta a falakat, s csaknem ugyanannyi okozott a tetőszerkezeten komoly sérüléseket. A felsőházi terem ' mennyezetét bomba ütötte át A .helyreállítást, bár már 1945 tavaszán megkezdték, de csak 1951-ben fejezték be. 1980. május 29., rsülörtök Az új Magyarország első törvényhozói budapesti ülésszakukon folytatták azt a munkát, amit az ideiglenes fővárosban, Debrecenben 1944. december 21-én elkezdtek. Akkor alakult meg az ottani református oratórium nagytermében — az 1848 rs országgyűlés is ülésezett ott — a testület. Rendkívüli körülmények között, rendkívüli feladattal: Új államot teremteni a megkínzott, megcsúfolt, szégyenbe és nyomorba döntött népnek. Még hadműveleti terület volt az ország felszabadított része is, területének nagyobb részén pedig a hitlerista megszállók és nyilas cinkosai garázdálkodtak, amikor a szovjet katonai hatóságok lehetővé tették a magyar politikai élet újjá- teremtését. Megalakult az ideiglenes nemzetgyűlés előkészítő bizottsága, amelyben a többiek között olyan különböző életsorsú és politikai meggyőződésű férfiak kaptak helyet, mint Dálnoki Miklós Béla horthvsita vezérezredes — ő lett az első demokratikus kormány feje —, Révész Imre református püspök, Erdei Ferenc, a baloldali népi politikus, s a negyedszázadon át üldözött kommunisták. Az egykorú feljegyzések sz' mt a kommunisták így érveltek a nemzetgyűlés mielőbbi összehívása mellett: — Higgyék el nekünk az urak, hogy ha egyszer nem a régi sablonokat, hanem a végveszélyben forgó hazát és nemzetet látjuk magunk előtt, sok mindent meg tudunk csinálni, amiről azelőtt még csak nem is álmodtunk. Rommálőtt kupola — az. Országház 1945 januárjában Mi ebből már kemény, hosz- szú iskolát jártunk ki, és egészen biztosan hisszük, hogy ha nem a formákra, hanem a lényegre, nem a múltra, hanem a jelenre és a jövőre, nem a mellékszempontokra, hanem magára az ügyre nézünk, a dolog menni fog ... A sablonokkal valóban szakítottak. A Vörös Hadsereg főparancsnoksága, jóllehet, csapatai éppen támadásra készültek, s minden járműre szükség volt. tizenkilenc tehergépkocsit bocsátott az előkészítő bizottság rendelkezésére. Azon indultak a választások szervezői, összesen huszonnégyen az ország már felszabadított városaiba, községeibe. Bizony néha furcsa párosok / Tájak és motívumok Hatvan várossá nyilvánításának 35. évfordulója alkalmából színes kulturális rendezvények egész sora várja a helybelieket és az idelátogató turistákat. Képünkön: igen nagy sikere van többek között a városi Vörösmarty Művelődési Központban megrendezett ..Tájak és motívumok’’ és Hegyi Flórián népi fafaragó kiállításának is. (Foto: Szabó Sándor) Kulturálódás zárójelben? Igercsehi közművelődési gondokkal A TÖRTÉNET, amelynek a végére másfél esztendő után a napokban pontot tettek, persze nem különösen bonyolult. És sajnos azt sem lehet mondani, hogy ritkán előforduló eset. Visszaidézni azonban mégsem hasztalan, mert tanulságai sokak számára érdekesek lehetnek. Nos, a gondok Egercsehi- ben mintegy két évvel ezelőtt kezdődtek. A helyi bányaüzem központját egy szomszéd megyébe helyezték, s ez a tény persze számos problémát fölvetett. Köztük szerepelt a helyi szakszervezeti kultúrház sorsa is. Hiszen okkal vélték úgy, hogy nem lenne az ott folyó munka hasznára, ha nem is hetedhét határon túlról, de legalább tízfalunyi távolságból irányítanák. A megoldás kézenfekvőén kínálkozott. Vegye át a tanács a házat, viseljék csak gondját a helybéliek a község kulturális életében különben is oly nagy szerepet játszó intézménynek. Az érvek közé sorakozott föl az is, hogy így — az ésszerűség, és a korszerűség diktálta módon — a támogatók közé be lehet majd vonni a község . szövetkezeteit is, megteremtve annak a lehetőségét, hogy a kapuk a korábbinál szélesebbre tárulhassanak. A terveket jóváhagyó elhatározás tavaly februárban született meg. E dátum azért oly fontos, mert a tanácsnak korábban a ház működtetésére pénz természetesen nem állhatott már rendelkezésére abban az esztendőben. Igaz, az üzem szívesen átutalta volna fenntartásának költséi geit, erre azonban a fennálló pénzügyi rendeletek nem adtak lehetőséget. A KULTÚROTTHON átadása mégis megtörtént. A föntebbiek miatt azonban csak papíron. így a dolgozók bérét, a programok kiadását, egyelőre továbbra is a volt gazda fizette, a „felügyeletet” viszont az új. gyakorolta. Két szék közül a pad álá. Ezzel a szólással lehetne .összefoglalni az ezután kialakult helyzetet. A bánya ugyanis ezután már, a tanács még nem tekintette egészen magáénak az intézményt. A következmények miért is maradtak volna el? Gyorsan rongálódni kezdett az épület, elhanyagolttá vált a berendezés. A dolgozók hangulata is romlott ott, hisz előfordult, hogy késve kaptak fizetést, vagy hogy nem volt fűtés télen. S ami a legfontosabb, a munka színvonalának emeléséről szó sem lehetett az alatt a bő másfél év alatt, amíg a tanácsnak nem sikerült előteremtenie a szükséges anyagiakat. .. Átgondolatlanság, kapkodás, az előrelátás hiánya, avagy újra a bürokratikus, lassú ügyintézés..., sok mindenen lehetne füstölögni a föntebbi eset kapcsán. Akár azon is újra és újra. hogy miért is oly rugalmatlanok bizonyos pénzügyi rendeletek. .. Mindezt azonban talán jobb esetekkel, „ talán rövidebben is lehetett volna példázni. Azt viszont már nehezebben, hogy mennyi kárt okozhat a sokakban még mindig élő szemlélet, amely a kulturálódás, a művelődés ügyét csak afféle díszként látja társadalmunkon, egyfajta szükséges, de majdnem fölösleges velejárójaként az életünknek. Mondván jó, jó, ha a melós. vagy a téesz- tag tudja, .ki is az a Shakespeare, vagy teli kedvvel énekli a pávakörben a népdalokat, ám mégiscsak azon múlik minden, hogy bont a munkahelyén hogyan teljesíti a százalékokat. Nos. hogy még e hányaveti, felületes kijelentés fordítottjában is mennyi az igaz, azt ma már aligha kell különösebben bizonygatni. Nap mint nap világosabb, hogy a művelődés, a szórakozás, a tanulás, a szellemi és fizikai megújulás után sokkal eredményesebb a munka. Mennyiségében, de főleg minőségéljen is. Ahhoz, hogy a változó gazdasági követelményekhez mindjobban lehessen igazodni, a közmű- ve’.ődési intézmények tevékenységét is nap mint nap tartalmasabbá. gazdagabbá, többet adóvá kell formálni. S ÉPPEN EZ AZ. amire az említett községben a legkevésbé figyeltek a bizonytalan helyzetben. Hogy az elmúlt hónapokban hány programmal volt kevesebb a kelleténél? Hányféle lehetőséget szalasztottak el a kulturális munka minőségének megváltoztatására? Hányán szoktak el az áldatlan állapotok miatt az otthontól? Pedig úgy tűnik, ezzel kell Nem lesz könnyű felmérni, majd kezdeni... Németi Zsuzsa helyezkedtek el az előkészítő bizottság képviseletében a teherautókon. Így például a kommunista dr. Molnár Erik, aki „előkelő helyen” szerepelt a magyar királyi csendőrség fekete könyvében Faraghó Gábor tábornokkal, a magyar királyi csendőrség utolsó főfelügyelőjével indult útnak Kecskemétre. Másoknak kellemesebb úti- társak jutottak. Révai József dr. Erdei Ferenccel együtt kelt útra Cegléd^ Kiskunfélegyháza, NagykoVös. Kiskőrös és Kiskunhalas irányába. A kiküldöttek, mindenütt a helyi néphatalom szerveit, a Nemzeti Bizottságokat keresték fel — ahol nem volt, megalakították — s aztán a Nemzeti Bizottság választotta meg a képviselőket, akik mindjárt felültek a teherautóra és mentek Debrecenbe. Az Arany Bikában gyülekeztek a képviselők. Napi háromszori étkezést a Vörös Hadsereg had tápszolgálata biztosított számukra. S december 21-én az ideiglenes nemzetgyűlés megalakulásának kitűzött napján 230- an indultak útnak nemzetiszínű zászlók alatt, a Kos- suth-nótát és más 48-as dalokat énekelve az oratórium felé. Az első ülésen megválasztották a tisztségviselőket, elfogadták a nemzethez intézett szózatot, amelyben bejelentették a szakítást a hitlerista Németországgal, felhívták a népet., hogy a fegyvereket fordítsa a német elnyomók és a Szálasi- banda ellen, támogassa a felszabadító Vörös Hadsereget, s egvben bejelentették, hogy teljesül a magyar parasztság évszázados vágya: „földhöz juttatunk sok százezer föld nélküli s zegén y paras zto t, hogy gyarapítsuk a magyar nemzeti erőt”. A Debrecenben tartott ülésen megalakított ideiglenes nemzeti kormány kiadta és végrehajtotta a földreformtörvényt, fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval és hadat üzent Németországnak. Ezeket a rendeleteket a budapesti ülésszak 'törvényerőre emelte. Ezen mér nemcsak a decemberben megválasztott képviselők vettek részt, hanem ott ültek a padsorokban Budapest és a Dunántúl küldöttei is, akiket lakóhelyük fel- szabadulása után nyilvános gyűléseken választottak meg erre a tisztségre. A fővárosban például két nappal hazánk teljes felszabadulása előtt a Sportcsarnokban több ezer ember választotta meg 108 küldöttjét az új törvényhozásba. Az emelvény felett Petőfi arcképe ragyogott, alatta a felírás a nagy költő szavaival: „Félre, kislelkűek, akik mostan is még kételkedni tudtok a jövő felett”. A budapesti képviselőket a már működő koalíciós pártok jelölték, de mellettük helyet kapott néhány • pártonkívüli kiválóság, így a Horthy- rendszer elől Amerikába emigrált Bartók Béla, a még ugyancsak emigrációban, Párizsban élő Bölön.i György, a londoni száműzetésből hazakészülő Károlyi Mihály és a Budapesten tartózkodó Szent-Györgyi Albert Nobel- díjas nagy tudós. A hat napig tartó budapesti ülésszak a különböző rendeletek törvényerőre emelése után megalkotta az új választójogi törvényt. Általános, titkos és egyenlő választójogot biztosított minden 20. évnél idősebb magyar állampolgárnak. Azok a fiatalok, akik fegyveresen harcoltak a fasiszták ellen, részt vettek az ellenállási mozgalomban már 18. életévük betöltése után r : urnákhoz járulhattak. Az első, szabad demokratikus országgyűlési választásokat rendkívül rövid határidővel november negyedikére tűzték ki. (Folytatjuk) Pásztor Imre
