Népújság, 1977. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-16 / 63. szám
^^AAAA*AAAAAAAAAAAAAAAA/V\A/V\/VSAAA/VSAAAAAA/VVVVV\AAAA/VV*\AAAAAA/ Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Az Arpacaj vize A JELENTÉSEK SZERINT jó légkörben folynak Moszkvában a szovjet—török tárgyalások. Ih- san Sabri Caglayangil török külügyminiszter természetesen elsősorban vendéglátójával és kollégájával, Andrej Gromikóval tárgyal; fogadta őt Alek- szej Koszigin miniszterelnök is. „A szomszédos Törökországhoz fűződő kapcsolataink állandó javítását célzó politikánk nem konjunkturális jelenség — jelentette ki a megbeszélésekkor Gromikó —, hanem elvi-politikai irányvonalunk. Az alábbiakban néhány ténnyel bizonyítjuk e megállapítás jogosságát. Isztambul nyüzsgő, ezerszínű Váci ucáján, az Isz- tiklal Ceddesin mindig sokan állnak a szovjet főkonzulátus fényképtárolói előtt — ezt e sorok írója szemtanúként állíthatja. A Szovjetunió és Törökország 610 kilométeres közös határa a Fekete-tengertől havas hegységeken át éri el az Arpacaj folyót, majd hosszan annak mentén halad. Ez a vonal nemcsak két állam, hanem két világrendszer, két nagy katonai szövetség, a varsói szerződés és a NATO mezsgyéje is. I DE NEMRÉG A MEZSGYE mindkét oldaláról mérnökök indultak az Arpacaj hoz: gátat építenek a folyón, hadd öntözze az errefelé kincset érő víz a szovjet és a török földeket egyaránt. Ez a közös munka jelképnek sem akármilyen! Szép bizonyítéka annak a lehetőségnek, amit Alekszej Koszigin 1975. decemberi ankarai látogatásakor vendéglátója, Szu- lejmán Demirel török kormányfő így fogalmazott meg: „a szovjet—török határ a béke határává válhat.” Sok víznek kellett lefolynia az Arpacaj on, amíg mindenféle természetes és mesterséges ködökből ennek a lehetőségnek a körvonalai kibontakozhattak. Pedig a kezdet biztató volt. A két szomszédos ország életének sorsdöntő fordulata időben nagyjából egybeesett. A két nagy államalapító — mindkettő iszonyú örökség romjain építkezett — 1921-ben barátsági, majd 1925-ben meg nem támadási szerződést írt alá. Atatürk sokszor hangsúlyozta, hogy az idők méhéből véresen előbukkanó Törökország sokat köszönhet Leninnek és számtalan nyoma van annak, hogy a tisztelet — kölcsönös volt. A SZOMSZÉDSÁG JELLEGE — két világrend- szer határa — miatt a szovjet—török viszony túlnő a kétoldalú kapcsolatok jelentőségén. Caglayangil látogatása tehát egy jótékony folyamat gyorsulásával és gazdagodásával járhat. H. E. •^ws/ws/wwwwwwvwwwwvnaaaaaa^vwwwsaaaaaaa/vww^^aa»* Indiai választások Merényletet kíséreltek meg hétfőn Indira Gandhi miniszterelnök fia, Szandzsaj Gandhi ellen. Az indiai hírügynökség jelentése szerint öt lövést adtak le a képviselő- jelölt gépkocsijára. (Népújság telefotó —AP—MTI—KS) Indiában szerdán kezdődnek a parlamenti választások. Csupán a szavazások által a külvilágtól elzárt Khasmir és Jammu államban választanak júniusban. Indira Gandhi miniszterelnök Uttar Pradesh és Bihar államokban a választási hadjáratot lezáró gyűléseken elhangzott beszédeiben felhívta India népét: adja szavazatát az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártra, mert csak az tudja biztosítani az országban a stabilitást India további előrelépését a demokrácia, a szocializmus útján. Az Indiai Kommunista Párt választási felhívásában rámutat1 a kommunisták mindenkor a demokratikus erőiekéi együtt küzdöttek a politikai porondon. Ezek az erők az 1971-es parlamenti választásokon együttesen mértek vereséget a jobboldali pártok szövetségére, i Olasz kommunisták a diáktüntetésekről Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti: Az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottsága összeült, hogy megvitassa a szombati diáktüntetés és zavargások következményeit, általában az egyetemi mozgalmak, a fiatalok problémáját. Az ülésen Massimo D’ Alema, az Olasz Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára tartott beszámolót, és előadói beszédet mondott Paolo Bufalini, a KB titkára is. A bolognai és római súlyos zavargások, tehát a diáktüntetést és a fiatalok elégedetlenségét kihasználó garázda felforgató elemek szervezett fellépése igen veszélyes helyzetet teremtett, s az OKP KB értékelése szerint a „feszültségkeltés stratégiájának” folytatását, újabb megnyilvánulását jelenti. Bufalini keményen elítélte a garázdálkodó csoportokat, az erőszakos cselekményeket, amelyektől a tüntető fiatalok többsége zavarral és megdöbbenéssel elhatárolta magát. Az OKP szolidaritásáról biztosította az intézményeket és a demokratikus együtt élést védő rendőri erőket, rámutatva azonban arra is, hogy egyes esetekben a rendőrség túlzó, felelőtlen fellépése is hozzájárult az erőszakos cselekményekhez. A bolognai tüntetések azért fajultak el, Milyen nap van ma? Űjabb életmentés a bukaresti romok alól Bár a földrengés okozta romok eltakarítása nagyjából Bukarestben is b befejeződéshez közeledik, még mindig van egy-két, március 4- én kártyavárként összeomlott olyan épülettömb, ahol a mentési munkálatok még nem fejeződtek be, és ahol még reménykednek az esetleges túlélők megmentésében. És ez hétfőn, 12 nappal a katasztrófa után is sikerült. Már az utolsó szállítmány törmeléket lapátolták fel a teherautóra, amikor délelőtt 9 óra 4 perckor, tehát nem kevesebb mint 253 órával a természeti katasztrófa után, mozgást vettek észre és hangokat hallottak a Continental tömb romjai alól. Néhány idegölő perc után a 19 éves Crainic Sorint már kórházba is szállították — élve és szinte karcolás nélkül. Az életben maradt fiatalember azt kérdezte először, hogy milyen nap van ma, majd vizet kért A rádió riporterének azt nyilatkozta, > hogy a körülményekhez képest jól van. Az idő legnagyobb részét átaludta. Azóta nem evett és nem ivott semmit. Kezelőorvosa szerint a fiatalember állapota meglepően jó és szerinte a csodával határos, hogy ennyi idő után is életben maradt. — Az orvosi szakirodalomban nem találkoztam hasonló esettel — mondta az orvos. mert a rendőrség egy tagja fegyvert használt a békés tüntetők ellen, s lelőtt egy diákot. Bufalini nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a garázdaságok mögött a háttérben sötét manőver folyik, amely az elégedetlenségre, a fiatalok mozgolódására építve polgárháborús légkört akar felidézni az országban, hogy ezzel teremtsen alapot elnyomó önkényuralmi politikai megoldások igazolására. A reakciós és konzervatív erők — mutatott rá Bufalini — pontos terv szerint törekszenek az OKP és általában a munkásmozgalom meggyengítésére. A vitában szerdán felszólal Berlinguen főtitkár ^ is. Rómában és Bolognában egyébként az egyetemet változatlanul rendőri és egyéb fegyveres erők tartják megszállva. Bolognában ma hatalmas tüntetésre és általános sztrájkra készülnek a demokratikus erők, míg Rómában tilos minden szervezett tömegmegmozdulás. A szakszervezetek — miután a hármas csúcsszövetség vezetői találkoztak Cossiga belügyminiszterrel — elhalasztották a március 18-ra meghirdetett országos sztrájkot. Rómában ezt a megmozdulást március 23-án tartják meg, ami arra enged következtetni, hogy a belügyminisztérium addigra feloldja a jelenlegi tiltó rendelkezést. Véget értek a szovjet-török tárgyalások Kedden befejeződtek Andrej Gromáko szovjet és Ih- san Sabri Caglayangil török külügyminiszter tárgyalásai. A két külügyminiszter jószomszédi, baráti légkörben megvitatta a szovjet—török kapcsolatok kérdéseit, és a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat. Ugyancsak kedden aláírták a gazdasági együttműködés fejlesztéséről és a tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezményeket. valamint azt a megállapodást, amelynek értelmében a két ország együttműködik a repülőgép-eltérítések megakadályozásában. A KÖZEL-KELETI VÁLSÁG KÖZÉPPONTJÁBAN OLYAN ORSZÁG NEVE ÁLL, AMELY HIVATALOSAN NEM SZEREPEL A JELENLEGI VILÁGTÉRKÉPEKEN. DE AZT MA MAR SENKI SEM TAGADHATJA, HOGY A PALESZTIN PROBLÉMA MEGOLDÁSA NÉLKÜL LEHETETLEN A KIBONTAKOZÁS ÉS A RENDEZÉS. AMIKOR BELELAPOZUNK A VASTAG PALESZTIN-DOSSZIÉBA, AKKOR ENNEK A KÉRDÉSNEK HATTERÉT, RÖVID TÖRTÉNELMI VÁZLATÁT ÉS BONYOLULT ÖSSZETEVŐIT RAJZOLJUK FEL. Nép ország nélkül (I.) Ország a „barna övezetben...’ A történelmi visszatekintés nem öncélú felidézése a múltnak, hanem kitűnik belőle, hogy mind az arabok, mind a zsidók mély gyökereket eresztettek ebbe a földbe, és ezerháromszáz esztendőn keresztül jó viszony és harmónia uralkodott közöttük. Palesztina és Jeruzsálem ebben a szellemben válhatott három nagy világvallás szülőföldjévé és jelképévé. A városban, amelyet a krónikák szerint tizenhétszer pusztítottak el és építettek újjá, pár száz méter választja el egymástól Dávid király legendás sírját a Sion-hegyen, a Via Dolo- rosát, ahol a keresztet hordozó Jézus haladt, s a Szikla-mecsetet, ahonnan Mohamed próféta emelkedett a mennyekbe, Gábriel arkangyal kíséretében. Együttműködési készség, jó szándék és vallási türelem jellemezte a múló századokat. Ez az összhang azonban rövid idő alatt megbomlott a XX. század! kezdetén. A barátokból, vagy legalábbis közömbös szomszédokból szenvedélyesen gyűlölködő ellenségek lettek, mihelyt az imperializmus árnya rávetődött a Közel-Keletre és Palesztinára. Az „Oszd meg és uralkodj!” hírhedt elvét itt vitték igazán tökélyre a gyarmatosító hatalmak. Amikor 1914 nyarán kitör az első világháború, az Arab- Kelet legnagyobb része még török fennhatóság alatt áll. QM&Mi 1977. március -16., szerda Az antanthatalmak annyira biztosak győzelmükben, hogy jó előre hozzálátnak az osztozkodáshoz. Sir Mark Sykes brit és Francois Georges Picot francia diplomata rajzolja meg az új térképet, amelyet a kormányok is jóváhagynak. A kék színű francia övezetbe kerül Szíria és Libanon, a piros angol zónába Irak és Haifa s a barna színnel jelölt Palesztinában nemzetközi közigazgatást irányoznak elő. London azonban Palesztinát is be akarja iktatni érdekövezetébe. Miközben az ország még török birtok, odaígéri Palesztinát az araboknak (akiknek felkelését a brit titkos- szolgálat egyik legügyesebb tisztje, Lawrence ezredes készíti elő) és a cionista mozgalomnak is. (Ezzel kapcsolatos a sokat emlegetett Bal- four-deklaráció, a brit külügyminiszter 1917-ben kelt levele, amely szerint őfelsége kormánya rokonszenvezik egy palesztínai zsidó nemzeti otthon megteremtésének gondolatával.) Amikor a törökök végleg távozni kényszerülnek, mindkét oldalról a megígért függetlenséget követelik. London — népszövetségi mandátum formájában — úgy tartja fenn uralmát, hogy egymásnak ugrasztja a két népcsoportot, mélyíti ellentéteiket. A brit hatalmi politika az ultranacionalistákat erősíti: a palesztínai arabok soraiban a Nasasdbiak és Hu- szainiak fuedális családjait (Amin-el-Husszaini jeruzsá- lemi főmufti a második világháború alatt Hitler szolgálatába szegődik), a zsidó közösségben a terrorista Ir- gun- és Stern-csoportot. A Palesztinái Kommunista Párt az egyetlen szervezet, amely soraiba hívja mindkét népközösség legjobb képviselőit s következetesen fellép mindenfajta sovinizmus ellen. Am a pártot betiltják, csak az illegalitás nehéz körülményei között működhet, ki van téve a brit gyarmati hatóságok üldözésének. A második világháború befejezése után London, hogy megőrizze közel-keleti befolyását. az „arab kártyára” tesz. Washington viszont, amely be akar tömi a térségbe, a cionista erőket támogatja. Robbantások, utcai harcok, emberrablások követik egymást Palesztinában, dúl a terror és az ellenterror: egyetlen napon, 1945. október 31-én például nyolcvan brit katonai létesítményt rohannak meg. A helyzet olyan mértékben rosszabbodik, hogy az angolok egyszerre „felfedezik”: Palesztina nem koronagyarmat, hanem világszervezeti mandátumterület. 1947 februárjában — utánunk a vízözön felkiáltással — az egész csődtömeget átutalják a Népszövetség utódjának, az ENSZ- nek. Vizsgáló bizottság a helyszínen, hosszas viták, s jóllehet a Szovjetunió és az ENSZ-tagállamok többsége egy független, kétnemzetiségű állam létrehozását pártolná: a helyzet elmérgesedése miatt két külön, független állam megalakítása jelenti a realitást. Az ENSZ- közgyűlés 1947. november 29- én úgy dönt, hogy 1948 októberétől 14 100 négyzetkilométeren 498 ezer zsidó és 497 ezer arab lakossal létrehozzák Izraelt; Arab-Palesztínának 11 KW négyzetkilométeren 725 ezer arab és 10 ezer zsidó lakosa lenne; Jeruzsálem és környéke — 170 négyzetkilométeren. 205 ezer lakossal — semleges zónaként, nemzetközi köz- igazgatás alatt állna, s ösz- szekötő kapcsot jelentene a két ország között. Az akkori Arab Liga — brit támogatással — elvetette a felosztást és „szent háborút” hirdetett meg. Az 1947 decemberében kezdődött harcok 1948 májusában —, amikor az angol csapatok, szokásuktól eltérően, idő előtt kivonultak — hivataloséin is az első arab—izraeli háború formáját öltötték. (Közben megtörtént a deir— jászini incidens: 1948. április 9-én egy szélsőjobboldali Ir- gun-kommandó behatolt a jeruasálemi semleges övezethez tartozó faluba és 254 arabot lemészárolt.) A 15 hónapos háború izraeli sikerekkel ért véget s a tűzszüneti vonalakat a tényleges katonai helyzetnek megfelelően állapították meg. Az ENSZ-döntés semmissé vált. Izrael területe 20 540 négyzetkilométerre nőtt. A palesztin állam nem jöhetett létre: a gázai-övezetben Egyiptom fennhatósága valósult meg, Ciszjordánia egybeolvadt Transzjordániával, s létrejött Jordánia. A semleges zónát felosztották, Jeruzsálem Újvárosa Izraelhez, Övárosa Jordániához került. Izraelben mindössze 200 ezer palesztínai arab maradt — több mint nyolcszázezren váltak földönfutókká, Deir Jászin nevét kiáltották. S az 1967 júniusi, harmadik háború következtében a gázai- övezet és Ciszjordánia is izraeli megszállás alá került, semmi sem maradt az eredeti Arab-Palesztínából. Réti Ervin (Következik: Abu Ammar karavánjai.) Kiskerttulaj ílonosok! Ki sál latten vésztők! Megnyílt MEZŐKÖVESDEN A BÉKE TÉR 16/a. SZ. ALATT (Matyóház mögött) KIALAKÍTOTT KÖZÖS ÜZEMELTETÉSŰ, ÜJ mezőgazdasági boltunk. Mezőgazdasági kisgépekből, felszerelésekből, növényvédő szerekből, állattartáshoz szükséges eszközökből gazdag áruválaszték. Mezőkövesd és Vidéke ÁFÉSZ AGROKER Vállalat, Miskolc Itt Közületek! Építtetők! IDŐBEN SZEREZZÉK BE ANYAGAIKAT A HORTT ÉPÍTŐANYAG-TELEPEN. VB-GERENDAK, ÁTHIDALOK. MGANYAGREDÖNYÖK, HULLÁMLEMEZEK, AJTÖK, ABLAKOK, METLACHILAPOK, AC-LEFOLYOCSÖVEK, 60 mnres VASCSÖVEK. NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATOK!
