Népújság, 1976. április (27. évfolyam, 78-102. szám)

1976-04-03 / 80. szám

Átadták az 1976. évi

művészeti díjakat

Kovács Mária érdemes művész Pécsi Ildikó Jásiai-díjas

pénteken Budapesten ünnepség keretében kiosxtották ai 1976. évi művészeti díjakat

Irodalmi és művészeti Balázs Béla-díj II. fokozat; díjak

Kiváló és érdemes

művészek

*

A Magyar Népköztársasig kiváló művészei:

Hazy Erzsébet, a Magyar Állami Operaház magánénekese: Kádár György festőművész, főiskolai tanár; Orosz Adél, a Magyar Állami Operaház magán táncosa; Róna Viktor, a Magyar Állami Operaház magántáncosa; Széchényi Ferenc operatőr.

A Magyar Népköztársaság érdemes művészei:

Andor Éva. a Magyar Állami Operaház magánénekese; Csernus Mariann, a Nemzeti Színház színművésze; Eiffel István festőművész; Eötvös Gábor, a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat artistaművésze; Fehéri Tamás operatőr; Garányiné Staindl Katalin keramikusművész; Inke hászló, a Thália Színház {színművésze; Kálmán Kata (Hevesy Ivánná) fotóművész; Kertész László, az Állami Déryné Színház főrendezője; Koltay Valéria, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Korondy György, a Magyar Állami Operaház magánénekese; Kovács Mária, a Miskolci Nem_ réti Színház színművésze; Lessenyei Márta (Kiss Sándornál szobrászművész; Le- Viczky Andor, az Állami Bábszínház színművésze; Majoros János keramikusművész; Módi Szabó Gábor, a Vígszínház színművésze; Máthé Erzsi, a Nemzeti Színház színművésze; Papp Gábor, alkalmazott grafikusművész; Perényi Miklós gordonkaművész. főiskolai tanár; Psota Irén, a Madách Színház színművésze; Redő Ferenc festő művész; Rényi Tamás filmrendező; Sík Ferenc, a Pécsi Nemzeti Színház főrendezőije; Sík Igor, a Magyar Televízió operatőre; Sinkó György, a Szegedi Nemzeti Színház magánénekese; Sugár Rezső zeneszerző, tanszékvezető tanár; Szalma Ferenc. a Magyar Állami Operaház magánénekese; Szemere Vera, a Madách Színház színművésze*. Szokolay Sándor zeneszerző; Szumrák Vera (Dózsa Imrénél, a Magyar Állami Operaház magántán eosa; Szurcsik János festőművész; Tóth Menyhért festőművész; Zempléni Kornél zongoraművész, főiskolai tanár; Zsigmondi Borbála, a Magyar Televízió rendezője.

Ct. " ■ .......- I ................

Jó

zsef Attiia-díj L fokozat:

Galgóczi Erzsébet író, Gáli István író. Hernádi Gyula író, Tamkó Sirató Károly költő.

József Attila-díj H. fokozat:

Bárányt Ferenc költő. dr. Bodnár György irodalomtörténész. Tüskés Tibor író. Vadász Ferenc prózaíró.

József Attila-díj III. fokozat:

Dohai Péter író. Fülöp László kritikus. Varga Katalin író.

Erkel Ferenc-díj II. fokozat:

Kecskeméti István zenetörténész, Kricskovics Antal koreográfus, a Magyarországi Nemzetiségi Központi Tánc- együttes vezetője, dr. Sáro- si Bálint zenetudós. Ván^us István zeneszerző. Bánki László, a Magyar Televízió rovatvezetője.

Erkel Ferenc-díj ül. fokozat:

Lázár Eszter, a Magyar Rádió főmunkatársa.

Munkácsy Mihály-díj L fokozat:

Fóth Ernő festőművész; Németh József festőművész; ifj. Szabó István szobrászművész.

Munkácsy Mihály-díj

II. fokozat:

Bokor Kornélia (Engelsz Józsefnél iparművész; Be- reczky Löránd művészettörténész; Fabók Gyula festőművész; Gyúr esek Ferenc szobrászművész; Kádár János Miklós festőművész; Mészáros Mihály szobrászművész; Mózer Pál belsőépítész.

Munkácsy Mihály-díj

III. fokozat:

Barczi Pál grafikusművész; Benkő Ilona keramikusművész; Brenner György grafikusművész; Szabados Árpád grafikusművész; Vörös Irén ruhatervező művész.

Balázs Béla-díj L fokozat:

Dömőlky János, a Magyar Televízió irodalmi és drámai főosztályának rendezője; Tóth János filmoperatőr.

Dárday. István rendezőasz- szisztens; Friedmann Endre fotóművész; Madaras József színművész; Mezei István, a Magyar Televízió koordinációs főosztályának operatőre; Molnár Edit fotóművész.

Balázs Béla-díj III. fokozat:

Dr, Márkus Éva (Kulcsár - Istvánné) szinkronfilmrendező; Murányi Istvánné (Székely Éva} filmrendező; Sárközi Endre trükkrajzoló. Liszt Ferenc-díj I. fokozat;

Béres Ferenc énekművész; Medveczky Ádám, a Magyar Állami Operaház karmestere; Sass Sylvia, a Magyar Állami Operaház magánénekese.

Liszt Ferenc-díj lf. fokozat:

Erese Margit, a Magyar Állami Operaház magánéneke, se; Falvay Sándor zongora- művész; Lantos István zongoraművész. a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára; Nagy Zoltán, a Magyar Állami Operaház magántán. cosa.

Liszt Ferenc díj Hl. fokozat:

Uhrik Dóra. a Pécsi Nemzeti Színház balettművésze.

Jászai Mari-díj L fokozat:

Csányi Árpád, a Nemzeti Színház díszlettervezője; Ig- lódi István, a 25. Színház színművész-rendezője.

Jászai Mari-díj II. fokozat:

Pécsi Ildikó, a kecskeméti Katona József Színház színművésze; Pethes György, a veszprémi Petőfi Színház rendezője; Nyilassy Judit, a Budapesti Gyermekszínház ren. dezője; Petrik József, az Állami Déryné Színház rendezője; Szakály Márta (Lévai Sándomé). az Állami Bábszínház színművésze; Voith Ági, a József Attila Szánház színművésze.

Jászai Mari-díj III. fokozat:

Jászai László, a győri Kisfaludy Színház színművésze; Kertész Péter, a Fővárosi Operettszínház színművésze; Koltai Róbert, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze; Márton András, a József Attila Színház színművésze; Piróth Gyula, a szolnoki Szigligeti Színház színművésze, Sárközy Zoltán, a debreceni Csokonai Színház színművésze.

( Nagyon szellemes, éles eí- mélyú, és józan itéletü, amit úgy látszik a sok szerencsétlenség fejlesztett ki benne, ami őt érte, s ami rokonszenvet ébreszt iránta mindazoknál, akik először közelednek hozzá. Hét nyelven beszél — írja naplójában a francia követ titkára — franciául is elég jól beszél; t minthogy különben is elég okos és igen tudós, kellő összhangzáSba tudja hozni Magyarország ügyeit, az itt gyakorolt kü- ! lönböző vallásokat.”

! Éles szemmel és kitűnő meglátással ír a fejedelem apró szokásairól, de felismeri, meglátja Rákóczi nagy tekintélyét is. „Gyöngéden parancsol és szigorúan büntet. Ellensége a sületlenségnek, mértékletes és nem tűri a pazarlást asztalánál... Minden-nap igen korán kel fel, 4—5 óra hosszat dolgozik, azután megbeszéli csapatainak gyakorlatait, s őket arra a vitézségre és nemes- lelkűségre buzdítja, mely az ö természetes tulajdonsága. Általánosan szeretik és becsülik egész Magyarországon, különösen tábornokai, akiket testvéreinek tekint, s akik úgy tekintik, \ mintha ő volna a királyuk.” A francia követi titkár túloz, mikor a tábornokok ragaszkodásáról

1976. április 3., szombat

GRÚZ JÁNOS:

I kurucok Vezérlő Fejedelme

10. A Szövetkezett Rendek Vezérlő Fejedelme

beszél, hiszen közismert, hogy közülük többen kényszeredetten hajtották végre a fejedelem utasításait, és sok vonatkozásban irigységgel volt teli szívük. Nem tudták jó szemmel nézni, hogy a fejedelem a főúri rangban levő tábornokokhoz emelt fel egyszerű nemesi rangban levő harcost. Rákóczi Ferenc nagy hazai és nemzetközi tekintélyének köszönhette és természetesen a nép ragaszkodásának, hogy tábornokai a parancsait mégis végrehajtották. A francia követi titkár felismeri Rákóczi Ferenc udvarának nagy fényét és talán nem ó az első, aki ennek alapján a királyi méltóság fényét vetíti a szabadságharc vezetőjére. Magyarországon, de külföldön is egyre inkább úgy beszélnek Rákócziról, mint a magyar nemzeti királyság méltó örököséről. Aki pedig Egerben, a kibontakozó fejedelmi udvar fényét és gázdag csillogását látja, az önkéntelenül is Mátyás király pompás udvarának késői mását ismeri fel benne.

„Nagy udvart tartottam — emlékezik vissza egri tartózkodására a fejedelem —, hogy magamhoz vonzom a minden korú nemességet. Nem korlátoztam lovászaim, asztalnokaim, apródjaim és udvari nemeseim számát.” A megyék nemesi fiatalsága — akik közül sok eddig még megyéje határán sem járt túl —, most a fejedelem udvari szolgálatában tanul, csiszolja elméjét, tágítja látókörét. A fejedelmi udvart, melynek népes volta és fénye felveszi a versenyt Európa uralkodóinak udvarával, Rákóczi a nemesség iskolájának szánja, ahol elsajátíthatja azt a tudást és magatartást, mely feltétlenül szükséges az ország vezetéséhez.

Rákóczi Ferenc mindig meghallgatta mások véleményét is, a közügyek intézésénél kikéri a megyék véleményét, de a megyei tisztségekre csak kuruc érzelmű, a szabadságharc mellett álló nemest enged megválasz,,!Jjjé9 hogy mulat

a nép!"

Vjjél Itt volt a párizsi vidám park. Ujjé, elment.

Ennek az utóbbinak örülök a legjobban. Pedig szó mi szó, amikor Eger utcá- in^megjelentek a plakátok és elárasztották a várost, éh is nagy kedvet kaptam, hogy megnézzem a párizsi vidám parkot. A plakát jcsodálatos színei, az Eiffel- torony sziluettje, a beharangozott repülő csészealjak tömegével vonzották az embereket az utazó vidám parkba, ahol már a bejáratnál biztosított vala a „csicsás” hangulat. Törőkméz és vattacukor várta az érkezőket. Volt céllövölde és lutri, ahol pár forintért Párizs legszebb ajándékait lehetett elnyerni. A kikiáltó lelkes és állandó, mikrofonharsogó szónoklata legalábbis ezt bizonygatta. Nem is Párizs, egész Franciaország hozta el legszebb, -legjobb és ' legnagyobb ajándékait — recsegte a kikiáltó — eredeti Rembrandt a Louvre-ból, eredeti rágógumi, eredeti rum is volt, amiben benne van a kisérő is, nem kell hozzá külön kérni.

A jáiékautók talpalatnyi helyen tolongtak, a várakozók egymást lökték, a magasba emelkedő körhinta modernizált változata körül szintén öldöklő dulakodás folyt, a rossz hangulatot csak az árak múlták felül.

. Ha maszek csinálná mindezt, alighanem leterítené a közvélemény jogos hangja nyomán valamilyen intézkedés, így azonban az utazó vidám park kedve szerint végigfoszthatja az ország vásártereit, a nagy és kisvárosok lakóinak pénztárcáit, mert a tömeg tódul a vidám parkba. És ez jelez valamit. Azt, hogy nincs megfelelő szabadtéri szórakozási lehetőség szombatonként, vasárnaponként, ünnepnaponként, a régi és az új lakótelepek mellett, a nagy- és kisvárosok terein. Mert, amint a példa is bizonyltja, az emberek kint a szabadban, a jó

tani. A mellette működő, különösen köznemesekből álló UDVARI TANÁCS önállóan is intéz ügyeket. Rákóczi Ferenc egyik leveléből arra következtethetünk, hogy a főnemesség köréből többen szóvá is teszik azt. A fejedelem a középnemességet tekintette a szabadságharc

időben szeretnek barátaikkal, ismerőseikkel, férjükkel, feleségükkel, gyerekeikkel oda zarándokolni, ahol valami játéklehetőség van. Az emberek szeretnek játszani, szeretnek szórakozni, szeretnek gyerekek lenni. Csakhogy ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy primitív és buta gyerekeknek is nézzenek bennünket. A párizsi vidám park egyre jó volt, megmutatta, hogy nincs olyan szórakozóhely, ahová szívesen és tömegével járnának ki az emberek szabad idejükben játszani. Pedig milyen lehetőségek heverhetnek kiaknázatlanul, amire nem is gondolunk. Ha okosan, népművelőket, szociológusokat, pedagógusokat bevonva ,a tervezésbe, olyan lehetőségeket teremtenénk, ahol nem „etető” szöveggel reklámozott szupergiccsék- kel kábítanák az érkezőket, a kis villanyautók helyfoglalása nem azt sugallná, hogy erőszakosnak és kíméletlennek kell lenni, ha valamit meg akarunk szerezni, mert különben soha nem kerül ránk a sor. Milyen lehetőségek heverhetnek kihasználatlanul, amire nem is gondolunk.

Azt sajnos, a szakemberek tudják a legjobban, hogy milyen nehéz az emr bereket tömegével beszoktatni a művelődési otthonokba, a tárlatokra, az igényes előqdói -,<estekre, de azt már kevesebbn tudhat- ják, hogy milyen érdeklődést váltana ki, ha a kultúrát vinnénk ki összekötve a játékkal. Ki kellene próbálni. Ennyit legalább megérne.

Annyi okos írás, és any- nyi okos elképzelés született már a szocialista kultúrával kapcsolatban, hogy utazó párizsi vidám parkot1 lehetne vele rekeszteni.

Itt volna az ideje! Mivel egyáltalán nem mindegy, hogy „ujjé, hogy mulat, a nép”.

Szigethy András

leghathatósabb támogatójának. Mekkorát tévedett a fedelem ebben? — ezt mutatták meg a későbbi események is. A háború folytatása, a társadalmi ellentétek, a vallásügy, az ország egész belső helyzete mind olyan kérdés, melyet az ország színe előtt, az országRákóczi Ferenc egykori házának ebédlője

18.15:

Kurinszky Sándorral isinerkedhetünk meg

a Horizont-szerkesztő segj

„Párthűség, tiszta kéz” című adásában. A Mata Já-» nos- által rendezett film felidézi az egykori cipészsegéd útját a kommunista párthoz^ aki aztán aktívan, partizán-' ként vett részt a második! világháború eseményeiben^ majd különböző politikai funkciókat vállalt Felszabadulásunk ünnepének előest téjén, 19.15-kor Sarlós 1st-] ván, az MSZMP Politikai BH zottságának tagja, a HazafW as Népfront főtitkára mond ünnepi beszédet. A könnyebb szórakozás híveinek ígér kel-: lemes perceket 20.05-kor S, „Hajrá, franciák" című ma*j gyárul beszélő filrnkomédia^ Robert Dhéry rendezésébe»; A játék' főhőse egy fiatal-» ember, akit futballőrülete esd küvője előestéjén Londonba! űz a hagyományos francia- angol labdarúgó-mérkőzés megtekintésére, ám itt váratH lan bonyodalmak sodorjál® magukkal. 22.15-kor felvétei-J ! ről közvetítik Berlinből a súlyemelő Eurójk-bajnokság lepkesúlymérkőzését

Mikes István József kiállítása Gyöngyösön

Hatodik alkalommal jelenj kezik a művészetkedvelő közönség előtt most Mikes lst*> ván József, akinek képeiből Gyöngyösön rendeztek kiállítást. Az ünnepélyes megnyitó tegnap este 6 órakor történt meg, ezen Berényi József, a városi tanács elnöi ke mondott beszédet

A kiállítást április 16-ig ■tekinthetik meg az érdeklődők a városi művelődési ház klubtermében.

gyűlésen kell megtárgyalni; A belpolitikai helyzet köve- . telő szükségessége itt, az egri táborban fogalmaztatja meg Rákóczival az összehívandó országgyűlés meghívóit, amelynek helyeként) Rákos mezejét jelölte ki, Hangsúlyozta a fejedelem, hogy tisztában van a ráko- si országgyűlések történelmi jelentőségével, a magyar történelem szabadságharcos sorozatával, s azzal, hogy itt mondták ki a nemzet szabad királyválasztói jogát és itt fogadták meg, hogy csak nemzeti királyt ültetnek a magyar trónra.

*

1705. május 5-én meghalt Lipót császár, így interregnum (királynélküliség) állt elő, s ebből az következett, hogy az országgyűlés első feladata az új király meg- • választása lesz. Rákóczi előtt készen állt a terv: felszabadítja a Dunántúlt, majd bemegy Erdélybe, beiktaltat- ja magát az erdélyi fejedelemségébe, s a kurucok az egész ország birtokában döntenek Rákos mezején a haza sorsáról. A dunántúli hadjárat előkészítésén egri tartózkodása alatt is fáradhatatlanul dolgozott. Közbe® elérkezett az ideje a hadjárat megindításának. Július elején Bercsényit Egerhez hívatta, s a megyei hadak számbavételéről tanácskozott vele.

(Folytatjuk.)

*