Népújság, 1976. március (27. évfolyam, 52-77. szám)
1976-03-30 / 76. szám
Százéves az Egyetemi Könyvtár épülete Ki vigasztalta Kossuth lafost: Fása bácsi, vagy Lányi Ernő? Hazánk legrégibb tudományos közgyűjteményét, az egyetem 1561-ben alapított könyvtárát II. József az egyetemmel együtt Pestre helyezte, a ferences zárda egyik, erre a célra átalakított részébe. Majdnem egy századig működött itt a könyvtár, rendkívül kedvezőtlen körülmények közt: a polcokon a könyvek egymás háta mögött hármas sorokban szorongtak, a rosszul szellőztethető olvasóterem mennyezetét az 1840-esévek derekán csak úgy tudták a beszakadástól megóvni, hogy 51 gerendával aládúcolták Ennek tulajdonítható, hogy a látogatók száma a hatva nas esztendők közepétő 1872-ig évi 30 000-ről 15 000 re csökkent. A nyomorúságos Viszonyok arra kényszerítették a kormányt, hogy s könyvtár számára új épületet emeltessen. Az építést 1873 ban kezdték a régi épület közvetlen szóm ád'ri iában, a Barátok tere (ma Károlyi Mihály utca) és a Reáltanoda utca sarkin. A költözést már 1875 októberében meg lehetett kezdeni, az ünnepélyes mt'- íyitásra pedig száz évvel ezelőtt, 1876. március 26 án került sor. Ez volt Magyarországon az első, kimondottad könyvtári célra ké szült épület. Tervezését Skal- nitzky Antalra bízták, s ő bevonta a munkába sógorát, ifj. Koch Henriket is. Skalnitzky tehetséges építész volt, de a neoren?r-zánsz stílusú könyvtár nem tartozik sikerült1 alkotásai közé A nemrég önállóvá vált magyar állam ugyanis olyar palolát akart emeltetni amellyel idegenek előtt is büszk^kedni lehet Ezért elő írták, hogy az épület mái külseiével is féiezze ki ren A Károlyi Mihály utcai főhomlokzat I—II emeleti oszlopsora a fölötte lev' timnanonnal. a sarokkoools az egyetem négy karát ielző szobrokkal az attikai párkány, a sgraffito díszítés val/', -m impozáns batá^* kelt. bár a sok kü'"nféle elem kissé zavaróan hat Sajnálatos módon ez a má sodlagos cél — a monumentalitás a belső kiképzésnél is érvényesült a látványos elemrir győzte1' a. célszerűség fölött A triéoőt hatal más méretű, de kihasználatlan slőr«-arnok fogadja két szépen tagolt oszlopsorral Hason’óképp ünnepélyes hatást kelt az emeletre vezető dísz'épcsőház , harmonikus arányaival, díszes kandelábereivel márvánvtábláival. A Károlyi Mihály utcai szárny legnagyobb részét az üvegtetős olvasóterem foglalta el, tükör'ooltozafának oldalí-’ein Lotz Károly freskóival. Magassága több mint 15 méter, légtere fölöslegesen nagy. ezért fűtése, világítása igen kői tséges, A látványosságra való törekvés még a közönség előtt zárva tartott raktárakon is tapasztalható. Ezeket a N barokk teremkönyvtárak mintájára — 7 méter magasra' — tervezték Ezért a térkihasználás rossz a tsbnn elhull- >zet< könyvek sikere visszarakása állandó létramászást tett szükségessé. A rendkívül teherbíró épület százéves története alatt állandóan helyhiánnyal küzdött. Már 1880-ban panasz kodtak arról, hogy a tél' hónapokban az olvasóterem befogadóképessége kicsi, nyi táskor nagy a tülekedés, nerr mindenki kap helypt. Ezek a panaszok az esztendők múlásával és az egyetemi hallgatók Számának növekedésével egyre szaporodtak. 6—7 tzer hallgató réskére csak '.20 hely állt rendelkezésre. .913 ‘végén az átlagforgalom neghaladta a napi 700-at! A raktárakban 1876-ban nég sok volt az üres hely le a századforduló idejére teljesen megteltek. Különféle helynyerő intézkedések BÉCS Ugye, drágám, most lágyon harjgszol a te aka «•atos kis szerelmedre? — ElUr'áltad, Paula, é hidd el, ha nem lennél c 'egjobb barátom felesége hát rögtön el is zavarná ak... LONDON , Idősebb úriember keres el az isiuert pszichiátert: — Az apám miatt jöttén inhoz, doktor úr. Egész na\ :sak a színes építőkockák Ml játszik. — És mondja, kérem, m1 •bben a rossz? — moso- yog a doktor. — Miért ne látszhatna a papa azokkal a kockákkal? — Azért, doktor úr, mert •zok az én építőkockáim!.. SENF Az előkelő étterembe beér egy hölgy és étlapot kér. losszas tanulmányozás után feladja a rendelést, majd külön kívánságként hozzáte szí: — És hozzon nekem egy igyanolyan salátát, mint imilyent az ab'aknál ülő hölgy asztalán látok. — Asszonyom, az lehetet- en — válaszol ijedten a pin cér. — Amit ön lát, az nem saláta, hanem egy kalap!.,. mellett a harmincas évek közepén megkezdték a raktárak átépítését. A magas termeket három szintre osztották, s ezáltal a férőhelyet megháromszorozták. így mindig nyertek bizonyos területet 4—5 év. könyvtári gyarapodásának elhelyezésére, de a zsúfoltságot nem sikerült csökkenteni. Mindez érthető, ha meggondoljuk, hogy száz esztendővel ezelőtt 12 könyvtáros dolgozott itt, ma hetvennél több, az állomány pedig 200 000 kötetről a hatszorosra, 1 millió 200 ezer kötetre nőtt. A százéves épület hely- nyerés szempontjából még mindig rendelkezik új lehetőségekkel: van még négy át nem, épített raktárterme, beépíthető padlástere és nagy udvara, ahol egy süllyesztett, üvegtetős második, legalább száz férőhelyes olvasóterem rendezhető be. 1973-ban komoly remény nyílt a további átépítésekre, de ezt a metróépítés akadályozta. A tervezett Fel- szabadulás téri állomás az épület alá került és a megbolygatott földtömeg egyes helyeken 14 cm-t süllyedt. Ez kisebb szerkezeti károkat, vakolathullásokat okozott. Több helyiségben álmennyezetet kellett felállítani, a nagy olvasóteremben pedig ugyanolyan oszloperdő „díszük”, rhint a múlt század közepén. Reméljük azonban, hogy a metróéoítés befejezése után már 1977-ben mód nyílik nemcsak a károk helyrehozására, hanem a további átépítésére a százéves Egyetemi Könyvtár épületének is. Ha ezek megvalósulnak, hazánk első könyvtárépülete még sok esztendőig zavartalanul tudja kiszolgálni látogatóinak ezres tömegeit. Vértesy Miklós AMBURG | A férj huszonöt éves érett- ,égi találkozón van. Későre jár, a felesége megunja a várakozást, és elmegy érte íz étterem különtermébe. Férjét egy csinos, miniszoknyás, fiatal nő társaságában találja, amint éppen pete gőznek. — Ki ez a lány, Hans? — Nem fogod elhinni, édes szívem. Ő a Schulze. Mellettem ült a negyedik bében.. VARSÓ Két jó barát beszélget egy sörözőben: — Miért mentél át a másik oldalra. Jerzy, amikor megláttad a körzeti orvosunkat? — Szégyellem magam előtte, Juliusz: már évek óta nem voltam beteg.., MILÁNÓ Luigi egy fiatal, csinos özvesyassztmynái tesz látóVALAMIKOR RÉGEN, a núlt század végén, de még i most alkonyuló század eleién is egy dal verte fel a borongó honfiúi szíveket. A dal dallama ^óhangzású, igazi énekelnivaló, ha kieresztette a hangját az ember, megreszkettette a mestergerendákat a kocsmákban s bele lehetett könyökölni tőle a magyar éjszakába, bámulva a mécsvilágot, ami meg-meglebbent a kármentő rácsai mögött. Szóval, a dal igazi dal volt. Hanem a szöveg! A szöveg gyengécske, mint a harmat, alig állt a lábán. Ha nem kapaszkodik a zenei hangokba, bizony nem élt volna egy napig se. A tűnődő emlékezet csak az utolsó sorait tudja már felidézni, valahogy így: Könnyeink titkolni bajos, lesz hazádnak szabadsága, ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos. — Amiből kitetszik, hogy nemcsak a nagy eszmék és gondolatok halhatatlanok, hanem a rossz rímek is, mint ez a bajos — Lajos rímpár. Ez a néhány sor volt egyébként a dal lényege, célja, értelme. Vigasztaló üzenet a remetének, aki már a sír felé ballagott Torino városában, Itália kék ege alatt. Elég gyönge vigasztalás, talán el se jutott hozzá. Bezzeg itthon szerte énekelték, ahol „négy-öt magyar összehajolt”. E KÖRÜL A DAL KÖRÜL támadt bonyodalom. „Két szerző vitatá, hogy övé bölcsője e dalnak.” Pósa Lajos és Lányi Ernő. Mindkettő országos név, de Lányi Egeré. Pósa Lajos, a gyermekek Pósa bácsija népszerű gyermekversíró, mesemondó, gyermeklapszerkesztő, akinek népies dalszövegeit Dankó Pista, a híres szegedi zeneszerző-cigányprímás röpítette világgá. Lányi Ernő, aki 1889-től 1900-ig az Egri Dalkör karnagya volt, a magyar kórus- irodalom igazi megteremtője, az első tehetséges zeneszerző a magyaros műdal stílusában. Számtalan férfikari művének rendkívüli - visszhangja volt s még az 1920-as évek országos dalosversenyein az ő műveit énekelték jelentékeny részben Népszerűségét csak Kodály és Bartók igazi magyar népdalfeldolgozásai tudták elhalványítani. Történt pedig, hogy Pósa Lajos Édes Anyám című verskötetét 1897-ben kiadta a Singer és Wolfner budapesti könyvkiadó cég. A cég a kiadással kapcsolatban körlevelet bocsátott ki az újságokhoz s abban Pósa szerzeményének tüntette fel a Ne sírj, ne sírj, Kossuth- nótát, mégpedig elég becsgatást. Amikor már távoz:, készül, így szól az özvegy: — Bizony, bizony, kedve. Luigi, férjem halála óta elviselhetetlen számomra ez a rettentő magány. Ha legalább egy gyermekem volna — Több mint egy órája itt ülök magánál, drága Marisa és pont az utolsó percben rrtondja ezt nekem? ... BUKAREST Az ellenőrző bizottság új lakásokat vesz át. A bizottság elnöke megkérdezi az építésvezetőt: — Nem kár ilyen nagy beépített szekrényeket felszerelni? — Miféle szekrényeket? — csodálkozik az építésvezető. — Hiszen ezek szobák! ... NEW FORK A lelkész a vasárnapi mi sén így szól híveihez: ~ Arra szeretnélek kérni mérlő hangon célozva arra hogy azt Pósától elplagizálták. Erre a hírverésre és gyanúsításra Lányi Ernő az Egri Híradó hasábjain válaszolt a szerkesztőhöz címzett levélben. Igen Tisztelt Szerkesztő Űr! A Singer és Wolfner budapesti könyvkereskedő cég 1897 március 26-1 kelettel ellátott ismertetéseket küld szerte az országba Pósa Lajosnak Édes Anyám című legújabb verses kötetéről. Ez Ismertetésben a többi között az foglaltatik, hogy a szerzőnek mintegy háromszáz költeménye forog közszájon, „bele nem számítva azon dalokat, a melyeket ragadós kezek kivettek a verseiből s körülfoldozták, vagy metélték, amilyen a többi közt a Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos dal is”. Minthogy a Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos című dal az én szerzeményemként jelent meg a könyvpiacon, kénytelen vagyok a fenti vádra a következőket kijelenteni: SENKI AZ ORSZÁGBAN Pósa Lajos költészetét jobban nem tiszteli, mint én, amit mutat az is, hogy sok költeményét megzenésítettem, melyek ez úton is országszerte ismertekké lettek. De minden tiszteletem mellett is ki kell jelentenem, hogy a Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos szöyege és dallama kizárólag az én szerzeményem, mely körülbelül 17 évvel ezelőtt a Rózsavölgyi és Társa kiadásában jelent meg. A kérdéses dal szövegének kicsiny irodalmi értőikéről senki nálamnál jobban meggyőződve nincs és szerzeményem bizonyosan csak dallamának és a szövegben rejlő magasztos ideának köszöni nagy elterjedését. De ezért a szöveg szerzését is magamnak vin- dicálom s önmagam iránti kötelességem, hogy a fent idézett reklám hírnek ellenem irányuló tendenciózus közlését visszautasítsam. Fogadja igen tisztelt Szerkesztő Űr kiváló tiszteletem kifejezését, mellyel maradtam. Egerben. 1897. március 28-án. Lányi Ernő. Lányi Ernő nyilatkozatát nem követte további lépés. S már csak ezért is érdemes volt e nyilatkozatot kiemelni a levéltár csendjéből, mert hol volt, van és lesz szerző, aki ilyen kemény bírálattal illeti művét. Rossz a gyerek, rossz a gyerek, de azért mégis az enyém, nem tagadom meg. Ez az emberséges hang cseng ki végül is a sorok közül. Dr Kapor Elemér benneteket, fivéreim és nővéreim, hogy ezentúl ne dobáljatok gombot a perselybe. Az ég angyalai is cipzá- ras pendelyt viselnek már, nem tudnak mit kezdeni a gombokkal... PÁRIZS Egy fiatalasszony áll az myakönyvvezető előtt, hogy bejelentse újszülött gyermekét. — Az újszülött apjának a neve? — kérdezi a hivatalnok. — Azt, kérem, nem mondhatom meg. — Ugyan miért? — Mert az apja, Francia- ország legnépszerűbb embere. — Talán Jean Paul Belmondo? — Nem, kérem, még annál is népszerűbb! — Most már igazán kíváncsi vagyok, mondja már! — Mire az asszony szemlesütve rebegi: — Egy ismeretlen katona... SZÓFIA — Én szamár! Amikor feleségül vettelek, teljesen süket és vak voltam! ■— No, látod, Athanasz! Egyévi házasság alatt hogy kigyógyíiottalak!. . „ M k I ImlÍsorok: RADIO KOSSUTH 8.27 Bégi magyar muzsik; 1.46 En és a társadalom 9.16 Joachimtól Saljapinig ,0.05 Iskoiarádió t0.35 Ravel: A gyermek és 11.33 Bogár István: Balkán táncok 11.39 Rákóczi 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél 13.54 Távolban egy fehér vitorla 14.50 Éneklő ifjúság L5.10 Kálmán Imre operét 15.34 Az élő népdal 15.44 Magyarán szólva... 16.05 Harsan a kürtsző! 16.35 A tiltakozás dalai 16.48 Filmzene 17.05 Érdekegyeztetés 17.30 Nóták 18.00 A Szabó család 18.30 Esti magazin 19.15 Bimszkii-Korszakot' Seher zádé 20.07 Fiatal ik stúdiója 20.35 Népdalok 21.15 A szellemi munka 21.35 Lemezmúzeum 22-20 Meditáció 22.30 A dzsessz világa 23.30 Weber operáiból PETŐFI 8.05 Egy békési nótaía: Adamcsik Józsefné 8.33 Kamarazene 8.55 Slágerek 9.23 Délelőtti torna 9.33 Olvastam egy novellái 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Látószög 12.00 Klasszikus operettrészl 12.33 Arcképek a német Irodalomból 12.50 Balettzene 13.33 Kórusok, népi szövege' 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Bemutatjuk új felvétet két 18.15 Az Abba együttes felvételeiből t8.33 N jpdal csokor 19.15 véleményem szerint 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Mindenki könyvtára 21.03 A Bádió Dalszínházt 22.01 Nóták 22.33 Könnyűzene 22.55 N "oszerű szimfonlku zene 23.30 Pa-.achich István szerzeményeiből SZOf NŐK! RADK 7.00 Műsorismertetés — H — A Hollies együttes é. kel — Nagyüzem a föld ken i 20 üp rettrészletek — ör foglaló a hónap zene eseményeiből 8.00 Alföldi krónika 5.15 Slágerkoktél 18.2'' Hírösszefoglaló — Műsorelőzetes \f MAGYÄB 9.00 Tévétorna (Ism.) 9.30 Játsszunk bábszính. 10.10 Legyünk barátok! (, 11.05 Iskolatévé 14.05 Iskolaévé (Ism.) 17.05 Barangolás Tunéziá' 17 35 Matkópuszta 52. 18.05 Játék a betűkkel 18.30 Bulgária képekben 19.30 Tv-híradó 20.00 Tévétorna 20.05 Leonyid M. Leonov Hazateres (biinmű k részben) 22.00 Tv-hiradó, 2. t. MŰSOR 20.01 Gondolatok a vezetés (Ism.) 20.25 Szlovák népi üvegké 20.50 Tv-híradó, 2. 21.10 Halló, taxi! (NDK fiiPOZSONYI 19.00 Híradó, publicisztika 20.10 Vetélkedő 21.00 Híradó U.20 Tévéjáték >1 *>0 (Telefon: 22—33) 'Gr Rí VÖRÖS CSILLAG: Délután fél 4, fél 6 és 8 órakor Nyugtalan ifjúság Szinkronizált szovjet dók mentumfilm i1 * RI BRÖDY: (Telefon: 14—07) Délután fél 4 és fél 6 órak Hugó, a vfziló Este fél 8 órakor Partizánok Színes jugoszláv—amerika film GYÖNGYÖSI PUSKIN: Délután fél 4. háromneg' a 6 és eéte 8 órakor Az ég velem van VÖNGYÖSI SZABADSÁG: Délután fél 4 fél 6 és esu fél 8 órakor Szerelmes biciklisták IATVANI VÖRÖS CSILLAG: Halhatatlanok IATVANI KOSSUTH: Fiuk á térről T3VES: Olaszok hihetetlen kalandjai fl Lenin^rádban | ^ESABONY: Zongora a levegőt? ssa-k-m-ws----....................................... A z Egyetemi Könyvtár Károlyi Mihály utcai homlokzata A monumentális előcsarnok két oszlopsora mozi i
