Népújság, 1971. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1971-12-19 / 299. szám
Á népi ellenőrök tíz fixálták Az anyag mozgatás és rakodásgépesítés helyzete A húszéves gyúr f öt Heves megyei élelmiszeripari, három építő- és építőanyagipari, valamint három közlekedési vállalatnál vizsgálták meg a népi ellenőrök : hogyan hajtották végre ez illető gazdasági egységek a két évvél ezelőtti országos határozatot, mit tettek az anyagmozgatás és a rakodás gépesítése, fejlesztése érdekeben. A szállítás, belső anyagmozgatás kellő szervezettsége, jelenlegi gazdasági életünk egyik fontos kérdése, a sokat emlegetett hatékonyság alapfeltétele. A vizsgálat is ebből indult ki: ajmunka- e.ró tartalékok jelentős része kimerülőben van, BEahad munkaerőre már csak a hevesi és füzesabonyi járásban lehet számítani. Ebből egyenesen következik, hogy megyénk gazdasága a következő években csak intenzív úton a termelékenység növelésével fejlődhet. Ro! vannak a tartalékok? Ha már nem lehet íöbfo áj embert felvenni, gépesítéssel, vagy a meglévő gárda gazdaságosabb foglalkoztatósával lehet fejleszteni. A neíiéz fizikai munkát és sok munkaerőt igénylő anyagmozgatás gépesítése a tartalékok olyan forrása, amellyel megyénk vállalatai eddig nem nagyon éltek. Az 1969-ban végzett vizsgálat, s az akkori fejlesztési elképzelések — bár egy-egy vállalatnál jelentős előrelépés történt — sajnos rendre nem valósultak meg. Fokozza még a problémát az is, hogy a termelő üzemek és kereskedelmi vállalatok elképzelései között nem volt meg a kellő összhang, így például a korszerű rakodólapén szállítási mód csak a belső anyagmozgatásnál fejlődhetett. Előrelépni csakis gépesítéssel, a nehéz fizikai munka folyamatos megszüntetésével lehet. Szükséges ez már csak azért is, mert az Ilyen, munkahelyeket szinte megbénítja az egyre növekvő fluktuá-: ció. Gépesítéstől viszont egyelőre igencsak tartózkodnak a vállalatok; az így végzett anyagmozgatás még sokkal drágább, mint a hagyományos. Néhány példa illusztrálásképpen a megyei helyzetet igen gondosan mérlegelő, elemző népi ellenőri vizsgálatból: számos üzemünk az energiafelhasználásban már megkezdte, vagy tervezi az átállást, széntüzelésről az olajtüzelésre, s ezek a vállalatok az elmúlt években már nem sok gondot fordítottak a szénkirakodás gépesítésére. Eredmény: óriási összegek kocsiállásért, vagy aránytalanul nagy lekötött munkaerő. A cementiparban és a cukoriparban a nehéz és egészségre káros zsákolást azért nem szüntetik meg gépesítéssel, mert tervezik a tartálykocsis anyagszállítást. A vasút is jelentős fejlesztéseket akar megvalósítani m rakodás meggyorsítására, de ez sem a valóság, hanem a tervek szintjén van még. Ezek a tények valamifele átmeneti állapotot tükröznék. Azonban bármennyire is szépek a tervek, amíg azok megvalósulnak, mindenképpen keU tennünk valamit. Az általánossá vált munkaerő- hiány kényszerít rá etóbb- utóbh. Jobb szervezést A tapasztalatok szerint a már beszerzett gépek kihasznál tsági foka is igen különböző. Különösen nagy gondot jelent a fuvarozó vállalatoknak az igények lökésszerű jelentkezése — Olykor kevés a gépkocsi, máskor kihasználatlanul, üresen állnak. A statisztika! adatok tartósága szerint a MÁV-állomások áruforgalma csökkenő tendenciájú: a szállítás egyre inkább a közutakra terelődik. Ez ugyancsak problémákat okoz a szervezésben. Mint azt a VOLÁN 4. számú Vállalat képviselője elmondta, elsősorban a kereskedelmi szállításokkal van sok gondjuk, amelyeket csak a hatékonyabb rakodólapos szállítással lehetne jól megoldani, de ennek megvalósulásaihoz a kereskedelmi partnerek hasonló állásfoglalása szükséges, ők viszont pillanatnyilag nem érdekéitek a fejlesztésben. Igen alacsony színvonala az áruk csomagolása is. Bár nem tartozott közvetlenül a vizsgalat témakörébe, de a vitáiban hangot kapott éppen a szállítás közútra terelődése kapcsán: megyénk úthálózata sok helyütt nem bírja el a fokozott megterhelést. Különösen a házgyári elemek szállítása sokfélé teljesen tönkreteszi a közutakat, ami ha nem is a vállalatnak, de népgazdasági szinten jelentős anyagi ráfordítást kíván. Széles körű, aíapos munka eredménye az a helyzetkép, amelyet a megye népi ellenőrei az illetékesek elé tártak. Javaslataikban — ezeket eljuttatják a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz is — mindenütt a jobb szervezést sürgetik. A közgazdasági szabályozók, az olcsó munkaerő miatt még nem ösztönöznek a szállítás gépesítésére, a kereskedelem pedig konjunkturális helyzete miatt nem érdekéit az összehangolt fejlesztésben. Ezen a helyzeten kell változtatná, s egyeztetni a korszerűsítési terveket; szükséges mihamarabb, a nagyabb rekonstrukciós beruházások megvalósulásáig is előrelépni. A NEB a tett intérihedS*hrt hamarosan újra fielüL- viasgálja, EL S. A gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzem 1951-ben alakult a Diósgyőrből idetelepült munkások adták a gárda magváit. S aztán egyre többen jöttek a környék fal- vaiból az iparral ismerkedő falusi férfiak, asszonyok, a végzett fiatal szakmunkásoknak pedig otthont adott a város. Húsz huszonként termék, váltók, kereszteződések, kitérők egyszerűbb változatai készültek csupán az első években. Ahogy az egyik munjkás mondta: szerszámnak elég volt akkor a nagykalapács is. Ma már ezer ember gyártja a bonyolult berendezéseket, jelzőrendszereket, felépítményszerkezeteket, a korszerű vasút nélkülözhetetlen kellékeit. Egy hatalmas üzemcsarnok köré épült az egész gyár. Ide lehet először bejutni, a többi üzemrész is innen nyílik. A menyezeten daruk siklanak ide-oda, súlyos smdarabokat, öntvényeket mozgatva. A darukezedők kivétel nélkül, mind nők. Azt mondják, ők sokkal alkalmasabbak erre a munkára, mint a férfiak — jobban tudnak koncentrálná. Ebben a csarnokban készülnek a felépítményszerkezetek. Egymás mellet sorakoznak a gyaluk, partálmaró- gépek, fúrók köszörűk, némelyikről még le sem kopott a festék, annyira új, némelyiken pedig 80—100 év előtti gépgyártuladjonosok nevei olvashatók. Lassan visszaszorulnak a kotyogó, kiszolgát, öreg marinak, helyükre újak, jobbak kerülnek. ' A nagy bádogbarrikádok mögött kékes, vakító fény vibrál. Az a hegesztők területe. A csarnokot mindenfelé betölti a zúgás, kopácsolás, sistergés — a munka zaja. — Itt egymás mellett dolgozik a régi és az új geo- lemezüregelő gép. Ezekre a lemezekre szorítják rá a síneket, a vajatoknak pontosan kell illeszkedniük. Az új gép gyári szabadalom, négyszer olyan gyorsan dolgozik, mint a régi félautomata rendszerű. Csak a szerszámaival van még némi baj. Kemény acéllal dolgozunk, hamar kopik, törik a kés. — Ez a másik gépünk, a geo-sínszorítókat darabolja. Teljesen automatoizált, 4500 szorítólemezt készít naponta. Bonyolult, érzékeny szerkezet, önműködően adagolja, vágja és továbbítja a lemezdarabokat egy forgó dobba, ahol leverődnek az élek. A munkások kezdetben morogtak, mert sokszor elromlott a gép, nem értettek hozzá, de aztán, belátták, ez a jobb. Azelőtt ezret, ha készítettek naponta. Szerszámműhely, Nemecz József, szocialista brigád: *— 63 novemberében alakultunk — mondja: Gyenes Imre, brigádvezető. —' Régi szakmunkásokból álló, jól összeszokott gárda a mienk, mindegyik legalább tíz-tizenöt éve dolgozik itt. Majdnem mindannyian bejárók vagyunk. Voltunk már üzemlátogatáson a Danuviában, meg egyébként is össze szoktunk jönni. Azelőtt mi voltunk a „rezsiüzem”, azt mondták, nem termelünk, miránk csak a pénzt költik. Nem egészen így van ez, látják a vezetők is. Nálunk minőségi a munka: szerszámkészítés, javítás, felújítás. Ha mi nem dolgozunk jól, kánt leáll a termelés. — Újítások? Szoktunk beadni, de legtöbbet csak úgy, magánhasználatra alkalmazunk. Munka közben jön rá az ember, hogy ezt is lehet jobban, azt is lehet gyorsabban. Legjobban persze annak örülök, hogy a gyártási időket sikerül leszorítani. A szabadalom geo-lemezüre- géiő szerszámjának gyártási idejéből, egy év alatt, másfél órát lefaragtunk. —A MÁV megrendelésére dolgozunk, ez mégha tároz„Húsz éve jöttem ide, Diósgyőrből. . za a termékbővülést, fejlesztési — tájékoztatott Koller György igazgató. — Évi tervünk 242 millió forint, 450 féle termékkel. Rendszeresen sikerül túlteljesítenünk ezt a tervet, s a nyeresógi tervet is. A mostani évet ilyen szempontból nézve, már december 21-én be akarjuk fejezni. — Deme Károly vagyok. Akkor jöttem áit családostól: Gyöngyösre, Diósgyőrből, amikor ez a gyár alakult. Azóta egyfolytában itt dolgozom, gyalus a szakmám, A feleségem is itt van, ő darukezelő. Vannak itt még néhányan azok közül, akikkel együtt jöttünk, régi szakmunkások mind. Én különben kipróbáltam már a gyár összes gyalugépét, sok fiatalt tanítottam is. Itt van például Galó Béla; kétszeres vállalati kiváló dolgozó — az én tanítványom. — Úgy tudom, nem csak « tanítvány kapott ilyen kitüntetést. — Én háromszor kaptam vállalati kiválódolgozó-jelvényt, egyszer meg miniszteri kitüntetést. Jól megvagyunk itt Megértjük egymást a munkatársakkal. Röviden szól aztán újra a munkadarab fölé hajót A gyalu vídiakése, mint a vajat, úgy vágja a csúcssín- betétet. Pedig az is igen kemény, 14 százalékos mangánötvözet Minél jobban terhelik, annál keményebb lesz a felülete. A MAGTAR NÉPKÖZ- TÁRSASÁG jogrendje a szocializmus teljes felépítésén munkálkodó dolgozó népünk érdekeit és akaratait fejezi ki. Törvényeinknek az a rendeltetése, hogy jogilag szabályozza a társadalmi viszonyokat Ezzel fontos szerepet játszanak a társadalmunkat vezető marxista—leninista párt politikájának gyakorlati meg. valósításában. A törvények a társadalmi folyamatok jogi szabályozásával, szervezésével segítik elő a társadalom tervszerű, tudományos vezetését és fejlesztését Törvényeink védik rendszerünket minden támadással szemben, szabályozzák az állampolgárok jogvitás ügyei eldöntésének rendjét, erősítik a törvénytiszteletet, az állampolgári fegyelmet, áltálában a szocialista együttélés szabá.- lyainak betartását. Hatékonyságuktól függ a jogrend szilárdsága és az, hogy a szocialista törvényesség hogyan érvényesül az élet minden területén.. Hazánk törvényei, jogszabályai a munkásosztály álla. mi rangra emelt akaratát fejezik ki, amely akarat egyidejűleg tükrözi ■ az összes többi dolgozó érdekeit is. A jog természete és szelleme tehát szorosan kapcsolódik a társadalmat vezető osztályhoz és országunk gazdasági életfeltételeihez. Az allani és a jog tehát nem osztályok fe: letti. és azok lényege, funkciója. csak osztály alapon és az uralkodó politikával- ösz- szefüggően érthető meg. Minden törvény alapvető tartalmát az adott gazdasági viszonyok, a társadalom gazdasági alapja határozza meg. Így van ez hazánkban, szocialista államunkban is. Szó. cialista jogrendszerünk kiépítésének és fejlesztésének vezérfonalául mindenkor a társadalmi-gazdasági követelményeket tekintjük. Minél jobban és pontosabban tükrözik jogszabályaink ezeket aa igényeket, annál jobban megfelelnek céljainknak és «ranál jobban betöltik szereszembesíti a törvény zendéL kezeseit a valósággal, az élettel és akkor derül ki, hogy az jól szolgálja-e politikánkat, jól védi-e társadalmunkat, és az állampolgárok jogos érdekeit A jogszabályokkal szemben. a közvélemény — jogosan —, nagy igényeket támaszt ugyanakkor sok félreértéssel is találkozunk. Sokan vannak még olyanok, akiknek csak akkor jó a törvény, ha az az ő „pártjukon’’ álll és rossznak kiáltják ki, ha a másik fél kap igazat Egy-egy jogvitánál azonban — és ide kell sorolni pl. a házasságok felbontását, a gyermek elhelyezését a vagyoni vitákat síib. — csak az egyik félnek szolgáltatnak igazságot a hatóságok, annak, akinek valóban igaza van. A vélt igazság nem részesülhet védelemben és a salamoni ítéletek hozatala járhatatlan út. A törvény egyébként minden egyes állampolgárra, va gy minden ügyre külön - külön nem rendelkezhet, és a jogalkotó — ha törekszik is arra, hogy a rendezendő életviszonyokat a maguk sokrétűségében fogja át —, csak a tipikus jelenségeket képes szem előtt tartani A jogszabályok alkalmazóira vár az a nagy feladat, hogy az eléjük kerülő ügyeket a tör. vény betűjének, de egyben szellemének is megfelelően törvényesen és egyben igazságosan döntsék éL SOKAN SZÓVÁ TESZIK mostanában, hogy törvényeinkbe^, de a jogrendszerünk egészében is vannak hézagok. Igazuk van, léteznek ilyen gondjaink. Ezek a nehézségek főleg abból adódnak, ha egy-egy jogszabály megalkotásánál a társadalmi követelményeket nem. ismerjük fel a 'maguk teljességében; vagy. egyes jelenségeket féke ismerünk. Ilyenkor az élet „elmegy” a jogszabály mellett, annak rendelkezésétől eltérő irányba tör magának utat, és nyilvánvaló ellentmondás következik be. De vannak olyan esetek is, amikor a „hézagok’’ úgy jelentkeznek, hogy az adott társadalmi viszonyok nincsenek jogilag szabályozva. Ilyen hézagpótló jogszabálynak mondhatjuk pL a ikarmánynaik a telek- tulajdon mértékét megállapító új rendeletét. A közvélemény jogosan tette szóvá, hogy e területen rendet kell teremteni. E jogos igényt kielégítettük és útját álltuk a burjánzó telekspekulációnak. Ugyanilyen törekvések hatják át a közelmúltban módosított Büntető Törvény- könyvet. A becsületes állampolgárok joggal várják el és követelhetik az államtól, hogy szigorúan fékezze meg a huligánokat, garázdákat, a társadalmi együttélés szabályait semmibe vevő embereket. Ugyanezt várja el tölünk- az árdrágítók, spekulánsok, vesztegetők, a „kenők”, üzérke. dók elleni határozott fellépésben. vagy a visszaeső bűnözőkkel kapcsolatos szigorításban is. Sok szó esik nálunk törvényeink szelleméről olyan értelemben is, hogy mikor kell azoknak szigorúaknak és mikor huinánusoknak lenni. Nem könnyű feladat az, hogy e kettős követelménynek jól megfeleljen a jogalkotás és a jogalkalmazás. Nyilvánvaló, hogy minden időre egyformán alkalmazható recept, vagy előírás nem lehetséges. Jó példa a szigorítás és a humánum együttes alkalmazására a módosított Büntető Törvénykönyv. A már említett szigorítás mellett még ebben az értelemben szólhatunk arról az érdekről is, hogy a bíróságok áltál elítéltek valóban töltsék le a kirótt -büntetést és annak egy részét csak akkor lehessen feltételesen elengedni, ha az elítélt valóban rászolgál arra kiemelkedő jó munkájával és példás magatartásával. Humanizmust egyébként ne várjon az államtól az, aki szándékosan, tudatosan tor a társadalmi rendre, a köztulajdonra, vagy embertársa életére* vagyonára, A társadalom érdeke azt parancsolja, hogy az ilyen emberek bűnhődjenek, és a szigorú büntetés vegye el kedvüket hasonló bűncselekmények újabb elkövetésétől, de tartson vissza másokat is azoktól. Ugyanakkor legyünk megbocsátóak és előlegezzünk bizalmat azoknak, akik tettükért megbűnhődtek -és valóban vissza akarnak térni a becsületes állampolgárok közösségébe. A mi társadalmunk ma a szocializmus teljes felépítésén munkálkodik. Minél nagyobb sikereket érünk el e történelmi munkában, nem automatikusan ugyan, hanem társadalmi erőfeszítéseink nyomán, annál inkább megszűnnek, illetve csökkennek azok az okok, amelyek bűncselekmények elkövetését, vagy egyéb jogsértést idéznek elő. Mindinkább erősödik az állampolgárok meggyőződése a jog helyes felfogásáról és a törvények előírásainak önkéntes követése mind általánosabbá válik A törvénytisztelet, a jog önkéntes megtartása, a jó jogszabályok és a jogalkalmazók színvonalas munkája mellett feltételezi azt is, hogy állampolgáraink ismerjék es értsék a törvényeket, azok rendeltetését, legyenek tisztában jogaikkal; kötelezettségeik, kel, mert enélkül nehezen tudnak élni azokkal. A TÖRVÉNYEK megfelelő ismerete és ismertetése fontos része a szocialista köz- gondolkodás fejlesztésének, erősítésének, de egyik lényeges feltétele a szocialista demokratizmus további kibon- UikozUtásának is. A tanműhelyt 3 évvél ezelőtt hozták létre. Kádár László szakoktató, büszkén mutatja a felszerelést, a pontos mérőeszközök garmadát, a gépeket. A kis helyiség ideális gyakorlóhely a gyerekeknek, szakszerű irányítás mellett sokat tanulhatnak. A felmérés szerint szinte valamennyien itt akarnak dolgozni később is, a három év alatt megszeretik, megismerik az üzemet. A végzősök most is kinn vannak, s mindig más-más üzemrészben dolgoznak, tanulnak. Húszévesnek lenni a legszebb kor — szokták mondani. S ez elmondható a gyöngyösi gyárra is, amely ez idő alatt olyan szintet ért el, hogy merészen bízhat a jövőben. Előreléphet, friss lendülettel; két évtized eredményes munkája szolgáltatja ehhez az alapot. Hekeli Sándor ★ Tegnap délután, öt órakor, a Városi Művelődési Házban nagygyűlést tartottak a MÁV Kitérőgyártó Üzm dolgozói, amelyen Koller György igazgató mondott beszédet. Megemlékezett arról a nagy fejlődésről, amelyet az üzem a húsz év alatt elért. azóta, hogy 1951. december 21-én megkezdte a munkát Gyöngyös első, nagy ipari létesítménye. A kitérőgyár jó munkája eredményeként hét ízben érte el a kiváló és élüzem címet, az utóbbi három évben két alkalommal kapta meg a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A nagygyűlésen jelentette be Koller György, hogy a jubileumra az üzem 242 millió forintos, évi termelési tér. vét és a közel 14 millió forintos eredménytervét már teljesítette. MmjsmQ 1971. december 19., vasáriam Törvényeink szelleméről írta: dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter AZ ELMCLT EVEKBEN a jogalkotás és jogalkalmazás kérdései nagy érdeklődést váltottak ki fcözvéLeimé- nyünkben. Évek éta nem volt olyan ülésszaka az országgyűlésnek, amikor ne alkotott volna egy-egy jelentős törvényt. Gondoljunk csak pl. a Munka Törvénykönyvé, re, a szakmunkás-képzésről, a termelőszövetkezetekről és a földhasználatról, a tanácsokról, a szövetkezetekről, és az ifjúságról szóló törvényre. A népköztársaság Elnöki Tanácsa úgyszintén aktív jogalkotó tevékenységet fejt ki. Elegendő csupán egyik legutóbbi döntésére hivatkozni, amellyel módosította Büntető Trövényköny- vünket. A gazdaságirányítási reform bevezetése és kibontakoztatása a magasabb és alacsonyabb szintű jogszabályok közül soknak a módosítását, illetve újjáalkotását igényelte főleg a kormánytól és a minisztériumoktól. E nagyszabású Jogalkotási munkára nem azért került sor, mert valaki, vagy valakik íróasztal mellett azt él. határozták. Az ok abban keresendő, hogy társadalmi, gazdasági viszonyaink gyors fej lödése, változása i ndokol- ta és indokolja az olyan jogszabályok hatályon kívül helyezését, amelyek már nem szolgálják kellő hatékonysággal érdekeinket. Ha törvényeink, jogszabályaink szelleméről, rendeltetéséről beszélünk, azt is hangsúlyozzuk, hogy azok csak altkor tudják igazán betölteni szerepüket, ha a követelmények színvonalán képesek kifejezni a társadalmi szükségleteket. És nem csupán. pillanatnyi igények kielégítéséről vau szó, mert a jogszabályoknak élőre is kell mutatniuk. A jogialkotó és a jcgalhaknazo nend szűrésén
