Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

/ , tllAg proletárjai, egyesüljetek­AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPIA NY. évfolyam. 243. szám ARA 80 FILLÉR 1969. október 22. szerda (3. oldalon) Meddig lesznek mostoha- gyerekek ? (4. oldalon) Tudósitóink jelentik Petőfibányáról F üzesabony ból Visontáról Hortról Kaiból (5. oldalon) Dr. Leadva! Vilmos, a városi tanács vb-elnöke köszönti a tanácskozást. Hagyomány immár, hogy minden év októ­berében Eger városa ad otthojU a korszerű hazufiságról folytatott , országos tanácskozás­nak. Á tönHWűfffíi város — a honvédő Höstes*-' ség ma is élő, eleven szimbóluma — méltó fóruma e tanácskozásoknak, e magas színtű rendezvényeknek. Kedden délelőtt TI órakor katonai dísz-* pompával vette -kezdetét - a kétnapos 'esemény. Már jóval előtte több százán foglalták el he­lyüket a Dobó teret környező járdákon, s fel­vonult a térre a város általános és középisko­lás ifjúsága is, hogy szemtanúja lehessen a katonai díszelgésnek. A dísztribünön a tanács­kozás vendégei, a város állami, politikai és társadalmi tömegszervezeteinek vezetői, kép­viselői foglaltak helyet. Felhangzottak a Him­nusz hangjai, majd Kovács Pál vezérőrnagy, politikai főcsoportfőnök, a honvédelmi minisz­ter-helyettese fogadta az egri helyőrség dísz­alakulatának tisztelgését. Az egri városi partbizottság nevében Sípos István első titkár köszöntötte a tanácskozásra érkezett vendégeket, írókat, újságírókat, pe- dagógusokat, történészeket, a filmművészet neves alkotóit, kritikusokat, esztétákat és a társtudományok jeles képviselőit. Az egri városháza nagytanácstermében délután egy órakor Jav cső Miklós „így jöt­tem” c. filmjét vetítették le, majd ugyanitt Iceriilt sor a tanácskozás hivatalos megnyitá­sára. .4 tanácskozás elnökségeben helyet fog­lallak: dr. Orbán László, a mücteiődéstigpi mi­niszter első helyettese, az MSZMP KB tagja: Oláh György, a megyei pártbizottság eisöttl-, Icára, az MSZMP KByíagja; Kovács Pál vezér­őrnagy, politikai főcsoportfőnök, a honvédelmi miniszter első helyettese; Fátori Zoltán film­rendező, a Magyar Film- és Tv-művészek Szö­vetségének elnöke; Dobozíj Imre, a Magyar írószövetség főtitkára; Sípos István, az egri városi pártbizottság első titkára; dr. Főpap Gyula, a megyei tanács vb-titícára, valamint a város és a megye más vezetői. A vendéglátó város tanácsa nevében dr: Lendvai Vilmos vb-elnök köszöntötte a szim- pozion részvevőit, majd dr. Újhelyi Szilárd, a Művelődésügyi Minisztérium Filmművészeti Főosztályának vezetője mondott megnyitó be­szédet. Ezután Nemeskürty István filmesztéta, az irodalom-tudományok doktora tartott vita­indító előadást „A hazafias, honvédelmi eszme a filmművészetben” címmel. Az írásban előre elkészített és a tanácskozás részvevőihez is el­juttatott referátumhoz fűzött szóbeli kiegészí­tés után a szimpozion megkezdte tanácskozói munkáját. * Nemeskürty István i*eiei*átfifiui vitatkozunk rójuk, de keve­Itélethírdetés a fiatalkorú gyilkos ügyében (8. oldalon) Elutazott az NDK katonai küldöttsége A Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphad­seregének küldöttsége, ’ amely Heinz Hoffmann hadseregtá­bornok., nemzetvédelmi mi­niszter vezetésével egyhetes baráti látogatást tett hazánk­ban — kedden reggel eluta­zott Budapestről. A delegá­ciót a zászlókkal, feliratok­kal díszített Ferihegyi repü­lőtéren katonai tiszteletadás­sal, ünnepélyesen búcsúztat­ták. Amikor a vendégek a re­pülőtérre .érkeztek, a zenekar eljátszotta a két ország him­nuszát, majd Heinz Hoff­mann Czinege Lajossal együtt ellépett a küldöttség tisztele­iére felsorakozott, díszegység előtt és üdvözölte a katoná­kat. Üt,törők virágcsokrokkal kedveskedtek az NDK nem­zeti néphadsereg magas ran­gú képviselőinek, akik ez­után elbúcsúztak a megjelen- tektől. Az ünnepélyes bú­csúztatás a díszegység dísz- menetével ért véget. A referátum bevezetőben a katonaeszmpny kialakulá­sai. elemzi, s bizonyítja, törté­nelmi korokon át, mennyire életben tartották, ám napja­inkban ez az eszmény a haj­dan .katonás nemzetből" alaposan kiveszett, azt, még ;.< nép saját, hadseregének is nehéz visszaszereznie. Ugyan miért? Mert napjainkig nem tisztáz­tuk, hogy pontosan mit is vállal a magyar múlt­ból ez a mai néphadse­reg, s mit nem. Az 1848 tavaszán alapított magyar honvédség eszmé­nyei, célkitűzéséi, eredmé­nyei nem élnek sajátos ka­tonai . hagyományként a ma­gyar néphadseregben: sokat set tudunk róluk. A .magyar honvéd tábornoki kai- Ara­don kivégzett tizennégy — (és nem tizenhárom!) — tá­bornoka — még mindig csak egy szám, amiről október .hatodikén. immel-ámmal megemlékezünk; ez a tizen­négy név — a tizennegyedik vértanú Kazinczy Lajos volt, a költő Kazinczy legkisebb, tábornok fia — nem jelent hús-vér embert, eszményt, követendő példát. A közvé­lemény semmit sem tud ró­luk. S ugyanezt mondhattuk a legutóbbi időkig tizenki­lenc katonai eredményeiről is. Pedig a magyar honvédesz- ménynek vannak ápolni való. vállalható szép ha­gyományai, van egy tisztességes, inter­nacionalistán patrióta. süt: humanista magyar katonai hagyomány, amelynek foly­tonosságát vállalhatjuk. Meggyőzig példák sokasá­gát sorakoztatja fel a refe­rátum, bizonyítandó: magyar honvédelmi ■ászmé a magyar kultúra sajátos, elszakíthatatlan Tsz-könyvelés mellényzsebben Országos tanácskozás a korszerű hazafiságróf részé. Aa egri hely éraég lakú tatának tisztelgése a Dobó téren. idéz- Kisfaludy Károlyt, nlszterét, Aulich Lajos tá­bornokot, s Eger vértanú . flát; Knézich Károlyt, ve; lük is tanúsíttatja, kévé ? nép volt, amely a honvédel­mi eszmét ennyire béke:. > és humánusan fogta új, melynek katon e.nénye ennyire nem a pusztítás szel­lemében fogant.. Ezzel iga­zán bátran büszkélkedhet­nénk, emelt fővel kellene di­csekednünk a humánus eip- beri gondolkodás gyöngysze­meivel. A referátum döntően azzal a kérdéssel foglalkozik: a honvédelmi eszme mennyire tükröződik a magyar kultúra legfiatalabb hajtásában, a magyar filmművészetben ? Nemeskürti István referá­tumában rövid ti lm történeti visszapillantást ad Í919-tőí a Horthy-korszakon át napja­inkig külön is elemezve egyes filmalkotásokat. A. tör­ténelmi játékfilmeket .érté­kelve megjegyzi: 'regi fii-,, búnk, s a múlttal való őszin­te szembenézés nagy akadá­lya, hogy történelmi múltunkat sze­retjük a pillanatnyi gyó'­zelem gondosan kikere­sett ábrázolásával fel­idézni; minha a győze­lem ténye lenne csak a méltó a felidézésre. Az utóbbi tíz év múltat bí­ráló filmjeit így értékeli: ezek a filmek a nemzeti ön­ismeret őszintébbé válásához járultak hozzá, egyikük, a Hideg napok még a felhábo­rodás viharát is kiváltotta’a hamis illúzióktól még min­dig megrészegült nézőréteg­ből. Három, filmén kívül — Párbeszéd, Tegpap, Virrad — egyetlen film sem vizsgálja az 1945—1969. közötti idő­szak katonai jellegű problé­máit. Pedig voltak ilyen problémák és ezekkel sem ártana szembenézni: a túl­fejlesztett, majd hirtelen le­szerelt hadsereg problémájá­val, a polgári életben mint­egy számkivetett katonák kérdésével; a Rajk-per kap­csán ártatlanul kivégzett ka­tonatisztek sorsával és még sok más problémával. Elemzi a referátum Vár- konyi Zoltán és Jancsó Mik- i lós honvédeszményt sugár­zó filmjeit, szembeszáll azokkal, akiknek Jókai las­san már nem is tulajdonnév, hanem egy becsmérlő jelző. Sürgeti történelmünk és ke­serves honvédő harcaink ta­nulságainak következetes vé­giggondolását — ebből mi­lyen keveset valósítottunk meg! Hol van a költő Zrínyi, hol a 48-as tábornoki kar — az aradi vértanúk —, hol- egy Bessenyei, egy Balassi, egy Hunyadi Mátyás, egy Hunyadi Janqs egy Kinizsi Pál életének filmbeli feldol­gozása? Egy megjegyzés: ezek a filmek talán sohasem fognak elkészülni olyan kép­telen szakmai és kritikusi nyomás nehezedik azokra, akik ilyenre vállalkoznak. ífátytetát!, a 2V aääolomj Kováé- András Fábri Zoltán iancső MUílős A vit&inőúló:' Xemeskürly Isív v Vio'.úMzélók: IMÉÉÉi A hazafias, honvédeimi eszme a magyar kultúra sajátos, elszakíthatatlan része

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom