Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

Na folytatja tanácskozását a szakszervezeti világkongresszus Kedden reggel az építők szakszervezeti székhazában folytatta tanácskozását a VII. szakszervezeti világkongresz- szus. Az ülésen a vietnami szakszervezetek szövetségé­nek elnöke, Hoang Guoc Viet elnökölt. Az első felszólaló S. S. Mi- rajkor, az összindiai Szak- szervezeti Kongresszus elnö­ke részletesen ismertette azo­kat a harcokat, amelyeket india munkásai és parasztjai vívnak a jobb életért, a de­mokráciáért, és a szabad­Sajtóközlemény a szovjet— csehszlovák tárgyalásokról MOSZKVA: Kedden a Kremlben meg­kezdődtek a szovjet—cseh­szlovák tárgyalások. Szovjet részről a tárgyalá­sokon részt vesznek Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor- nij. Alekszej Koszigin és máis szovjet államvezetők, csehszlovák részről — Gus- Uív Husák, a CSKP KB el­ső titkára, Ludvik Svoboda. köztársasági elnök, Oldrich Cemik kormányelnök és a csehszlovák delegáció más tagjai. A csehszlovák párt- és kormányküldöttség hétfő óta tartózkodik Moszkvában, hi­vatalos, baráti látogatáson. Kedden délben a tárgya­lásokról sajtóközleményt ad­tak ki. A közlemény rámu­tat, hogy a megbeszélések során megkülönböztetett fi­gyelmet szenteltek a Szov­jetunió és Csehszlovákia kö­zötti barátság és sokoldalú együttműködés továbbfej­lesztésével kapcsolatos kér­déseknek. az SZKP és a CSKP közötti kapcsolatok fejlesztésének a marxizmus —lerrjnizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Kajan: S nagyobb és erősebb Izraelért... TEL AVIV: Mose Dajan izraeli had­ügyminiszter hétfőn este egy gyűlésen beszédében arra hívta fel az izraelieket, hogy álljanak készen a harcra „a nagyobb és erősebb Izraelért”. A tábornok nem részletezte, mit ért ezen a „nagyobb Iz­raelen”. Hangoztatta viszont, hogy az izraeli csapatoknak nem szabad távozniok a Co- lan-fennsíkról. amelyet Szí­riától foglaltak el és a stra­tégiai fontosságú Sarm El Sejk-erődből, amely a Tiran- szoros bejáratát őrzi. Mint mondotta. Izrael nem egyez­het bele e területek nemzet­közi ellenőrzésébe sem. Szoináli események NAIROBII A kedden reggel végrehaj­tott szórnáli s államcsíny után megalakított legfelső katonai tanács rendkívüli ál­lapotot vezetett be". A fő­városban. Mogadnscióban he­lyi idő szerint 16 órától dél­előtt 10 óráig kijárási tila­lom van. A mogadisciói rádió — amely a „szomáli nép hang­jának” nevezi magát — kö­zölte. hogy Szomália külpoli­tikája változatlan marad és továbbra is tiszteletben tartják» a baráti országokkal ütött szerződéseket és meg , allapodásofcat. (MTI) Ságért, s azokat az eredmé­nyeket, amelyeket részlege­sen már elértek a különböző szakszervezetek közös akciói révén. Ezután Gáspár Sándor, a magyar Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra, és is­mertette a magyar szakszer­vezetek álláspontját. Ezt követően a délelőtti és a délutáni tanácskozáson folytatódtak a küldöttek fel­szólalásai. . A tanácskozás ma folytatja munkáját. BRANDT ELSŐ KANCELLÁRI NYILATKOZATA LIBANONI TILTAKOZÁS WASHINGTONNAL SLAPVELEMÉNYEK A SZOVJET—KÍNAI TÁRGYALÁSOKRÓL A CSAKNEM BIZONYOSSÁGBÓL immár bizonyos­ság lett: a Bundestag, az NSZK szövetségi gyűlése zsúfolt karzatok előtt feszült légkörben kancellárrá választotta a szociáldemokrata pártvezért, Willy Brandtot. A CDU— CSU — SPD nagykoalíció tehát átadta helyét a szociálde­mokrata—szabad demokrata kiskoalíciónak, amelyben Scheel, az FDP vezetője lesz a külügyminiszter. Az új kancellár a DPA-nak adott első nyilatkozatában kifejezte azt a reményét, hogy a jelenlegi formáció a következő vá­lasztásokig „eltart”, majd kijelentette: „pozitívan reagál a lengyel kormánynak a tárgyalások felvételével kapcsolatos érdeklődésére”. Brandt eddig sok tekintetben Kiesing érék re hárította a felelősséget az NSZK „keleti politikájáért”. Most majd kiderül, hogyán él a kancellári hatalommal. MINDINKÁBB BEBIZONYOSODIK, hogy az ameri­kai nyilatkozat, amely szerint megtarthatják állampolgár­ságukat az izraeli hadseregben harcoló amerikaiak — bu­merángnak bizonyult. Világszerte számos megfigyelő hangsúlyozza, hogy a washingtoni! lépés veszélyes és bo­nyolult következményekkel fenyegető precendens. Az arab világban egymást követik a komoly lépések. Mahmud Riad, az EAK külügyminisztere magához kérette Franciaorság, Nagy-Britannia és a Szovjetunió nagykövetét és kifejezte kormánya álláspontját, amely szerint az amerikai lépés azt jelenti: Washington nem támogatja a Biztonsági Ta­nács 1967 november 22-i határozatát. Ugyancsak Kairóban 14 arab állam nagykövetei és ügyvivői tanácskoztak a washingtoni lépés nyomán előállott helyzetről. Egyiptomi részről a magas rangú diplomatákat tájékoztatták arról a jegyzékről, amelyet az EAK megbízottja nyújtott át az ENSZ-főtittoáránab és a Biztonsági Tanács e havi elnöké­nek. Karami libanoni kormányfő nyilatkozatban ítélte el az amerikai lépést, amely ellen Juszif Szalem libanoni külügyminiszter hivatalosan tiltakozott az Egyesült Ál­lamok bejrúti nagyköveténél. A VILÁGSAJTÓ természetesen jelentőségének megfe­lelően foglalkozik a Pekingben megindult szovjet—kínai tárgyalásokkal, „a szovjet—kínai viszony — írja az Ote- esesztven Front című bolgár lap — kihat az ázsiai hely­zetre és a kontinens egész atmoszférájára. Az eredményes megbeszélések komoly szerepet játszhatnának arz imperia­lista hatalmak terjeszkedő politikájának megfékezésében”. A Zycie Warszawy című lengyel lap korainak tartaná a tárgyalások kimenetelére vonatkozó jóslatokat, de — ért­hetően — rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a tárgya­lások tényének is. Országos tanácskozás a korszerű iiazafiságrél A referátum végül azt szö­gezi le: Ha szembenézünk saját múltunkkal, ha vállal­juk a vállalható! cs meg­szabadítjuk gondolkodá­sunkat a rátapadt köz­helyektől. a magyar hon­védelmi eszme és a mű­vészet ismét úgy forrhat össze, mint hajdan Zrí­nyi Miklós vagy Petőfi Sándor korában. Vita a referátumról Nemeskürty István szóban is kiegészített referátumá­hoz a tanácskozás első nap­ján öt felszólalás hangzott el. Bokor Péter, tv-filmren- dező, a népszerű „Száza­dunk” sorozat rendezője: — A hazafiság jelszava olyanféle jelszó, amellyel a különböző történelmi korok­ban csupán visszaéltek. Ha beszélünk a hazafiságról, hazaszeretetről, egész sor más fogalom is felmerül: a nacionalizmus elítélése, in­ternacionalizmus stb. Ezeket a fogalmakat helyére kell tennünk a fejekben és a szívekben is. Kínos problé­ma: a nemzeti múltban hol van az a pont, amikor bán­tok, amikor sértek, amikor fogalmak tisztulását segí­tem. És rombolni is kell. Ha valami újat építek, ez óha­tatlanul . rombolással jár. Olyan nézetet kell lerom­bolni, amelyek akadályoz­zák, fékezik a fejlődést, a haladást. Kovács András, filmren­dező: — A Hideg napokról már szó esett itt. Hadd idézzek két véleményt. Valaki azt írta egy levélben: „Ezt a fil­met megnézni is hazaáru­lás”. Külföldön azt mond­ták: lám, a magyarok szem­be mernek nézni a maguk dolgaival. Ha a hazafiságról beszé­lünk, ennek csak egyik ol­dala a nacionalizmus elleni küzdelem. Pozitív interna­cionalista programot is szembe kell állítanunk a nacionalizmussal. A hazafi­ság racionális tartalmáról se feledkezzünk meg. Nem le­het ezt a fogalmat irracio­nálisán és szentimentálisán szemlélni. Ez olyan lenne, mintha a katonákat állan­dóan rumadagokkal itat­nánk, s így akarnánk meg­nyerni egy háborút. Nem valódi hazafi az, aki nem érzi hazájának ezt az országot. * ahol él, aki nem érez felelősséget mindenért, ami itt történik­Fábri Zoltán, filmrende­ző:/ — - Hadd kezdjem szemé­lyes dologgal, a vendéglátó házigazdákat köszöntve. Egerbe mindig úgy jövök, mint aki hazatér. Több fil­met forgattam itt, ,a város környékén, s nemrég fejez­tem be éppen e tájon leg­újabb filmemet is az „Isten hozta, őrnagy úr’-at. Filmalkotók vagyunk, ér­zékenyen érint bennünket a probléma: csökken a mozi-, nézők száma. Miért csök­ken? Talán azért is,' mert kevés az olyan film, amely közérdekű kérdéseket őszin­tén és valóban közérthetően taglal. Hogyan születnek a filmek? Égy film úgy szüle­tik. hogy — győz! Győz azokpn a fórumokon, ahol a film elkészítését jóváhagy­ják. Engedjünk utat az őszinte szónak, amely a szo­cializmust igenli, a szocializ­must akarja. Ha nem be­szélünk a művészet nyelvén a „kényes” kérdésekről is, átengedjük a terepet a sut­togásnak, ez pedig igen so­kat árt. Minél inkább ha­zafi egy művész, minél in­kább igénli és akarja a szo­cializmust, annál inkább szenvedélyesebben őszinte. És véleményem szerint ez a korszerű hazafiság, a szocia­lista hazafiság.» Jancsó Miklós, filmrende­ző: — Az én gyerekkoromban ezt a szót, hazafi — két „f”- fel és „y”-nal írták. Amiről mi most itt beszélünk, egé­szen más hazafiság. Mind­járt azt is mondjuk: honvé­delem. A hazafiság tartal­ma, fogalma nem lehet csak — védelem. Nemcsak a ma­gunk védelme. Nem szabad elfelejteni és mindig hangoz­tatni kell, a világforradalom mellett állunk, s ahová kell. oda elmegyünk harcolni is, meghalni is. Mert haza nem­csak ott van, ahol élek ...! Dr. Komár Pálné, az Or­szágos Pedagógiai Intézet docense: — Nagyon kevés az olyan érettségi vizsga, ahol nyu­godtan megkérdezhetnénk: ki a hazafi? Sztereotip mon­datokat hallunk „szerette a népét...” Ha konkrét tar­talmakat kutatunk, a gyere­kek beszéde botladozni kezd. A haza. hazafiság fogalma nincs kellően megalapozva emocionálisan. érzőin üteg az ifjúságban. Ezen igy szünk mi, pedagógusok segí­teni. Hittel idézzem Jevtu- senkót: „Naggyá nem lenni gyalázat! Mindnyájan na­gyok legyetek...!” Nagyok legyetek, ezt akarjuk mi, pe­dagógusok, s köszönjük azt a segítséget, amelyet ehhez a munkához a filmművészet adott és ad. ★ A tanácskozás első vita­napja 6 órakor zárult, majd 7 órakor a Park Szálló zöld­termében filmvetítésre került sor, ahol az „MX—SÓ őrjá­rat” című ú.i tv-filmsorözot III. részét mutatták be. A filmbemutató beíejeztovci a fehérteremben miniszteri iá- tüntetések és jutalmak á i- ■ dósa következett, s ezután a tanácskozás részvevőit' a honvédelmi miniszter ne* é- ben filmankéton látták ven­dégül. A honvédelmi miniszter kitüntetéseit, s az irodalmi nívódíjakat Kovács Pál ve­zérőrnagy, a honvédelmi„(ni­ni szter első helyettese acUa át. A „Haza Szolgálatáért ér­demérem’’ arany fokoz'''at kapták: dr. Lendvai Vtltims. az Egri Városi Tanács vb- elnöke, Dobozy Imre, Kos- suth-díjas író. a Mag'-or írószövetség főtitkára, Vci- konyi Zoltán, kétszeres K"S- suth-díjas, kiváló művész. A kitüntetés ezüst foko­zatát adták át: Deine Gábor filmdramaturgn: . Kolonits Ilona Balázs-dijas filmren­dezőnek, dr. Matolcsy Györgynek. a Panhórt;a Rajzfilmstúdió vezetőjének, örsi Ferenc írónak és Szitás Andornak, a Magyar Tele­vízió drámai főosztálya ve­zetőjének. , '. Irodalmi nívódíjasok lei­tek: Galgóczi Erzsébet. Zal­ka Miklós és Szeberényi Le­het A művelődésügyi miniszter kitüntetéseit dr. Orbán Lász­ló, a miniszter első helyette­se nyújtotta., át. A JSzMM** lista Kultúráért'' ..kitüntet1?** ben részesültek^ Kocáik András filmrendező, a Ma­gyar Film- és Tv-rnttyészék. Szövetségének főtitkára. Il­lés Mihály alezredes, a MA- FILM Katonai Stúdió veze­tője. Bokor Péter ív-film­rendező, Szakonyi Károly író és Danes Lajos, az Eg­ri Városi Tanács vb-elnök- helyettese. A tanácskozás ma folytat­ja munkáját. (pataky) ' A Brandt-kabinet 1869. oifcteter»<S--ái2erda Nyugat-N émetországban Brandt, a szociáldemokrata párt vezetője lett a kor­mányfő. Mindenképpen ko­moly fordulat ez az ország történetében. Mióta az impe­rialista nagyhatalmak, élükön az Egyesült Államokkal, élet­re hívták a nyugatnémet ál­lamot, a karmesteri pálca mindig a kereszténydemok­rata párt a CDU—CSU kezé­ben volt. Igaz, a legutóbbi kormányban már részt vet­tek a szociáldemokraták is. A ,.nagykoalícióban” azon­ban ők voltak a „fiatalabb partner”, s a bel- és külpo­litika fővonalait továbbra is a CDU—CSU határozta meg. Brandt kancellársága i.lymó- módpn azt jelenti, hogy a második világháború óta elő­ször a szociáldemokraták vannak hatalmon. Nyugat- Németországban. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy magában a burzsoá Német­országban is több mint egy emberöltővel ezelőtt volt utoljára szociáldemokrata kancellár. Ilymódon' történelmileg is komoly áLlomás a szociálde­mokrata vezetés alatt létrejött „kiskoalíció”: az SPD és a szabaddemokraták (FDP) részvételével megalakuló kormány hivatalba lépése. Magától értetődő, hogy a Brandt-rezsim indulásának pillanatában kérdések egész, tömege merül fel, amelyek-e csak a jövő, csak a politikai cselekedetek adhatnak vá­laszt. Melnyikov professzor, a politikai tudományok dok­tora így summázta a lej! nyege-ebb kérdésfeltevőit a Novo.is Vremja című szov­jet külpolitikai hetilap ha­sábjain: „A választásokon a lakosság többsége elfordult a CDU—CSU-tól, amely a monopoltöke legfőbb pártja. Elfordult és változásokat kí­ván. A kérdés az, hogy az új koalíció képes lesz-e teljesí­teni a választók és világo­san kifejezett akaratát”. Azt, hogy a hivatalos szovjet poli­tika részéről elvi alapon és ugyanakkor teljes hajlékony­sággal. tárgyalási készséggel várják a Brandt-kormány cselekedeteit, Brezsnyev nyi­latkozata is világossá tette. A választások és a kormány- alakítás között Berlinben tartott beszédében Brezsnyev azt mondotta: „Természete­sen örömmel üdvözölnénk az NSZK poltikájában a realiz­mus irányába tett fordula­tot, és készen lennénk arra. hogy megfelelően válaszol­junk rá. De alapvető vona­lunk a militarizmus és re- vanspolitika elleni harc. s ebben a vonatkozásban nincs helye kompromisszumnak Ezek a szaval» jelzik, hogy az új kormánynak vannak lehetőségei és nagymértékben hozzájárulhatna megfelelő magatartásával az európai problémák tisztázásához. A Brar.dt-kormány helyze­tének vizsgálata ugyanak­kor azt is megmutatja, hogy ezeknek a tehetőségeknek a vei lóravá!tasához nem könv- nyű helyzetben, kemény po­litikái harcot keil folytatnia. Belpolitikai vonatkozásban a kormány helyzete távolról sem irigylésreméttó. Az egye ken v k?a daló jel, hogy e ' szorult CDU— CSU ' an hatalmi harc bontakozott ki. Ügy tűnik, hogy Strauss, a bajprcKSflqgr CSU vezetője ki akax'ja csa­varni Kiesin­ger kezéből a párt irányítá­sát. (Vagy, ha ez nenf sike­rül, esetleg kísérletet tesz a párt törzsé­nek tekinthe­tő CDU és a CSU unió­jának széttö­résére.) Ezzel egyidőben más pályázók is jelentkez­tek a hatalmi harcban, így például . a Kohl, Rajna- Pfalz tarto­mány 39 esz­tendős mi­niszterelnöke. A CDU— CSU novem­beri kongresszusán derül majd ki. miképpen alakulnak en­nek a hatalmi harcnak a frontjai. Mindez azonban nem vál­toztat azon. hogy a szociál­demokrata—FDP koalíció­nak mindössze 12 szavazatnyi többsége van, s ha a realista, külpolitika felé hajló, de az ipari—tőkés körökkel erős kapcsolatot tartó FDP hat képviselője átállna az ellen­zékhez — az új kormány többsége máris megsemmi­sülne. Ez a törékeny több­ség, s az FDP-hez való kap­csolódás belpolitikai kérdé­sekben megköti a szociálde­mokraták kezét. Tovább kor­látozza mozgási szabadságu­kat, hogy a tényleges gazda­sági hatalom az NSZK-bam természetesen változatlanul a monopoltöke kezében van. Képünkön a volt kancellár Kiesinger, Heinemann köztársasági el­nök és Willy Brandt, az NSZK új kancellárja. hát óvakodniok kell olyan belpoltikai légkör megterem­tésétől, mely „megriasztaná” a monopoltőkét, csökkente­né a beruh ' kedvet, vagy esetleg me.„...á\aná' a tőkék kiáramlását Nyugat-Német- országból. Mindezt valószmű- síti, hogy az új kormán^ bel­politikája és gazdaságpoliti­kája a leglényegesebb kérdé­sekben aligha térhet el a nagykoalíció politikájától. Az igazi erőpróba már csak ezért is a külpolitika te­rületén vár a Brandt-kabi- netre. A már régóta túlérett feladatok világosak. Az eu­rópai határok elismerése, az úgynevezett „egyedüli kép­viselet’' fikciójáról való le­mondás, pozitív magatartás az európai biztosági értekez­let tervével kapcsolatban, — ezek a legközvetlenebb lé­pések, amelyekkel az ú j kor­mány. jelét adhatja annak, hogy az európai és világpo litika realitásainak elismerése felé fordul. Már ezek a kez­deti lépések is komolyan megváltoztathatják a nemzet- Jközi légkört, s előkészíthetik azt a fordulatot, amelynek végrehajtása nélkül az euró­pai feszültség feloldása, tör­ténelmi távlatban, elkép- zelhetetlén: a Német Demok­ratikus Köztársaság elisme­rését. Természetesen ezeknek á történelmi feladatoknak a végrehajtásában nemcsak a rendkívül erős ellenzék de­magógiája, hanem jólismert politikai korlátáik is akadá­lyozzák majd a nyugatnémet szociáldemokrácia vezetőit. A nagy kérdés éppen az, hogy mást amikor annyi év után először jutottak a tény­leges hatalom birtokába, ké­pesek lesznek-e átlépni eze- ikep^Jsorlátttou ~ i* —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom